Immáron hagyományainknak megfelelően, ha zene világnapjára időzített – természetesen zenei témájú – bejegyzések közül nem hiányozhat Balogh Máté, a városunkból indult fiatal zeneszerző. Bőven van mit bemutatni, meghallgatni, de az biztos, hogy a mögöttünk hagyott egy évben elég sok minden történt Mátéval. Természetesen zene is lesz, de maga az érintett is megszólal az elhangzott és az utókornak megőrzött interjúknak köszönhetően.
Ha nagyon röveden kellene összefoglalni: koncertek, bemutatók, sikerek szerte kis hazánkban és világszerte egyaránt.
… és “mindenmás” is a zenével kapcsolatban.
Kezdésnek például egy izgalmas beszélgetés még tavaly októberből, ami a RadioCafe Enyhe katarzis című műsorban hangzott el, ahol Szatmári Róberttel az alábbi témákat boncolgatták:
- a mesterséges intellgencia és a klasszikus zene
- robotok hallgatják a zenéinket?
- meg kell felelni az elvárásoknak a zeneszerzőknek?
- katarzis: megtisztulás – mennyit és miért változott a szó jelentése?
- hány olyan előadőművész van, akkire érdemes figyelni?
- exhicbicionizmus és zeneszerzés?
Decemberben a Liszt Ferenc Zeneakadémia Figaro kiadványában oldalon jelent meg egy interjú:
“A kultúra akkor tud folyékonyan működni, ha mindig újrahasznosítjuk”
Januárban a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár zenei podcast sorozatában került szóba újra a mesterséges intelligencia. meg még sok minden is… Máté beszélgetőtársa Bándoli Katalin, a zenei gyűjtemény vezetője.
Januárban a Rendez-vous Internationaux de la Timbale (RIT) ütőhangszeres szakmai szervezet által megrendezett Festival Résonance Infinity elnevezésű nemzetközi kortárs zenei fesztiválj zeneszerző versenyén Lyonban nem csak bekerült a programba az 5 timpaninra írt műve, melynek címe: Timpani Speech (Üstdob-beszéd), de ezzel el is hódították a Coup de Pouece 2025 különdíját.
Február hónapban egy izgalmas művészeti projekt bontakozott ki a szemünk és a fülünk előtt. Képzőművészet találkozása a hangjegyekkel. Balogh Máté új férfikari művét, melyet Závada Péter Az elefánt című versére komponált, Orr Máté festményéből inspirálódva, és a Szent Efrém Férfikar mutatta be. Igen, az elefánt nagy, de szerethető!
Részlet a kottából – az eleje
fotó: Balogh Máté
És ha már művészetek találkozója. Még ugyanebben a hónapban derült ki, hogy a 2026-ban megrendezésre kerülő 61. Velencei Képzőművészeti Biennálé magyar pavilonjának zeneszerzője lett, a munkálatok és a felkészülés természetesen már elkezdődött, várjuk is a további részleteket, információkat, kulisszatitkokat…. Izgalmasnak ígérkezik, ahogy Koronczi Endre gigantikus fémtárgyai Máté zenei aláfestésére megelevenednek…. A témáról bővebben a dunaujvaros.com is beszámolt.
Az akusztikus elem és a dunaújvárosi szál
Valahogy így:
Márciusból a Győri Filharmónikus Zenekar koncertjét kell kiemelni, ahol egy egészen különleges átiratot hallhattak a jelenlévők. A különleges felkérés a szintén dunaújvárosi gyökerekkel rendelkező Rajna Martintól a vezető karmestertől érkezett.
“Rajna Martin barátom keresett meg azzal, hogy van egy olyan probléma, hogy Erik Satie eredetileg zongorára szánt három Gymnopédiája közül kettőt írt át szimfonikus zenekarra a kor nagy hangszerelője, Claude Debussy. A Győri Filharmonikus Zenekar vezető karmestere megkért arra, hogy a hiányzót pótoljam. Ez nem volt annyira egyszerű feladat, hiszen a francia mesternek van egy jellegzetes hangszerelési stílusa. Amikor hozzányúl a zongoradarabokhoz, akkor újrakontextualizálja, saját stílusában fogalmazza meg azokat. Ez valami olyasmi, mint amikor egy költő lefordít egy idegen nyelvű verset. Akaratlanul is az ő szóhasználata, az ő anyanyelve érvényesül. Az volt tehát a dilemmám, hogy most akkor én egy Balogh Máté-művet hozzak-e létre, vagy utánozzam Debussy hangszerelési stílusát. Végül emellett döntöttem, Debussy-módra hárfával, kürtökkel, fuvolákkal és vonósokkal megszületett az átirat. Próbáltam tehát azt rekonstruálni, mi lett volna, ha Debussy hangszereli a hiányzó Satie-Gymnopédiát” – árulta el az alkotás kulisszatitkairól Balogh Máté zeneszerző (GyőriFZ).
Egy amerikai túrát követően májusban az ötödik alkalommal megrendezett bolognai Ragazze e ragazzi nevű verseny (egyik) győztese. Balogh Máté új, a versenyre komponált műve recitáló csellistára íródott, aki saját magával duózik és egy olasz futurista verset, Aldo Palazzeschi La fontana malata (A beteg forrás) című költeményét dolgozza fel.
Júliusban Frankfurtból hozta el az első ízben megrendezett nemzetközi Begüm Aslam Zeneszerzőverseny 3. díját, ahová a verseny névadónak dedikált koloratúr szoprán-nagybőgő összeállítású, egyetlen előadóra szánt új kompozíciókat vártak. Ez sem egy mindennapi feladat lehetett. Balogh Máté Du, du, du című kompozíciója az Éj királynője első áriájára (O zittre nicht, mein lieber Sohn) épül Mozart Varázsfuvolájából, annak egyfajta kortárs paródiája.
Még ugyanebben a hónapban Manzenreiter Gabriellával beszélget. Mi másról, mint a zenéről.
Interjú Balogh Máté Erkel Ferenc díjas, Junior Prima-díjas és kétszeres Artisjus-díjas zeneszerzővel
Augusztusban az Örkény Színház társulatával dolgozhatott együtt, így szeptemberben már elhangozhatott Örkény István egypercesére komponált Perpetuum mobile című zenés-színházi műve melyben Tarjanyi Tamás énekelt akit a színház színészeiből alakult szavalókórus és a BUFO Társulat zenekara kísért. Reméljük látható lesz még valamikor a közeljövőben….
Az már legyen csak egy egészen külön mellékszál, hogy idén szeptembertől már a Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Karának adjunktusaként is dolgozik, ahol zeneszerzést és partitúraolvasást tanít.
Ha még nem fáradtunk el, októberben kerül bemutatásra Balogh Máté: Tél, avagy a fal füle című zenés színpadi műve. Erről faggatta a mű zeneszerzőjét Kalmár András a Trend FM 94.2-n futó Kapcsolódjunk! c. műsorban szeptember 17-én.
Még sok ilyen eseménydús, sikeres évet kívánunk, nagyon jó hallgatni, nézni, olvasni ezekről is, büszkék vagyunk mi is!
Természetesen a legnagyobb örömmel tolmácsoljuk az oldal olvasóinak is.
Zárásképpen még csendüljön fel két Balogh Máté mű:
További friss információk, érdekességek: