Változások a gyógyító-megelőző munkában

Beszélgetés dr. Csák Endre kórházigazgató főorvossal

A múlt év második felében tárgyalta meg és hagyta jóvá az MSZMP Fejér megyei Végrehajtó Bizottsága, majd a megyei tanács végrehajtó bizottsága az egészségügyi ellátás javításáról és fejlesztési feladatairól szóló intézkedési tervet. Ez a dokumentum többek között feladatul szabja meg az egészségügy irányítóinak a megelőző-gondozó munka átfogó megszervezését, az egészségügyi intézmények hatékonyabb, esetenként többműszakos működtetésének megoldását, az egészségügyi felvilágosító munka javítását. Az említett dokumentum által megszabott programból mi valósul meg Dunaújvárosban a következő években, az egészségügyi ellátás mely területén van kilátás számottevő változásra, erre kértünk választ dr. Csák Endre főorvostól, kórház-rendelőintézet igazgatójától.

Az idei városfejlesztési terv azzal számol, hogy elkészül az új kórházi szárny. Ezzel a 480 ágyas benti kórházépület befogadóképessége 763 ágyra bővül. A kórházbővítés második ütemeként a 124 ágyas szülészeti egység 1983 végére 178 ágyas kórházi részleggé bővül, s ekkorra a dunaújvárosi kórház befogadóképessége 941 ágy lesz

– Az egészség megőrzésében igen fontos a megelőzés. Sor kerül-e olyan intézkedésre, amely növeli a megelőző-gyógyító munkán belül a megelőzés részarányát?
– Igen. Már korábban terveztük, a megyei végrehajtó bizottsági határozat pedig feladatunkká is teszi, hogy megszervezzük a teljeskörű lakossági szűrést, s kiterjesszük a gondozási tevényeséget.
– Hogyan valósul ez meg, és mikor?
– A tüdőszűrő állomás eddig csak röntgenfényképet készített. Ha ezt kiegészítjük vérnyomásméréssel, egyszerű laboratóriumi vizsgálattal, s néhány, az egészségi állapotra vonatkozó kérdéssel, idejekorán felfedezhető a legtöbb krónikus betegség, amellyel önszántukból sokan csak jóval később fordulnának orvoshoz. Az idén, a második félévben az orvosi körzetek személyzetének bevonásával hozzákezdünk ehhez a munkához. Addig megteremtjük a szűrőállomáson szükséges feltételeket. A körzeti orvos természetesen részt vesz a hozzá tartozó lakosság vizsgálatában, az egészségi állapotra vonatkozó adatokat rendszerezetten nyilvántartja, s az arra rászorulókat meghatározott időközönként “egészségügyi megelőző karbantartásra” berendeli.
– Mennyi idő alatt kerül sor az egész város lakosságára, s bekapcsolódnak-e a környék lakói is ebbe a szűrővizsgálatba?
– Azt tervezzük, hogy két éven belül minden dunaújvárosi lakos átesik ezen a szűrővizsgálaton, amit aztán kétévenként természetesen megismételünk. A tapasztalatok felhasználásával a környező települések lakosságára a későbbiekben szándékozunk kiterjeszteni ezt a komplex szűrővizsgálatot.
– Az intézkedési tervben szó van az egészségügyi intézmények több műszakos üzemeltetéséről is. Dunaújvárosban mi valósul meg ebből?
– A kórházban egy akut felvételes részleg megszervezésére kerül sor, amely váltott személyzettel, három műszakban dolgozik majd. Akik nem ágynyilvántartón keresztül, előjegyzéssel kerülnek a kórházba, hanem mert sürgős ellátást igényelnek (ide tartozik a kórházban ápolt betegek hatvan százaléka), azokat ez a részleg azonnal fogadja és ellátja. Természetesen éjjel-nappal működő röntgen, laboratórium is tartozik ehhez a részleghez, a betegvizsgálat nem szenved késedelmet. Ha a beteg állapota nem kíván további kórházi kezelést, az orvosi ellátás után hazamehet, ha igen, ez a részleg átadja a beteget a megfelelő kórházi osztályra. Ha viszont a beteg állapota szükségessé teszi, sor kerül az azonnali beavatkozásra. Természetesen ehhez a részleghez fog tartozni a 12 ágyas intenzív osztály is, ahol a feladat természetéből adódóan csak a folyamatos gyógyítómunka képzelhető el.
– Mikortól fogad betegeket ez a folyamatosan működő kórházi részleg?
– Előreláthatólag a jövő év közepétől. Az építés alatt álló új kórházi szárnynak ez év végére kell elkészülnie. Csak ezután költözhet új helyére a gyermekosztály, s csak ezt követően foghatunk hozzá a gyermekosztály helyén ennek az akut felvételi részlegnek a kialakításához.
– Az intézkedésitervben szó van az egészségügyi felvilágosító munka javításáról is. Főorvos úr milyen gyakorlati megoldásra lát lehetőséget, ami eredménnyel is kecsegtet?
– Van néhány tervünk, sőt olyan próbálkozásunk is, amit rendszeressé szándékozunk tenni. A kórházi fiatalok KISZ-szervezete vállalta például, hogy a kórházban ápolt, de ágyhoz nem kötött betegek számára nemcsak esetenként, mint eddig, hanem rendszeresen filmvetítéssel kísért előadásokat szervez. A rendelőintézetben az egyik váróhelyiségben hangszórót helyeztek el a fiatalok, s magnetofonszalagról tájékoztató előadásokat játszanak le. Ezt az ötletet is több váróhelyiségben meg szeretnénk honosítani. Így legalább hasznosan telik el a várakozás ideje. Ezenfelül a kórházi fiatalok az iskolákban tartanak egészségügyi felvilágosító előadásokat, de ez nem újonnan bevezetett dolog, ez eddig is rendszeres volt.
– S mi az ami mégcsak terv?
– A kórházban levő gyerekekkel való foglalkozás, ideértve az életkoruknak megfelelő egészségügyi felvilágosítást is. Ennek érdekében még az idén alkalmazni fogunk egy pedagógust, vagy pszichológust, akinek az lesz a feladata, hogy a kórházban kezelt gyerekekkel foglalkozzon, meséljen nekik, játékokra tanítsa őket,  segítsen nekik a tanulásban, s természetesen szerepet kap ebben a munkában az egészséges magatartásra való nevelés is. Alapvető célunk, hogy minél kevésbé legyen nyomasztó a gyerekek számára a kórházi környezet, a szülőktől való kényszerű elszakadás.
– A szülői látogatójegy is ebből a megfontolásból született?
– Lényegében igen. Eredményesebb a gyógyító munka is, ha a lehetőségekhez képest jó a gyerekek közérzete, ha kevésbé tartanak a számukra idegen, kórházi világtól. Ezért tettük lehetővé a szülőknek, de hangsúlyozom, csak a szülőknek, hogy látogatójegy birtokában, amit az osztályvezető főorvos állíthat ki, naponta rövid időre bemehessenek a gyerekükhöz.

Csongor György

Megjelent: Dunaújvárosi Hírlap – 1981. január 9.