Dunaújvárosi séta

16 0


Asszonyok – 1962. március

Szabadságunk tizenhetedik születés­napján egy kis utazásra hívjuk Önöket. Üljenek be a kényelmes Ikaruszba, és induljunk el.


“Hétkor várlak a Martinásznál” – a szerelem Dunaújvárosban is szerelem marad

Utunk végcélja a Budapesttől hetven kilométerre levő Dunaújváros. A tíz­esztendős ifjú várost a Duna partján emelkedő pentelei fennsíkon vasból, acélból, téglából és optimizmusból teremtette az emberi akarat. A vas és az acél a város kenyere: itt épült Magyarország legmodernebb nehéz­ipari létesítménye, a Dunai Vas­mű.
Nagyon sok hit, lelkesedés és erős akarat kellett hozzá, hogy egy évtized­del ezelőtt az emberek ezrei elhagyják kényelmes városi otthonukat vagy a megszokott falusi nyugalmat, és elinduljanak a sártengerbe város­alapítónak. S hogy ez az optimizmus gyökeret eresztett a városban, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 1961-ben 1418 ifjú dunaújvárosi lakos szüle­tett.


Egy diák a tizenkilencezer közül. A Kohó- és Gépipari technikum esti tagozatának harmadéves szakmunkás hallgatója magyar dolgozatot ír

A gyerekeknek valóban jó soruk van ebben a szocialista városban, mert hat általános- és két középiskola, sok­sok óvoda és bölcsőde várja őket. Akit a muzsika vonz, beiratkozhat az általános iskola zenei tagozatára, aki gimnáziumba készül, azt a modern, 32 tantermes, korszerű előadótermek­kel és politechnikai műhelyekkel ellá­tott, csupa üveg iskolakombinát várja. És ha már az iskolánál tartunk, hadd mondjuk el azt is, hogy a nem egészen negyvenezer lakosú városban tizenkilencezer ember tanul. Őszülő gimna­zisták, a padban diákká fiatalodó csa­ládanyák, a mérnöki diplomáért leve­lező hallgatóként küzdő szakmunkások kerekítik ilyen magasra ezt a szá­mot.


Babával játszik és babát vár a dunaújvárosi fiatal mama

Mi azonban születésnapi vendégség­be hívtuk önöket, és nem azért, hogy statisztikai adatokat hallgassanak. Úgy gondoljuk, ideje, hogy bemutassuk önöknek házigazdáinkat, a dunaúj­városi asszonyokat.
A város történelmi emlékeinek, év­ezredes, évszázados régészeti leleteinek őrzője is asszony: Bóna Istvánné, a város múzeumának fiatal igazgatónője. Budapesti lány volt, ott végezte az egyetemet. Az archeológia tudományá­nak gyakorlatával azonban már a pentelei fennsíkon találkozott. Ásatásokat vezet, tárlatokat rendez, emlé­keket őriz. Mégpedig nemcsak a legrégibbeket. A szocialista város szüle­tésének, várossá serdülésének emlékeit is rendszeresen gyűjti. Ezek az emlékek legélénkebben, legfrissebben nem a múzeumban, hanem az emberek lel­kében élnek.


Munka utáni terefere a Vasmű kapujában. Nikolicza Józsefné elköszön legjobb barátnőjétől

– Amikor én először idejöttem, csak imitt-amott voltak házak a sártenger­ben – meséli Nikolicza Józsefné, a Dunai Vasmű villanyszerelője. – Édesapám akkor már itt dolgozott, én gyerekfejjel ámuldozva néztem az első emeletes házakat. Nálunk odahaza Kulcson (tizennégy kilométerre Duna­újvárostól) még hasonlót se láttam soha. Mikor felvettek villanyszerelő tanulónak, megkaptam én is a gumi­csizmát meg a pufajkát.
Azóta asszony és anya lett belőle. A munkások között alig van nála alaposabb ismerője a Vasműnek. Néha még a fiatal mérnökök is tőle kérdik az elektromos kábelek, alagutak föld­rajzát…
Veteránnak számít Engler Ibolya, a Hazafias Népfront dunaújvárosi titkára is. Budapesten egy beruházási vállalatnál dolgozott, és első ízben társadalmi munkára jött le 1951-ben az építkezésre. Már akkor elhatározta, hogy amint lehet, leköltözik. A tűzálló téglagyárban kezdte a munkát, s ha­marosan a Vasmű II. üzemének anyag- és áruforgalmi vezetője lett. Az egyik első asszonyvezető az új városban. De szálláson lakott és overalban járt ő is, mint mindenki. A hőskorszak emlékei közül különösen a szombat-vasár­napok maradtak meg emlékezeté­ben, amikor mindenki hazautazott. Ki ládával, ki bőrönddel, ki batyuval.
És azóta? A művelődési ház, mozi, éttermek mellé új szórakozóhelyre is vágynak az ittlakók. Engler Ibolya jelenleg éppen a Népfront-klub szer­vezésével foglalkozik. Napjait egyéb­ként a társadalmi munka tölti ki, hiszen nyugdíjas. A nyugdíjasok természet­rajzához karosszék meg kötőtű tarto­zik. Engler Ibolya azonban a lehető legmodernebb feladatokkal foglalkozik: már hónapok óta a társadalmi önigaz­gatás megteremtésén fáradozik. Ha valahol, hát ebben a városban beláthatatlanok ennek távlatai: a hatósági jogkörrel felruházott lakóbizottságok megszervezése már az első lépés a lehe­tő legszélesebbkörű demokrácia, a lakosság közvetlen “önigazgatása” felé.


Ritkán látni így, íróasztala mellett Ferenczy Ilonát. Osztályvezetői munkájából ma is a közvetlen műszaki irányítást szereti legjobban

Születésnapi kirándulásunkon szov­jet barátnőinknek sem okoz gondot a beszélgetés, mert meghívtuk Ferenczy Ilona mémöknőt is, aki a Szovjetunió­ban szerezte diplomáját.
De bevallom, nem csupán ezért hívtuk meg. Hanem azért is, mert Ferenczy Ilonka élete nemcsak “kész regény” – hiszen ezt szinte minden ember elmondhatja magáról -, hanem olyan regény, amelynek vázlata sok száz, sok ezer magyar asszony életéhez is kulcsot ad. Édesapja lakatos volt, aki szülőfalujától, otthonától ötven kilo­méterre járt dolgozni. Hétközben ágyrajáró volt, szombaton látta csak a család. Még így is szűkösen éltek. Ilonka szorgalmára, tehetségére nagyon hamar felfigyeltek az iskolában. Kollé­giumba küldték tanulni. Érettségi után még egy esztendőt töltött az Oleg Kosevoj intézetben, ahol felkészült arra, hogy szovjet egyetemen folytat­hassa tanulmányait. Általános mérnöki diplomát szerzett. Amikor hazajött, Dunaújvárosba szerződött építésveze­tőnek, később pedig megbízták a városi tanács ipari és műszaki osztályának vezetésével. És hogy el ne felejtsem, ő a dunaújvárosi Magyar – Szovjet Baráti Társaság szervezője is.
A nagy építkezés pátosza, az ott születő hőstettek romantikája régebben is megihlette a művészeket. Legtöbben azonban mégis csak tanulmányi kirándulásra, anyaggyűjtésre, élményszer­zésre érkeztek hosszabb-rövidebb időre a városba. Mi azonban olyan művésze­ket szeretnénk bemutatni, akiknek állandó lakhelye Dunaújváros. Akiknek kisfiát már itt jegyezte be az anyakönyvi hivatal, akik innen utaznak fel Pestre és nem Pestről le Dunaújvárosba. A nevük: Pálfalvi János és P. Csasztka Ilona. Tudniillik házasok. Képző­művészeti főiskolás korukban két nyáron is lentjártak alkotói gyakorlaton. A nagy témák közelsége, a kínálkozó városi megbízatások reménye — és valljuk be őszintén – a kétszobás, távfűtéses főbérleti lakás csábította a két grafikusművészt Dunaújvárosba.


A grafikusművész házaspár otthonában

Jártunk az otthonukban is, barátsá­gos, lakályos, érződik benne, hogy fiatalok lakják. És persze az is, hogy művészek. Nem bánták meg, hogy idetelepedtek. A város tíz éves év­fordulójára együtt készítettek el egy rézkarc sorozatot. Pálfalvi János freskót festett egy munkásszállásra, résztvesz a Bartók Béla művelődési házban rendezett tárlatok előkészítésében. Fe­lesége a Vasmű képzőművész körét vezeti. Rajzaik rendszeresen meg­jelennek a helybeli újságban. Ilonka legújabb terve anyai és művészi álmai­nak találkozásából született: a körzeti bölcsőde falára készít farostlemezre festett friz-szerű dekorációt.


“A tüdőmezők tiszták” – állapítja meg dr. Kelemen Ibolya körzeti orvos

Sok-sok asszonyt hívhatnánk még meg a születésnapi találkozóra. Kele­men doktornő például elmesélhetné, hogy diplomáján még alig száradt meg a tinta, amikor már önállóan rendelt a korszerű dunaújvárosi rendelőintézet­ben. És még csak néhány hónapja volt orvos, amikor váratlanul szembekerült egy gyomorátfúródással. A gyors és határozott diagnózis, az idejében bizto­sított kórházi segítség megmentette a páciens életét.
Tóth Gusztávné, egy munkásból lett műszaki vezető felesége talán arról beszélne, mit jelent egy háziasszony­feleségnek hónapszám csendben ülni, kézimunkázni este, mert a férje szigorlatra készül. Dr. Salgó Dezsőné bizonyára bemutatná a dunaújvárosi gimnázium meglepően fiatal tanári karát, ahol a diákokat alig lehet meg­különböztetni a pedagógusoktól. Ko­vács János anyakönyvvezető mint tisz­teletbeli férfivendég, alighanem a temp­lomnélküli város új házasságkötési szokásairól, az egyre szebb névadó ünnepségekről beszélne…
De félünk, hogy már igy is túl soká marasztaltuk önöket ebben az ifjú városban, és nem szeretnénk, ha lekés­nék az autóbuszt. Viszontlátásra jövőre, de akkor már valóban személyesen, Dunaújvárosban

FÖLDES ANNA
NÁDOR ILONA felvételei

 

Dunaujvaros
Az oldal HTTP-sütiket használ a jobb működésért. View more
Cookies settings
Rendben
Privacy & Cookie policy
Privacy & Cookies policy
Cookie name Active

http://dunaujvarosmesel.hu

Melyek azok a személyes adatok, amiket gyűjtünk és milyen céllal gyűjtjük ezeket

Hozzászólások

Hozzászólás beküldésekor a hozzászólási űrlapban megadottakon kívül begyűjtésre kerül a hozzászóló IP címe és a böngészőazonosító karakterlánc a kéretlen tartalmak kiszűrése céljából. A weboldal külső, DISQUS hozzászólás rendszert használja.

Más honlapokról származó beágyazott tartalmak

A honlapon elérhető bejegyzések külső forrásból származó beágyazott tartalmakat (pl. videók, képek, cikkek stb.) használhatnak. A külső forrásból származó beágyazott tartalmak pontosan úgy viselkednek, mintha meglátogattunk volna egy másik honlapot. Ezek a webhelyek lehetséges, hogy adatot gyűjtenek a látogatókról, sütiket vagy harmadik féltől származó követőkódot használnak, figyelik a beágyazott tartalommal kapcsolatos felhasználói viselkedést, ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be vagyunk jelentkezve az oldalra.

Felhasználói adatok

Felhasználói személyes adatokat az oldal nem gyűjt. A külső hozzászólás rendszerben pedig a felhasználó saját maga rendelkezik a megadott információkkal. Erről a szolgáltatásról bővebben:

https://disqus.com/

A látogatók által beküldött hozzászólásokat automatikus spamszűrő szolgáltatás ellenőrizheti. Ha hozzászólunk, a hozzászólás és annak metaadatai nem meghatározható ideig a rendszerben maradnak. Ennek célja, hogy az összes ezt követő bármely hozzászólás általunk megismertté és jóváhagyottá váljon, azaz ne kerüljön fel a moderálandó hozzászólások listájára.

Kapcsolati adatok

Az oldallal kapcsolatosan az Impresszum oldalon tehetnek fel kérdéseket egy tetszőleges névvel, és egy email címmel, amennyiben választ is kérnek. Ezeket az adatokat a rendszer nem tárolja, csak továbbítja.

Save settings
Cookies settings