Dunaújvárosi Hírlap – 2016. február 22.

Tömegek sportja karöltve a professzionális sportokkal

A Munkára Harcra Kész mozgalom

Szente Tünde – Dunaújváros
A Vasas Sport Egyesület keretében 1951-ben 192 üzemi sportkör működött. Ezek a Munkára Harcra Kész sportmozgalom szervezésére összpontosították erőfeszítéseiket. A sportmozgalom szovjet mintára jött létre, benne elsősorban a számszerűség hajszolása és a kampányszerűség érvényesült.

Bogó László szakszervezeti sportfelelős 1950. augusztus elején bejelentette a Magyar Gyárépítő Nemzeti Vállalat szakszervezeti bizottsági ülésén, hogyha félhivatalosan is, de megalakult a dunapanetelei építkezés első sportkörének vezetősége. A Városi Testnevelési és Sportbizottság (VTSB) pedig 1951 májusában jött létre, első elnöke Nagy József lett. Több egyesület alakult a városban. Elsőnek a város legnagyobb sportkörét, a Dunai Vasmű Építők SK-t szervezték meg a Dunapentelén dolgozó építésvezetőségek bevonásával. Augusztusban létrejött a Dunapentelei Vasas, melynek első elnöke Csizmadia József lett. Van már ekkor asztalitenisz-, atlétika-, birkózó-, labdarúgó- és sakkszakosztály is a városi egyesületek valamelyikében.

Fiatalok munkahelyi testedzése 1951 -ben

HAVONTA VALAMILYEN SZENZÁCIÓ
A városban dolgozók szórakoztatására szinte minden hónapban biztosítottak valamilyen sportszenzációt. Januárban az asztalitenisz és az ökölvívó válogatott tartott bemutatót, márciusban súlyemelők rendezték meg a országos bajnokságukat Dunapentelén, áprilisban pedig a Budapesti Vasas NB I-es labdarúgócsapata játszott az ideiglenes pályán. Még 1951 őszén kezdtek hozzá a helyi NB I-es labdarúgócsapat megszervezéséhez. Azt is eldöntötték, hogy a leendő csapat gazdája a Sztálin Vasmű Építők legyen. A játékosok adminisztratív átigazolása, egy-egy kiemelt helyre történő koncentrálása megszokott jelenség volt. Nem volt tehát semmi rendkívüli abban, ahogyan Koltai István szakosztályvezető irányításával a Sztálin Vasmű Építőket létrehozták. Az MLSZ is alkalmazta a “kiemelni-gyorsítani” elvet, és az újonnan létrejövő csapatot az NB II-be sorolta be.

Vas-mű! Vas-mű!

Egy zömében rutinos játékosokból álló kunszentmártoni kézilabdacsapat is sztálinvárosi munkahelyet és sportegyesületet választott 1951-ben, így a Sztálinvárosi Vasasba igazoltak át. A Sztálinvárosi Vasas keretén belül megalakult a kajak-kenu szakosztály. Kezdetben nem annyira a versenyszerű sportolás, mint inkább túrázások, vízi sportok megkedveltetése jellemezte a munkájukat. A sztálinvárosi atléták edzői teendőivel Eső Pált bízták meg. Az építők asztalitenisz csapata bejutott az országos építő-bajnokság döntőjébe. Az atléták Béke Spartakiádját Sztálinváros csapata nyerte.

MHK-zó (Munkára Harcra Kész) fiatalok 1951-ben

FORDULAT A SPORTÉLETBEN IS
Az 1954. évi kormányprogram a város sportéletében komoly fordulatot eredményezett. Az egyre kevesebb építőmunkással szemben fokozatosan nőtt a vasasok szerepe. Mindenki előtt egyre nyilvánvalóbb lett, hogy a meggyengült építőipari bázis már nem sokáig tudja méltóképpen támogatni a város egyesületét és annak NB I-es csapatát.
Igaz, hogy a Sztálin Vasmű Építők jól kezdte az 1954. évi NB I-es bajnokságot, de a csapat napjai már meg voltak számlálva. Az igazi harc a háttérben folyt, nemcsak az együttes egyes játékosaiért, hanem magáért az egész csapatért. A város ragaszkodott a csapatához, és az új gazda szerepét a Sztálinvárosi Vasasnak engedte át.

A Vasas Sportkör feladatai A testnevelés és sport területén az idén nagy feladatok állnak a Vasas Sportkör elölt. A Vasmű üzemeinek fejlődésével együtt kell fejlődnie a sportkörnek is. A Vasmű Szakszervezeti Bizottsága a Vasas Sport egyesület Országos Elnökségével kijelölte azt az utat, amelyen a sportkörnek haladnia kell, hogy a Vasmű dolgozóinak sportolásáról gondoskodni tudjon. Ennek alapján a Vasmű hat üzemében önálló sportkört kell alakítani. A sportkörök megalakulására már megtörténtek az előkészületek és május első hetéig mind a hat üzemben megválasztják a sportkörök elnökségét. A sportkörök feladata lesz dolgozóink sportolási lehetőségét biztosítani. Önálló költségvetés alapján erre az anyagi lehetőségek is megvannak. Különösen a Gépgyárban és a Kokszolóműnél folynak jól a vezetőségválasztás előkészületei. A Gépgyáriak 23-án (pénteken) fél 5 órakor tartják a sportköri vezetőségválasztó taggyűlésüket az öntöde ebédlőjében. A sportkörök elnökségének megválasztása után kerül sor a városi választmány megválasztására. A városi választmány feladata lesz a hat sportkör munkájának irányítása, segítése és ellenőrzése, valamint központi szakosztályok szervezése és irányítása. A városi választmány tagjait V. hó 20-án választják meg a sportkörök küldötteinek közgyűlésén. Ez a szervezeti forma alkalmas arra, hogy a sport széles körben elterjedjen a Vasmű dolgozói között és az aktív sportolók létszámának növekedésén túl a minőségi fejődés is nagymértékben meggyorsuljon. Természetesen a szervezeti forma egymagában még kevés. Az eredményes fejlődés a sportkörök vezetőségének, a választmány tagjainak aktív, jó munkája mellett a sportolók és sportkedvelők együttes munkáján alapszik. Megjelent: Sztálin Vasmű Építője – 1954. április 20.

Kézilabda a mai Béke tér helyén

 Hengerelt szántóföldtől a korszerű stadionig

A Vasas Sportkör feladatairól 1954. április 20-án cikk jelent meg a Sztálin Vasmű Építője lapban. A testnevelés és sport területén az idén nagy feladatok állnak a Vasas Sportkör előtt. A vasmű üzemeinek fejlődésével együtt kell fejlődnie a sportkörnek is. A Vasmű Szakszervezeti Bizottsága, a Vasas Sportegyesületek Országos Elnökségével egyetértésben kijelölte azt az utat, amelyen a sportkörnek haladnia kell ahhoz, hogy a vasmű dolgozóinak sportolásáról gondoskodni tudjon. Ennek érdekében a vasmű hat üzemében önálló sportkört alakítottak ki. A Sztálin Vasmű SE választmánya 1954 júniusában alakult meg. A Sztálinvárosi Vasasba 1954 novemberében öt minőségi szakosztály – az atlétikai-, a birkózó-, a labdarúgó-, az ökölvívó- és a női röplabda-szakosztály került át az Építők Sportköréből.

Az üzemi sportéletről Örülünk, hogy végre megjelent a Híradó első száma. A lap sportrovatában a sportkör elnökségének módja nyílik, hogy állandóan tájékozhassa a dolgozókat a sportkör helyzetéről, a szakosztályokban folyó munkáról és a napi eseményekről. Az elnökség állandóan napirenden akarja tartani a sportcsoportok munkáját, mint a tömegsport alapját. A sportkör elsőrendű céljai közé tartozik a tömegsport fejlesztése; minél több dolgozót akar bevonni a sportolásba, hogy ezáltal egészségüket, erejüket, állóképességüket, ügyességüket növelje. Ez segíti a sportoló dolgozókat munkájuk jobb elvégzésében és egyúttal üdülést, szórakozást és örömet is nyújt. A központi szakosztályokban mindez nem valósítható meg kellőképen, csak az üzemegységek keretein belül működő sportcsoportok útján. E problémákról való rendszeres sajtótájékoztatás elősegíti az üzemek, a Vasmű, de egész Sztálinváros sportéletének fejlődését is. Dolgozóink közelebbről fogják látni a problémákat, gondolataikkal, javaslataikkal, bírálatukkal és a sportolásban való aktív részvételükkel tudják segíteni a sportkör elnökségét is. A városban és a Vasműben – a labdarúgást kivéve – még nincsenek kihasználva a sportlehetőségek. Kevesen vesznek még részt az atlétikában, röplabdában, tornában, kézilabdában, birkózásban stb. Ezen feltétlenül változtatni akar a sportkör vezetősége. Már most felhívjuk dolgozóinkat, hogy kísérjék figyelemmel e sportágakat is, hiszen ezek is hasonló értékes testi és lelki tulajdonságokat fejlesztenek, mint a labdarúgás. Azt szeretnénk, ha a többi sportágakban is legalább megközelítően annyian vennének részt, mint a labdarúgásban. Ma már a magyar nép a válogatott labdarugócsapat diadalai mellett hasonlóan és joggal büszke válogatott atlétáink és úszóink sikereire, csúcseredményeire, vívóink olimpiai bajnokságaira, kosárlábdázóinkra, öttusázóinkra, kajakozóinkra stb. A tömegsport megteremtése a Sztálinvárosban működő sportszervek elsőrendű feladata. Ebben a munkában nyújt nekünk nagy segítséget most meginduló üzemi híradónk. Vasas Sportkör Elnöksége Megjelent: Sztálin Vasmű Híradó – 1955. szeptember 15.

A Sztálin Vasmű Híradó 1955. szeptember 15-i számában a Vasas Sportkörről az olvasható, hogy a városban és a vasműben – a labdarúgást kivéve – még nincsenek kihasználva a sportlehetőségek, ezen változtatni akarnak. A tömegsport megteremtése a Sztálinvárosban működő sportszervek elsőrendű feladata.
A nagy tömegek rendszeres testedzését biztosította az országos tömegsport rendszer, amely magában foglalta a Vasas Kupa küzdelmeit is kis- és nagypályás labdarúgásban, röplabdában, atlétikában és tekében.

Súlylökés a Központi Sporttelepen 1953-ban

 Dunaferr Sport Egyesület

ÜZEMI SPORTOSZTÁLYOK KÖZPONTOSÍTÁSA
A “Sztálinváros” 1955. december 30-i számában tudósítás jelent meg a Vasas Sportkör elnökségének megválasztásáról:
“December 27-én tartották a Sztálinvárosi Vasas Sportkör vezetőségválasztó értekezletét. Az elnöki megnyitó után Koltai Róbert elszavalta Petőfi: A XIX. század költői című versét, majd Tóth Sándor, a Vasmű Központi Együttes tagja énekszámot adott elő. Ezután Koltai István ismertette a sportkör kétéves munkáját: 1954 novemberében vette át a Vasas Sportkör az Építőktől atlétikai-, a birkózó-, a röplabda- és akkor még NB I-es labdarúgószakosztályt. Ebben az időben vetődött fel az üzemi sportszakosztályok központosítása, mely rövidesen meg is valósult, és rengeteg vitára adott okot, amelyek gyengítették a szakosztályok fejlődését.
Az 1954. decemberi párthatározat felrázta a sportkör elnökségét, és megkezdődött a munka a tömegsport fejlesztéséért. Ez a törekvés nem mindig járt eredmeménnyel, mert az elnökségi teendők betöltésére sokáig nem találtak megfelelő embert. Ez sokáig visszatartotta a sportkör normális fejlődését. Mindezek ellenére vannak szép eredmények.”
(Forrás: A Dunai Vasmű 50 éves Vasas Szakszervezetének történeti évkönyve, szerk.: Klein András Miklós, 2002)

Motoros felvonulás a hatvanas években

KILIÁN TESTNEVELÉSI MOZGALOM
A Dunai Vasműben először, mint Toldi Mozgalom indult és csak utána lett Kilián Testnevelési Mozgalom. A DV KOHÁSZ SE Évkönyvében található adatok szerint 1961-ben 112 fő jelentkezését tartották nyilván, és ebből is csupán 58 szerzett vas, bronz, ezüst illetve arany jelvényfokozatot. A mozgalomba jelentkezők száma 1964-ben már 1092-re emelkedett, az egyes jelvényfokozatokat 934 fő érte el. Ugyanezen Évkönyvben olvashatunk az “Ifjúság a szocializmusért” mozgalomról. A Dunai Vasmű fiataljai évről-évre szívesen és lelkesen kapcsolódtak be a mozgalomba. A negyedik követelmény megszerzéséért házi- és üzemi bajnokságokat, kirándulásokat, túrákat, sportdélutánokat, KISZ-kupát szerveztek az alapszervezetek. A versenysorozat célja: a fiatalok szabadidejének célszerű, hasznos kihasználása, a VI. KISZ Kongresszusra való felkészülés, a sportkövetelmények teljesítése, valamint Kilián-pontok gyűjtése. A versenysport sportágai: természetjárás, kézilabda, kispályás labdarúgás és asztalitenisz.

 

 

A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.