Műszaki Tervezés – 1986. július

Dunaújvárosi szerkezetkész lakóházak

SIPICZKI ZOLTÁN – DR. KEREK ANDRÁS

Miután a magánlakásépítés egyre nagyobb méreteket öltött hazánkban, természetesnek mondható, hogy ezen belül az építésnek is több formája jelentkezik. Kezdetben egyszerűbb igények kielégítéseként legelterjedtebb a takarékos “kalákás” építkezés volt, melynek manapság azonban költségkímélő voltát megkérdőjelezi a jóakaratú és vidám laikus építőközösség műszaki tájékozatlanságából fakadó számos kivitelezési hiba. A kisiparos segédletével épített házaknál ennek kisebb a veszélye, viszont a kisipari árak csírájában képesek elfojtani az otthonteremtést.
Eközben a nagy kivitelező vállalatok, ahol a műszaki fegyelem is megvan, s némelykor fennmaradásuk érdekében szolidabb árképzésre is kényszerülnek, utat kerestek a magánlakás építés felé. Az említett feltételek is kevésnek bizonyultak volna, ha nem jön létre egy olyan szerencsés konstrukció, mely a kezdeti szakaszban megfelelő minőséggel és korrektséggel készít egy alapterméket – az ún. “félkész” vagy “szerkezetkész” házat – a második lépésben a ház szerencsés tulajdonosa egyéni alkotó- valamint financiális képessége szerint befejezi azt.
A Beton- és Vasbetonipari Művek Dunaújvárosi Gyára és a 26. sz. ÁÉV, valamint közös vállalatuk, az ÉPINVEST Dunaújvárosban a fenti elv alapján indította meg félkészházakcióját. A BVM panelje adta az épületek szerkeztét. A 26. sz. ÁÉV végzi az alapozást és az építőmesteri munkákat. Az ÉPINVEST végzi a tervezést és a vállalkozást.

1. ábra Panelválaszfalas épület Földszinti alaprajz 01 közlekedő 8,44 m2; 02 kamra 1,02 m2; 03 nappali 18,11 m2; 04 konyha 6,01 m2; 05 étkező 5,74 m2; 06 WC 1.45 m2; 07 fürdő 3,93 m2; 08 háló 11,93 m2; 09 garázs 21,56 m2; terasz 16,78 m2 = összesen: 94,43 m2.

2. ábra Panelválaszfalas épület Tetőtéri alaprajz 101 közlekedő 5,52 m2; 102 szoba 18,40 m2; 103 szoba 14,88 m2; 104 zuhanyozó 3,52 m2; 105 WC 1,81 m2  = összesen: 44,13 m2

Az épületek kialakítását több tervezési fázis előzte meg. A cél minél több standard panelből való összeállítás volt, mert új sablon készítése vagy átalakított elem készítése felárat eredményez.
Ennek tudható be az épület egyszerű tömege, valamint a nyeregtető kialakítása oromfali deszkaburkolattal.
Alapvetően befolyásolta az épületek kialakítását az a feltételezés, hogy a hagyományos sorház iránt a dunaújvárosi lakóknak fenntartásaik vannak, ezért láncházas telepítés készült, ahol az épületek az első építési fázisban önállóan kötőelem nélkül készülnek el, s a befejező ütemben épül meg a “láncot” jelentő garázs.
Ez a megoldás az épületek fajlagos árát is befolyásolja, hiszen a sűrűbb sorházas telepítésnél így némileg magasabb a négyzetméter ár. Más helyeken és igények mellett azonban a panelcsalád lehetőséget ad bármilyen telepítési forma megépítésére. A jelenleg épített megoldás újszerűsége, melyet szintén a kényszer szült, a panelfal és üreges födémpalló együttes használata.

3. ábra 6,60 m szabad belméretű épület Földszinti alaprajz 01 előszoba 4,32 m2; 02 konyha 5,04 m2; 03 étkező, nappali 32,23 m2; 04 gardrób 7,06 m2; 05 fürdőszoba 3,98 m2; 06 szoba 10,18 m2; 07 szoba 12,45 m2; 08 kamra 1,44 m2; 09 WC 1,44 m2; 10 garázs 22,98 m2 = összesen 101,12 m2.

4. ábra 6,60 m szabad belméretű épület Tetőtéri alaprajz 101 közlekedő 3,58 m2; a 102 járható szekrény 0,53 m2: a 103 szoba 10,96 m2: a 104 fürdőszoba 4.10 m2: a 105 szoba 16,98 m2:

A dunaújvárosi panelcsalád legnagyobb fesztávolsága, egyben szobai mérete 3,60 m. Családiház-építésben, s a helyiek ezen mérettől való tartózkodása miatt, olyan megoldást kellett keresni, ahol ez a méret legalább 6,00 m, belső tér szabad felosztása a szerkezetépítés után. Így született a fent említett megoldás, mely egyedi koszorú kialakításával biztosítja a két eltérő rendszerből származó elem összeépítését, kizárva annak szükségességét, hogy a gyári kis sorozathoz, földszintes épülethez új födémelemet fejlesszen ki.
Jelenleg olyan megoldáson dolgozunk, ahol a körüreges födémpallót “E” jelű vasbeton gerendával helyettesítettük, mely olcsóbb, rugalmasabban kivágható födémet eredményez. Ez a szerkezeti megoldás tette lehetővé, hogy a lakáson belül több alaprajzi variációt dolgozzunk ki a válaszfalak áthelyezésével. Az építtetők részére két alaptípust dolgoztunk ki, melyet a lakók tetszés szerint alkalmazhatnak, vagy továbbfejleszthetnek.
A külső megjelenést illetően a hagyományos magyar lakóépület arányainak követése, megvalósítása volt a cél – előregyártott elemekkel. A panelelemek puritán megjelenését a tetőszerkezet alakítása, nagy felületű falburkolások használata ellenpontozza.

5. ábra. Távlati kép

Az 1984 őszén megindult vállalkozás eredményeként 7 lakóház megépült.
8 épület kivitelezését megkezdték. Az akciót két ismertető kiadvány elkészítésével alapozták meg. Az első füzet a láncházak alaptípusait mutatja be, s ezek között egy olyan fajtát is, mely panel válaszfalakkal épül kisebb alapterülettel. Ez az épület magasabb készültségi fokot jelent a befejező munkákhoz kőművesmunka alig kell, s alapterületénél fogva is alacsonyabb árral szerepel választékunkban. A nagyobbik lakóház földszinti alapterülete 80,0 m², tetőtérrel 121,0 m². A paneles válaszfallal készült épületnek földszinti alpterülete 56,0 m², tetőtérrel 101,0 m². A megépült épületek – félkész állapotban – kb. 5000 – Ft/m² áron valósultak meg.
A beköltözött befejező munkákat építő tulajdonosok véleménye jó, a megadott lehetőségek között a szakipari munkák takarékosan, jó ütemben végezhetők.
A vállalkozás az építkezésen túlmenően intézi a tervek engedélyeztetését, telek tulajdonba vételét, közműengedélyeket és közműépítést. A terület vízzel, árammal, gázzal ellátott, egy része csatornázott, kisebb területen zárt szennyvíztároló épül. Információink szerint egy teljesen befejezett épület teljes bekerülési költsége garázzsal, közművekkel, mondhatni extra kivitellel, kb. 10 000 Ft/m²-es, kulcsrakész árat jelent, az átlagosnál jobb kivitel esetén.
Az előzőekben említett második füzet a továbbfejlesztés lehetőségeként a panelszerkezet teraszházként való beépítését mutatja be. A továbbfejlesztésre szükség van, a vállalkozás iránt Százhalombattáról, Érdről mutatkozott már érdeklődés. Nagyobb számú sorozat létesítése abból a szempontból is előnyös lenne, hogy a résztvevő felek számára – BVM, 26. sz. ÁÉV – az árak kedvezőbb kialakítását teszik lehetővé, mely további lendületet adna vállalkozásunknak.

6. ábra. Távlati kép

 

Dunaújvárosi Hírlap – 1985. november 29.

Félkészen

Kísérlet, szépséghibákkal

Mutatósak a Szilágyi Erzsébet utcai, félkészen értékesített panel-láncházak, egy újszerű vállalkozás produktumai.
A hét ház tulajdonosai nemrég találkozóra gyűltek össze és elsorolták gondjaikat. Megmutatták a szerződéstervezetet, amely szerint 580 ezer forintba került volna egy-egy félkész ház és késedelem esetén 8 százalék kötbért vállalt volna a kivitelező, az ÉPINVEST. (Az ÉPINVEST a 26-os ÁÉV és a BVM vállalkozó és tervező közös vállalata. Profiljába tartozik a BVM és a 26-os ÁÉV termékeinek és technológiáinak az értékesítése.) Ezután elővették az 1984. július 23-i keltezésű előszerződést, amely csak egyszázalékos kötbért tüntetett fel, de amely szerint az épületek 1984. december 31-re, a víz-, gáz- és villany-közműcsatlakozások pedig 1985. április 15-re elkészülnek. Mindez 595 ezer forintba került volna. Az előszerződés aláírásakor százezer forintot kellett letenni, s az építtetőknek kötelezettséget kellett vállalniuk további 150 ezer forint egy hónapon belüli befizetésére.
Tetemes többletköltséget hárított rájuk a négy hónappal későbbi (1984. november 15-én kelt) végleges szerződés, amely többek között a következőket tartalmazta az 598 ezer 667 forintos ár megjelölése mellett: „Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a korábbi előszerződéstől eltérően később kötendő szerződés tárgya a telekár, a víz-, a gáz- és a villanyközműcsatlakozások kiépítése.” Ez a fordulat felettébb kényelmetlen helyzetbe hozta a hét családot. A külön szerződés tárgyává tett közműköltségek néhány hónap leforgása alatt számottevően megnövelték kiadásaikat. Igaz, ebből húszezret “visszaszereztek” oly módon, hogy az ÉPINVEST helyett maguk építtették ki – magánvállalkozókkal – a vízvezetéket. Ennél is nagyobb gond az elektromos kábelcsatlakozás hiánya. A fővezetéket az ÉPINVEST-tel kötött külön szerződés értelmében 1985. augusztus 31-ig kellett volna feszültség alá helyezni. Áram kellene a kisgépek használatához, valamint a gázkazánok ventilátorainak működtetéséhez. Most viszont fűthetetlenek a félkész házak, s nem haladhat a belső munka. (Időközben a DÉDÁSZ feszültség alá helyezte a kábelt, miután november 19-én az ÉPINVEST benyújtotta a szükséges, mindeddig hiányzó dokumentumokat. – A szerk.) Pedig három család már be akar költözni. A késlekedés több tízezer forintjukba kerül. (Az OTP amortizációt és lakbért kér a neki eladott, de határidőn túl igénybe vett városi lakásért.)
A másik négy család azért halogatja a költözést, mert mindmáig kérdéses: belátható időn belül megoldódik-e szennyvízelvezetés ügye. (Kezdtetben erre sem vállalt kötelezettséget az ÉPINVEST.) Jó százötven méternyi gerincvezetéket kellene ugyanis kiépíteni. Számolni kell a szomszédos újtelepi utcák csatornázásával is, így csak vastagabb átmérőjű és mélyebbre fektetett vezeték megépítéséhez járulhat hozzá a tanács. Ennek költsége viszont másfél millió forint, amelyből egy-egy családra száztízezer forint jutna, számításba véve néhány, ezután felépülő láncházat is. A négy család szívesen adná pénzét a csatornaépítéshez. De nem száztízezret. Hogy a tanács meg tudja-e előlegezni az újtelepi utcák majdani csatornázásának költségeit, az még nyitott kérdés.
Azt is elpanaszolták a félkészház-akcióban részt vevők, hogy szóban sokkal biztatóbb ígéretek hangzottak el, s arra számítottak: mentesülnek a szervezés, ügyintézés, munkairányítás terhei alól. E reményük csak részben teljesült.
– Több tanulságot is le kell vonni az első hét láncház kivitelezési gondjaiból – mondta dr. Kerek András, az ÉPINVEST igazgatója. – Például azt, hogy a vonzó, négyzetméterenkénti ötezer forintos ár csupán a munka látványosabb felét foglalja magában. Megrendelőinknek jobban megfelelt volna, ha kilencvenszázalékos készültségi fokú házakat adunk át. A gondok fő oka: közművesítetlen telkeket kaptunk, igaz, kísérletre tekintettel nagyon kedvező áron. Abból a indultunk ki: mi elvégezzük nagy építőipari gépek használatát igénylő munkákat, és ajtókkal, ablakokkal ellátott, de belül teljesen üres “épületdobozt” készítünk el négy hónap alatt.
Az előszerződés és a vállalkozási szerződés közötti árkülönbözetet – kérdésünkre – így magyarázta az igazgató: – A nehezen megszerzett bátaszéki tetőcserepet nem fogadták el ügyfeleink, helyette azt kérték, hogy osztrák cseréppel fedjük be házaikat. Tudomásul is vették, hogy ez 45 ezer forinttal többe kerül.
– A költségtöbblet mintegy felére magyarázat ez. De arra nem, hogy a kalkuláltnak duplájába, húszezer forintba került a sokáig hiányzó villany, hogy a víz- és gázbekötés együttes költségei is meghaladják a negyvenezer forintot.
– A szerződésben csak a víz- és gáz-gerincvezeték kiépítése szerepelt, a bekötés nem. Külön szerencséjük, hogy a gáz-gerincvezetéket a tanács megépíttette, s ez nem növelte a kiadásokat. Az viszont köztudott, hogy a vállalatok, így a vízmű is nagy rezsivel dolgozik, s csak negyvenezer forintért vállalta volna el – házanként – a víz bekötését. A DÉDÁSZ a kalkulált tíz helyett harmincezer forintért akarta elvégezni az elektromos bekötést. Ezt lealkudtuk húszezer forintra. A késedelmet elismerem, részben a mi tervezési hibánk okozta.
A városi tanács műszaki osztályának álláspontját a félkész házakról Neszmélyi Györgyosztályvezető-helyettes ismertette: – Helye van városunkban az ilyen vállalkozásszerű félkészház-építésnek. A történtekből viszont le kell vonni a tanulságot, hogy az építkezést elkezdeni csak akkor szabad, ha tisztázott az összes műszaki, jogi és anyagi feltétel, és elkerülhető az alapszerződés többszöri utólagos módosítása.

Csongor György

Szilágyi Erzsébet út “félkész” házai /2020
fotó: Horváth Tamás

A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.