Skáláról-Skálára

Képes Újság – 1982. június 12.

Skáláról-Skálára

Ez lesz az 57-ik, a dunaújvárosi. Egyelőre csak maketten tudja bemutatni Szabó Gyula, a Skála-Coop Áruházak Igazgató Tanácsának elnöke

Az áruház, amit Szabó Gyula elnök a tenyerén tart, ha megépül, az ötvenhetedik lesz a Skála áruházak együttesében. A teljes épület csak meketten látható, vázszerkezete azonban a valóságban is, Dunaújvárosban a Dózsa György úton.
– A lendület, a gyorsaság, ahogyan a Skála-Coop áruházi szövetkezés létrejött, s szaporodott a mai 55 tagáruházra, szokatlan a hazai mezőnyben.
– Valóban gyorsan kiépült ez a hálózat -, mondja a Dunaújvárosi Fogyasztási és Beszerző Munkásszövetkezet, valamint a Skála- Coop Áruházak Igazgató Tanácsának elnöke, Szabó Gyula, – pedig a magyar kereskedelemben hasonló méretű vállalkozásra eddig nem volt példa. Mégis, 1979 óta országos hálózattá nőtt a Skála-Coop. Nálunk egyébként a gyorsaság alapvető követelmény. Az is igaz azonban, hogy ez a növekedési ütem lassulni kezd, a jövőben ugyanis még igényesebbek leszünk a jelentkezők elbírálásánál.
– Országos hálózatot említett Szabó elvtárs. Ha a térképen berajzoljuk a Skálák székhelyét, és hatósugarát, marad-e fehér folt az ország kereskedelmi térképén?

Aki ismeri a íövárosi elődöt, az épületre nézve könnyen ráismer: ez is Skála, a pécsi

– Nem. Nincs fehér folt. Egy-egy áruház vonzáskörzete 30-40 kilométer, ilyenformán a több mint félszáz áruház “ott van” szinte minden településen.
– Egy különös dolog: a legtöbb Skála üzlet régi falak között, a régi személyzettel, technikával működik. Mégis, a vásárló nyomban észreveszi az üzletbe lépve, hogy Skálával van dolga.
– A falak sok helyen a régiek, de a személyzet, ha ugyanaz is, mégis más, nem beszélve a technikáról, a technológiáról. A Skála-Coop tagságnak megvannak a maga szigorú feltételei. Az áruház arcát a hozzánk való belépéskor szervezési és propaganda szakembereink “skálásra” formálják. De nemcsak az áruházét, a benne dolgozó emberekét is.
– Vezessen bennünket közelebb a Skála rejtelmekhez. Milyen a mai modern áruház? Milyen a korszerű kereskedő?
– Egy szóval válaszolva: mindkettő vásárlócentrikus…
– Elnézést: lehet kereskedelem és kereskedő más?
– Volt rá példa… De menjünk tovább. Nálunk jellemző az egységes berendezés. Az egységes szerkezet és technológia. Fő cél az, hogy az első benyomás, amit az áruház a vevőre gyakorol, kedvező legyen. Bőséget lásson a vevő, könnyen áttekinthesse a teret, ne kelljen kérdeznie, hol van az egyik, hol a másik áru. Az újdonságokat, addig ismeretlen termékeket kiemelt helyen kell kínálni, lehetővé kell tenni az áru megismerését, kipróbálását, tapintását, kóstolását. Ezen belül figyelemmel kell lenni arra: milyen profilú áruházra van szükség abban a környezetben. Mindent tudományosan felmérni, megtervezni, megszervezni. Ugyanakkor tudni: semmi sem szentírás, mert a vásárlócentrikusság azt is jelenti: folyamatosan, rugalmasan kell követni a fogyasztói igényeket.

Alapkövetelmény: fő helyen a mezőgazdasági kisgépek forgalma álljon

– És a korszerű kereskedő?
– Szakemberekkel kidolgoztattuk a Skála-Coop számára a “dolgozói magatartás”-! Ebben fogalmaztuk meg a korszerű vezető, korszerű kereskedő követelményét, sajátosságait. Jó vezető az, akinek vevőivel, eladóival egyaránt személyes kapcsolatai vannak. Az eladóknak szintén ilyennek kell lenni. Olyannak, hogy ne csak nézzen az üzletben, de lásson is. Lássa meg a vevőt, ha gondja, dilemmája van. Megjelenésében pedig legyen egyszerű és kulturált. Ez utóbbi érdekében hamarosan bevezetjük az egységes Skála-munkaruhát is.

A divatcikkek kínálata sem hanyagolható el

– Nemsokára belép a forgalomba a fővárosi, Marx téri áruház. Debrecenben is épül, Dunaújvárosban is. Főváros, nagyváros, kisváros… Hogyan kell áruházat szervezni itt és ott?
– Ugyanúgy… Profilban, áruarányokban lehet eltérés. Színvonalban nem.
– Ön most testközelből szemlélheti, hogyan születik az áruház. Dunaújvárosban mikor volt az “első kapavágás?”
– Augusztus 20-án lesz két éve.
– Mikor nyitnak?
– Egy év múlva, 1983. májusában.
– Vagyis: a gondolattól a kapunyitásig az átfutási idő csaknem öt év. Nem sok ez?
– Nagyon sok… közben a tervezett technológia elavulhat.
– Drága dolog áruházat építeni?
– Egy négyzetméternyi áruház, berendezve, két-két és félszer annyiba kerül, mint a lakásépítés. Négyzetméterenként 25 000 forint.
– Mi az ideális áruházméret?
– Van ilyen?… A pesti Skála 23, a jelentősebb vidéki áruházak öt-hétezer négyzetméter alapterületűek. A mienk szerény, négyezeregyszáz négyzetméter lesz.
Szakemberek mondják, írják: a Skála végre mozgásba hozza a kereskedelem állóvizét.
Ráfér a kereskedelemre. Ráfér a vásárlókra.

A Skála áruházak mögött igen jó hajtóerő, a szövetkezeti tagság áll. Dunaújvárosban a lakosság tíz százaléka. Komlón hasonló arányú a “résztulajdonosok” száma

I. T. B.
Fotó: Bohanek Miklós

1980. november: Épül a Skála. Dunaújvárosban, a Dózsa György úton megkezdődött a Skála áruház kilenctonnás előregyártott pincefalainak elhelyezése. Előtte mintegy 700 köbméter betont dolgoztak be az alaplemezbe (FMH)

1981. december: Jó ütemben épül és a tervek szerint tizenhét hónap múlva elkészül a Skála dunaújvárosi áruház. A 4083 négyzetméter alapterületű új áruház megnyitása után az üzemeltető munkásszövetkezet a város kereskedelmi forgalmának egyharmadát tudhatja magáénak. (FMH)