Sztálinváros és Ajka dolgozói forró szeretettel fogadták a kínai kormányküldöttség tagjait
(Tudósítónktól)
Népünk szeretett vendégei, a Kínai Népköztársaság hazánkban tartózkodó kormányküldöttségének tagjai, vasárnap reggel Sztálinvárosba és Ajkára látogattak el. A küldöttség vezetője, Csu Te elvtárs, a Kínai Népköztársaság alelnöke, Kína Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja, Kína Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, a Kínai Népköztársaság marsallja és Liu Lan-tao elvtárs, Kína Kommunista Pártja Központi Bizottságának póttagja, az országos népi gyűlés állandó bizottságának tagja, Sztálinvárosba és a Sztálin Vasműbe látogattak el. Nie Zsun-csen marsall, Kína Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, a honvédelmi bizottság alelnöke pedig Ajkára, alumíniumgyártásunk nagy központjába utazott. Csu Te elvtársat és Liu Lan-tao elvtársat; sztálinvárosi útjukra elkísérte Hidas István elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Vég Béla elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének titkára, Boldocziki János külügyminiszter, Csergő János kohó- és gépipari miniszter, továbbá a Külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium több vezető munkatársa. Ott volt Hao De-cin elvtárs, a Kínai Népköztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Nie Zsun-csen elvtársat ajkai látogatására elkísérte Kovács István elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, az MDP Központi Vezetőségének titkára, Bata István elvtárs, az MDP Politikai Bizottságának póttagja, vezérezredes, honvédelmi miniszter, Sebestyén János vegyipari és energiaügyi miniszterhelyettes, valamint Jan Ja-csun ezredes, a Kínai Népköztársaság budapesti katonai attaséja és Csan Gen-he, a Kínai Népköztársaság kereskedelmi attaséja.
A sztálinvárosi pályaudvaron. Egy sztálinvárosi kisfiú szeretettel üdvözli Csu Te elvtársat. A kép baloldalán Hidas István elvtárs. (Rév Miklós felvétele)
Csu Te elvtárs látogatása Sztálinvárosban
Szocialista építőmunkánk nagy alkotása, Sztálinváros zászlódíszbe öltözött ezen a vasárnap reggelen. A város dolgozói nevében Tapolcai Jenő elvtárs a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke ezekkel a szavakkal köszöntötte a különvonatról lelépő Csu Te elvtársat:
– Sztálinváros dolgozói nevében forró elvtársi szeretettel köszöntöm a nagy kínai nép képviselőit. Köszöntöm Csu Te elvtársat, a kínai nép legendáshírű hadvezérét.
A város ifjúságának küldöttei, az úttörők virággal kedveskedtek a vendégeknek. A pályaudvaron egybegyűlt sztálinvárosi dolgozók nagy ünnepléssel fogadták Csu Te elvtárs szavait: “Kérem engedjék meg, hogy a kínai nép nevében testvéri üdvözletemet adjam át Sztálinváros dolgozóinak.”
A pályaudvari fogadtatás után a Vörös Csillag Szállóban (helyesen: Arany Csillag – szerk.) rendezett reggeli alkalmával Csu Te elvtárs a város építésének és fejlődésének történetével ismerkedett meg. Mindössze hat éves ez a várostörténet, de népünk méltán lehet büszke e hat esztendő eredményére. Tapolcai elvtárs csak vázlatosan ismertethette a város történetét, attól a pillanattól, hogy 1950 tavaszán megjelentek az első munkások, mérnökök a dunapentelei fennsíkon. Ma 30-35 ezer lakosú város és hatalmas nagyüzem áll a Duna partján. Csu Te elvtárs élénk érdeklődéssel hallgatta a város mai életének megkapó számait: háromezernél több gyerek tanul az általános iskolákban, gimnáziuma, kohászati technikuma, építőipari esti technikuma, zeneiskolája van ma Sztálinvárosnak. Központi könyvtárában 35 000, két üzemi könyvtárában 10 000-10 000 kötet könyv között válogathatnak az olvasók, a művelődő sztálinvárosi dolgozók. A környék pezsgő életű kulturális központja lett a hatéves város. Vele együtt nőtt naggyá a vasmű is, amelynek építéséről, történetéről a munka jelenlegi helyzetéről Borovszky Ambrus elvtárs, a Sztálin Vasmű igazgatója tájékoztatta a küldöttség tagjait, akik ezután elindultak a vasmű megtekintésére.
Csu Te marsall (jobbról a második), a kínai kormányküldöttség élén
látogatást tesz a Sztálin Vasműben. – 1956. január 15.
fotó: MTI/Pap Jenő
Vasárnap van – a vasmű “melegüzemeiben”: a martinban és a nagyolvasztónál azonban egy percig sem áll a munka. A gépgyár csendes, de a martinkemencékben fő az acél, csapoláshoz készülődnek a November 7-kemencénél. Még egy negyedórát kell a csapolásra várni, s Csu Te elvtárs türelmesen várakozik. A magasban húzódó szűk vas járdáról az egész hatalmas öntőcsarnokot végig lehet látni, lent a csapolónyílásnál Mázik János acélgyártó mester, műszakvezető maga áll a csapoláshoz. Csu Te elvtárs pedig Zs. Szabó József elvtárssal, az olvasztóbrigád vezetőjével és az üzemvezetővel beszélget. Figyelmesen érdeklődik az üzem munkájának apró részletei iránt is. Zs. Szabó József elvtárs elmondja a vendégeknek: nemrég jött haza Csehszlovákiából, ahol tapasztalatcserével egybekötött látogatáson volt a csehszlovák kohászoknál. S most pedig ő üdvözölhet a munkahelyén nagyon kedves vendégeket: kínai elvtársakat. Odalent a csapolónyílásnál már készen áll minden: a 175 tonnás óriásdaru a nyílás alá hozta az öntőüstöket, a kemence “csapja” megnyílik, s vastag, vakító tűzfolyam hull az üstbe, szikraeső pattog szét a csarnokban. Fenséges látvány. Csu Te elvtárs nagy szeretettel köszönti a martinászokat, s elbúcsúzik tőlük. A következő állomás: a 700 köbméteres nagyolvasztó. Itt Fadgyas János üzemvezető mérnök, Farkas Sándor a gyárrészleg helyettes vezetője és Németh Sándor, az üzem szakszervezeti bizottságának titkára fogadja a vendégeket. Csu Te elvtárs ismerős helyre jön ide: a népi Kína büszkesége, az ansani hatalmas acélmű, a mi Sztálin Vasművünknek édestestvére. Mindkettő a Szovjetuniótól kapott tervek szerint épült. Csu Te elvtárs itt is behatóan érdeklődik a kohó dolgozóinak munkájáról, s különösen az automatikus adagolóberendezés működéséről.
Aztán – kifelé tartva a vasmű területéről – a küldöttség megáll a gyárkapu előtt. Nagyméretű freskó díszíti a vasmű bejáratát, Domanovszky Endre nagyszerű alkotása. Csu Te elvtárs és a küldöttség tagjai hosszú ideig gyönyörködnek a művész alkotásában. Nagy tetszéssel állapították meg: a festmény a szocialista építőmunka és a munkás-paraszt összefogás nagy eszményeit magas művészi fokon örökítette meg.
Búcsú a vasműtől – városnézés következik. A Sztálin úton levő csemegeüzlet dolgozóinak és vásárlóinak örömére Csu Te elvtárs megáll a kirakat előtt, sorra nézi az árukat, aztán – betér az üzletbe. Percek alatt megtelik a tágas helyiség sztálinvárosiakkal, akik szeretettel köszöntik a város vendégét. Az üzlet elárusítói boldogan kínálják áruikat, s először is – természetesen kínai teát és kínai halkonzervet mutatnak Csu Te elvtársnak. Az üdvözlők sorfala között száll gépkocsijába és indul tovább a város megtekintésére. Ellátogatott a küldöttség a Bartók Béláról elnevezett központi kultúrotthonba is. A vendéglátók itt elmondották, hogy ezt a kultúrházat először szerényebb berendezéssel építették fel, de most, amikor már több idő jut a szépítésre, a díszítésre, tovább építik és díszítik a város dolgozóinak szép és meghitt “második otthonát”. Az előcsarnokban az üvegkupola művészi freskóin színes fény tör be a márványoszlopos előcsarnokba. Az üvegfreskó Petőfi “János vitézének” egy- egy alakját, jelenetét ábrázolja. A kultúrotthon nagytermét kamaraszínházzá alakították át, az emeleten pedig a könyvtárat helyezték el. Csu Te elvtárs megelégedéssel állapította meg: Sztálinváros nemcsak a hősi munka, hanem a fejlődő kultúra városa is.
Sztálinvárosi munkások a színes üvegkupola alatt
Alig néhány óráig tartott a sztálinvárosi látogatás – a küldöttség délben újra vonatra szállt. Csu Te elvtárs meleg szeretettel búcsúzott a város és a vasmű vezetőitől, dolgozóitól. A vendéglátók pedig a város minden lakójának nevében jelenthették ki: ez a találkozás – Csu Te elvtárs és a kínai kormányküldöttség látogatása Sztálinvárosban – felejthetetlen emlék marad a város dolgozóinak szívében.
Csu Te elvtárs a sztálinvárosi nagykohónál. (Rév Miklós felvétele)
Nie Zsun-csen elvtárs az ajkai iparvidék dolgozói között
Nie Zsun-csen elvtársnak és kíséretének különvonatát az ajkai dolgozók népes küldöttsége fogadta az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó feldíszített bejáratánál. Az ajkai iparvidék dolgozói nevében Molnár Péter elvtárs, az ajkai párt-végrehajtóbizottság első titkára köszöntötte a kedves vendéget és elmondotta: az ajkaiak nagy megtiszteltetésnek tartják a nagy kínai nép küldöttének látogatását, hisz erre a kormánydelegációnak alig néhány napos magyarországi tartózkodása alatt került sor. Nie Zsun-csen az üdvözlő szavakra válaszolva többek között ezt mondotta:
– Nagy örömmel jöttünk Csu Te elvtárs vezetésével az önök szép hazájába, és én személy szerint is nagyörömmel jöttem ide Ajkára, hogy megtekintsem ezt a híres magyar üzemet. A marsall ezután tolmácsolta a kínai nép és Csu Te elvtárs üdvözletét, majd szavait ezzel fejeztebe: “Éljen tízezer évig a magyar és a kínai nép együttműködése.” Ezután az ajkai úttörők virágcsokrot nyújtottak át a vendégnek.
Az ajkai bauxitkombinát pártbizottságának tanácstermében Naszódi Ferenc elvtárs, a gyár igazgatója ismertette a timföldgyár és az alumíniumkohó történetét, fejlődését, majd a marsall és kísérete megtekintette a gyár különböző részlegeit. Megnézte a kibővített timföldgyár új bauxitraktárát, ahol a legkorszerűbb módon tárolják és továbbítják a timföldgyártás nyersanyagát. A vendéget végigkalauzolták a háromszorosára nagyobbított timföldgyár többi üzemrészén is. Nie Zsun-csen elismeréssel szemlélte meg a most felszerelt új berendezéseket, amelyek már a legkorszerűbb technológiával épültek. A gyár vezetői elmondták, hogy az új egységek felszerelésén a magyar munkások közösen dolgoztak a testvéri népi demokrácia, Csehszlovákia munkásaival. Megmutatták a marsallnak a szovjet tapasztalatok alapján újjáalakított, korszerűsített alumíniumkohót. Nie Zsun-csen elvtársat mindkét gyárrészlegben viharos tapssal fogadták az odaérkezésekor összegyűlt dolgozók, kezét szorongatva általa küldték üdvözletüket a nagy kínai népnek.
AZ AJKAI ALUMÍNIUMKOHÓBAN: Nie Zsun-csen marsallt üdvözli az MNDSZ küldöttsége
(fotó: Béke és Szabadság)
A látogatás a gyár modern egyenirányítójának termében ért véget, ahol a gyár párttitkára, Vajda István elvtárs az Ajkai Üveggyárban remekbekészült kristályvázát nyújtott át Nie Zsun-csen elvtársnak, Ajka egész népének ajándékaként, kíséretének tagjait pedig alumíniumkohászt ábrázoló kis alumínium-szobrocskákkal lepték meg. Nie Zsun-csen marsall az üdvözlésre válaszolva hangsúlyozta: Örömmel látta az üzem dolgozói szorgos munkájának eredményeit, s nagy hatással volt rá a kínai nép iránt megnyilvánuló szeretet.
– Bár országaink távolságban messze esnek egymástól – mondotta -, mégis közel vagyunk: a Szovjetunió vezette béketábor nagycsaládjában testvérek vagyunk. Reméljük, hogy a testvéri barátság és a kölcsönös együttműködés révén tovább szélesednek népeink kapcsolatai. Kívánom az elvtársaknak, hogy a második ötéves tervben még nagyobb sikeréket érjenek el. – Beszédét a magyar és a kínai nép barátságának éltetésével fejezte be, majd emlékalbumot nyújtott át az üzem dolgozóinak.
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.