Összhangzat a zenéért


A Hírlap – 1992. február 14.

Nem csupán pár ember belügye

Összhangzat a zenéért

A tavalyi karácsonyi koncert idén még csak vázlatos tervként tárták a jelenlévő közönség elé, mára viszont valóság: február 8-án megalakult a Dunaújvárosi Zenei Egyesület. Hogy a város – néhányszor már leírt – zenei élete mégsem csak pár ember belügye, arra jó bizonyíték – egyben kellemes meglepetést jelentett – az alapító okiratokban szereplő hetven magánszemély aláírása. Az alapítók között találhatunk számos intézményt is: a komoly zenei hagyományokkal rendelkező általános és középiskolák mellett például a Bartók Béla Művelődési Központ, a Cooptourist és a Balatoni Borászati és Kereskedelmi Rt. is szívén viseli majd az egyesület további sorsát, és jelezte csatlakozási szándékát az MMK is.

A zeneiskola felhívása a Dunaújvárosi Zenei Egyesület megalakítására

A szervezet életrehívásának fő oka az, hogy összefogja a zenében érintett csoportokat, személyeket s a zenét “csak” kedvelőket egyaránt, információkat gyűjtsön és továbbítson, támogassa a legkülönfélébb zenei törekvéseket. Rendszeres fellépési lehetőséget is szeretnének biztosítani, hangversenyeket, nívós zenei programokat szervezni a város számára. Hangsúlyozottan szeretnék segíteni a hangszeres zenélés minden formáját, és segíteni egy reprezentatív dunaújvárosi zenekar kialakulását és működését is, emellett egy középiskolás együttes létrehozását is szorgalmazzák.
A korszellemnek megfelelően természetesen az anyagi fonások megszerzése is döntően fontos feladat. Egyrészt az országos és helyi művészeti alapítványok adta lehetőségeket próbálják majd megpályázni és kihasználni, másfelől – a jelképes egyéni tagdíjakon túl – a támogatók, szponzorok segítségére is számítanak: az utóbbiak érdeklődését színvonalas, a közönség által is nagy számban látogatott programok szervezésével igyekeznek felkelteni. A szponzorok persze meghatározhatják a támogatásuk pontos célját, de az egyesület segíti majd – lehetőségeihez mérten – a tagegyüttesek bel- és külföldi fellépéseit, s részt kíván vállalni terheiből a tehetséggondozás is. Természetesen a tagok, a csoportok – továbbra is – kereshetnek saját támogatókat.


Hangverseny – anno 1991. A zenei élet már nemcsak néhány megszállott ügye

A szombati alakuló közgyűlésen megválasztották a kilenctagú vezetőséget is. Ennek értelmében az egyesület elnöke Horváth Dénes, a zeneiskola igazgatója lett – egyébként az egyesület gondolatának “ötletgazdája” -, míg a titkári teendőket Horváth Péter látja el. Mellettük tevékenykedik még Bokor Zsuzsa, Farkas Józsefné, dr. Missoundouné Lak Gyöngyi, Maletáné Szabó Katalin, Szegedi Ildikó és dr. Dózsa István.


A Hírlap – 1994. december 12.

Adventi koncert a katolikus templomban

Egy remekmű szép tolmácsolása

Zsúfolásig telt a pentelei katolikus templom szombaton este – e sorok írójának (sokakkal) állóhely jutott a Dunaújvárosi Zenei Egyesület Vegyeskarának és Kamarazenekarának adventi hangversenyén. Ami, mint kiderült – és ez nem túlzás – megkoronázta az egyesület ez évi ténykedését…
Egyetlen “műsorszám” szerepelt a programban, az idézőjel igen-igen indokolt: Franz Schubert G-dúr miséje sokkal, de sokkal több, mint műsorszám: remekmű. A liturgia kötött felépítését leképező műfaj nem véletlenül ihlette meg a zeneirodalom legnagyobbjait Palestrinától Bachon át Mozartig: a felépítés formai kötelmein belül elementáris létélmények fogalmazódhatnak meg, minden missa eredendően ihletett, súlyos. Schubert műve is követi az általános tendenciát változatos, gyönyörű dallamaival, ám – a lassan áradó nyitány (Kyrie) és az ezt ellenpontozó, sodró lendületű Gloria-rész, az ünnepélyes hitvallás (Credo) után – a szárnyaló, dicsőítő Sanctus érzelmi “vihara” már a romantika világát idézi. A Benedictus-rész ereje és a befejező Agnus Dei lágy, lírai hangulatú harmóniája újra a romantika “terepére” kalauzolja a hallgatót: nem monumentális, inkább visszafogott, “emberközpontú” megoldás.

A kamaraegyüttes és a kórus – Schubert remekének betanulása joggal mondható mindkét gárda eddigi legnagyobb vállalkozásának – mindvégig nagyszerű teljesítményt nyújtott: mű – és a hely: mind akusztikailag, mind a darab “üzenetét” tekintve nagyszerű helyszínt “találtak” a koncerthez – szelleméhez méltón szerepeltek a Horváth Péter vezényelte együttesek. Nagyszerűen, pontosan és erőteljesen muzsikált a kamarazenekar, a kórus a legfinomabb hangulati váltásokat is érzékeltette. Három vendégszólistája volt a szombati koncertnek: Lukács Éva szopránja mindvégig árnyalt, erős, ívesen kifejező volt, Rozsos István (tenor) – egyszer, a három szólistára épülő Benedictus résznél jutott szerephez – szépen, de számomra kicsit visszafogottan énekelt. Magyar Róbert (basszus) a Gloria mellett különösen az Agnus Dei tolmácsolásakor volt kitűnő.

Adventi koncert a Szentháromság templomból – 1994. december 10.

Merész vállalkozás egyetlen produkcióra koncertet építeni: a zenei egyesület együttesei vállalkoztak rá – és sikert arattak. Remekművet tolmácsoltak remekül, szép, zengő ünnepélyességgel…

– ny –

A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.

Dunaujvaros