Sportvezető – 1977. június
A dunaújvárosi uszodaépítés anatómiája
Dunaújváros a fiatalok városa. A közel hatvanezres város lakosainak átlagéletkora még most sem haladja meg a 32 évet. De ennyi ember, ennyi fiatal sportolási-testedzési igényeit nagyon nehéz kielégíteni. Az évek során a város nőtt, lakossága szaporodott, és a hatvanas évek utolsó harmadában – egy vizsgálat során – kiderült, hogy alig jut egy dunaújvárosi lakosra sportolásra alkalmas terület a városban …
*
A hetvenes évek elején a VIZÉP főépítésvezetőséget telepített Dunaújvárosba, a hullámpapírgyár egyes létesítményeinek elkészítéséhez. Losonczi Imre főépítésvezető szerette a sportot, és nem akart hinni a fülének, amikor meghallotta, hogy nincs a városban fedett uszoda. Elismerte, hogy nagyon korszerű az 1958-ban felavatott termosz rendszerű nyitott uszoda, de mivel nagyon szeretett úszni, és mert ő volt a kecskeméti uszodaépítés egyik vezetője, addig járt a város és a Dunai Vasmű vezetőihez, addig mutogatta a kecskeméti uszoda műszaki terveit, addig sorolta a spórolási lehetőségeket, amíg, népiesen szólva: “beletette a bogarat a fülükbe…”
*
A dunaújvárosiak mindig híresek voltak arról, hogy hajlandók áldozatok vállalására. De egy uszodát nem lehet csak társadalmi munkából, hagyományos kétkezi tevékenységgel felépíteni. Kacérkodnak a gondolattal, de még nem mertek belevágni. Úgy gondolták, hogy először más erőpróbákat kell vállalniuk és teljesíteniük.
1973 júniusában a városban rendezték a IX. Nyári úttörő-olimpia országos döntőit. A tornaversenyek kezdetére – kizárólag társadalmi munkával – felépítették a város első fedett sportcsarnokát. Ez még nem keltett különösebb visszhangot, de amikor még az év októberében felavatták a kohászvárosban a vidék első szabványos méretű műjégpályáját, már mindenki odafigyelt. Borovszky Ambrus, a Dunai Vasmű vezérigazgatója akkoriban alig győzött válaszolni az újságírók és az érdeklődők egyik állandóan visszatérő kérdésére: “Hogy csinálták?” A “vezér” csak mosolygott, és annyit mondott: “Éltünk az ifjúsági törvény adta lehetőségekkel.”
Persze ehhez azt is jó tudni, hogy 1968 végére a Dunai Vasmű visszafizette a népgazdaságnak – kamataival együtt – azt az összeget, amibe került, és újabb beruházások megvalósítása után elkezdett amúgy istenigazában nyereségesen termelni. És ebből a nyereségből sok mindenre futotta. Jutott belőle a fiataloknak is: építettek csónakházat, erdei tornapályát, sportrepülőteret kiképzőbázissal és a város minden iskolájához tornatermet.
Minden egyes építkezés lényegében az erőpróba egy-egy lépcsőfoka volt, önkontroll a nagy vállalkozáshoz.
Mert a gondolat, hogy a szabad idő hasznosabb eltöltéséhez, az úszósport dunaújvárosi megteremtéséhez egy uszodát kellene építeni, már régóta érlelődött és a város vezetői többször is kísérletet tettek a megoldásra. Először arra gondoltak, hogy befedik a strandfürdő nyitott medencéjét. De mivel az öltözőket is téliesíteni kellett volna – az áttelepítésükről nem is beszélve – ezt a megoldást elvetették. Kézenfekvőbbnek látszott egy kisebb méretű, télen-nyáron használható tanmedence létrehozása. Kapott is a város ajánlatot, be is szerezték a szükséges berendezések egy részét, de az idő múlásával nyilvánvalóvá vált, hogy a létesítendő tanmedence csak provizórikus megoldás lehet egy dinamikusan fejlődő város és lakossága számára.
Az MSZMP városi bizottsága és a városi tanács ismételten megvizsgálta, hogyan lehetne társadalmi összefogással, helyi termékekből egy minden igényt kielégítő, korszerű, az ország első szocialista városához méltó uszodát felépíteni. S hogy a vezetés nem állt egyedül elképzelésével, azt bizonyították a városi vállalatok, üzemek, intézmények dolgozóinak felajánlásai, a Dunai Vasmű, a 26. sz. Állami Építőipari Vállalat, a Papírgyár, az OTSH, a megyei és a városi tanács által felajánlott segítség. És akkor, és csakis akkor – amikor már minden részletre kiterjedően rendelkezésére állt az uszodaépítés megindításához szükséges fedezet, amikor már bizonyossá vált, hogy a tervezett építkezés nem “kalandos” vállalkozás lesz, akkor kezdődött meg a tervezés és az építkezés előkészítése.
Az építkezés megkezdéséig azonban még sok víz folyt le a Dunán. 1975. március 11-én minden dunaújvárosi érdeklődéssel olvasta a város lapját, a Dunaújvárosi Hírlapot.
Címben adta hírül: Társadalmi összefogással két év alatt felépül a fedett uszoda. Az ünnepélyes alapkőletételről így írt a szerző: “…valamennyi dunaújvárosi gyár, üzem és intézmény dolgozói kiveszik részüket a fedett uszoda építéséből, amely az ország legmodernebb uszodája lesz. A 21×50 méteres, feszített víztükrös, nemzetközi előírásoknak ismegfelelő medence nagy nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmas lesz… és a tervek szerint 1977. április 4-én nyitja majd meg kapuit…”
A dunaújvárosi fedett uszoda többcélú versenymedencéje
Hogy a dunaújvárosiak komolyan vették az uszodaépítést, azt az is bizonyította, hogy a szocialista brigádok és magánszemélyek még az építkezés megkezdése előtt kétmillió, az építkezés befejezéséig összesen 4 587 027 forintot fizettek be a városi tanács fejlesztési csekkszámlájára.
És 1975. március 10-én, hétfőn reggel Fekete István, a Dunai Vasmű szállító gyárrészlegének dolgozója gépével megkezdte a leendő épület helyén az alapok egyengetését.
*
A kezdeti lendület egy pillanatra sem csökkent. Az építkezés két esztendeje alatt a város dolgozói, ha kellett földet lapátoltak, ha kellett betont, zsaluzódeszkát hordtak, mikor mire volt szükség.
Bajba kerülnének a dunaújvárosiak, ha csak egy kicsit is szeretnék megörökíteni azon vállalatok névsorát, amelyeknek dolgozói társadalmi munkájukkal járultak hozzá az ország harmadik 50 m-es uszodájának létrejöttéhez. Nagy márványtábla kellene hozzá. Hisz a Dunai Vasmű, a 26. sz. Állami Építőipari Vállalat, a Papíripari Vállalat, a Műszaki Főiskola, a Bánki Donát Szakközépiskola, a MüM 316. számú Szakmunkásképző Intézete, a 340. számú Építőipari Szakmunkásképző Intézet, a Beton- és Vasbetonipari Művek, a DÉDÁSZ, a Dunaújvárosi Ingatlankezelő és Városgazdálkodási Vállalat, a Dunaújvárosi Víz- és Csatornaművek, a Vegyesipari Vállalat, a Dunavidéki Vendéglátó Vállalat, a Dunaújvárosi Munkásszövetkezet dolgozói végezték a legtöbb társadalmi munkát, számos más vállalat és intézmény dolgozói mellett, összesen 320 ezer társadalmi munkaórát!
Huszonhárom vállalat dolgozóinak munkáját kellett koordinálni ahhoz, hogy a dunaújvárosi fedett uszoda a tervezett 25 hónap alatt, tehát rekordidő alatt elkészüljön. Ez a koordinálás annál is inkább fontos volt, mert az uszodának nem volt generálkivitelezője, amely összefogta volna az együttműködő vállalatok munkáját, így a műszaki irányítást a Dunai Vasmű vállalta magára: felállítottak egy operatív csoportot, elkészítették azt a hálótervet, amellyel össze lehetett hangolni a seregnyi vállalat, intézmény munkáját. Ez tette lehetővé, hogy a különböző munkák szinte percnyi pontossággal követték egymást. Minden alkatrész, minden adag beton akkor érkezett, amikor szükség volt rá. Nem előbb, hogy útban legyen, és nem később, hogy fennakadást okozzon. Az operatív csoport – akik helyett munkatársaik dolgoztak társadalmi munkában – csakis ilyen “haditervvel” tudta koordinálni a több ezer társadalmi munkás, az építkezésben részt vevő vállalatok tevékenységét és csakis ily módon sikerült huszonöt hónapos rekordidő alatt felépíteni a dunaújvárosi fedett uszodát.
Hogy milyen ez a csodalétesítmény? Az épület vázát képező könnyűacél-szerkezeteket a Dunai Vasműben gyártották. Műszaki szempontból is újdonságnak számítanak a 42 m fesztávú horganyzott távtartó gerendák. A feszített víztükrű medence 50×21 méteres, 1,8 méteres vízmélységű. Újdonság a változtatható fenékszint, amely 15,17×21 méteres területen lehetővé teszi, hogy a víz mélységét 30 centi és 1,8 m között változtathassák, minden korosztálynak a legmegfelelőbb vízmélységet biztosítsák.
Hogyan működik az uszoda emelőszerkezete?
Ilyenkor – egy elektrohidraulikus mozgatóberendezés segítségével – egy emelhető válaszfallal a medencét két részre lehet osztani. A víz tisztántartásáról egy, óránként 800 köbméter teljesítményű vízforgató berendezés gondoskodik, két, 4 m átmérőjű gyorsszűrő segítségével. E berendezés segítségével egyébként – a higiéniai előírásoknak megfelelően – ötféle vegyszert lehet a vízbe adagolni. A vízcsere 3-6 óráig tart, de erre, a hagyományos uszodákénál jóval kevesebbszer van szükség, a modern vízforgató-tisztító berendezés miatt. A vizet – a Dunai Vasmű hulladékgőzével – 22 és 26 Celsius fok közötti hőmérsékletűre állíthatják be. Az 55 ezer légköbméteres uszodában egyszerre 300 férfi- és 300 női vendéget tudnak fogadni. A sportversenyeket 400 néző tekintheti meg.
Dunaújváros fedett uszodát avatott
A hálóterveknek megfelelően (!) 1977. április 2-án eljött a nagy nap, az uszodaátadás napja. Az impozáns létesítmény zsúfolásig megtelt építőkkel, vendégekkel, dunaújvárosiakkal. Fél tízkor, az ünnepség kezdetekor már egy tűt sem lehetett volna leejteni. Ott volt dr. Beckl Sándor államtitkár, az OTSH elnöke; Takács Imre, a megyei tanács elnöke; Sárosi József, az MSZMP városi bizottságának titkára; Borovszky Ambrus, a Dunai Vasmű vezérigazgatója, dr. Szabó Ferenc, a vasasszakszervezet elnöke, valamint a megye és a város számos politikai, társadalmi és gazdasági vezetője.
Sárosi József, az MSZMP városi bizottságának titkára megnyitó beszédében többek között a következőket mondotta:
“A társadalmi összefogás, a városért érzett felelősség nagyszerű eredményeként ismét egy új sportlétesítménnyel gazdagodott városunk, teljesült egy évtizedes vágyunk… A mi városunkban a társadalmi munkának, a közös cél érdekében történő városi és vállalati összefogásnak tudati alapon nyugvó nagyszerű hagyományai vannak. Itt a közösség érdekeiért, a szocialista életmód kiteljesedéséért együtt dobog a szív, egységes a gondolat és egyértelmű a cselekvés. Ez biztosítja a nemes emberi elképzelések és törekvések megvalósításának kiapadhatatlan forrását… Őszinte elismerés és köszönet illeti a tervezésben, valamint kivitelezésben részt vevő vállalatok dolgozóit a szép és szakszerű munkáért, az új megoldások bevezetésével járó gondokért, a kockázatvállalásért… kívánom, hogy ez az uszoda gazdagítsa valamennyiünk életét és biztosítson a város ifjúságának e területen is kiemelkedő sportsikereket.”
Ezután dr. Beckl Sándor emelkedett szólásra. Köszöntötte a megjelenteket és méltatta az új uszoda jelentőségét.
“Megszokottá vált, hogy hazánk életének kiemelkedő évfordulóit nemcsak ünnepi megemlékezésekkel, hanem jelentős, új alkotásokkal is emlékezetessé tesszük. Most, április 4-e, hazánk felszabadulásának 32. évfordulója során is ez történik. Örömteli, ünnepi percek résztvevői vagyunk, hisz azért jöhettünk össze, hogy átadjuk rendeltetésének ezt az új létesítményt. Többszörös az örömünk, mert ez az uszoda éppen legsúlyosabb gondjainkat enyhíti, és most már Dunántúl is rendelkezik olyan 50 méteres fedett létesítménnyel, amely nemzetközi versenyek megrendezésére alkalmas… Kedves dunaújvárosi Dolgozók! önök nagyon büszkék lehetnek erre a létesítményre, amelyben megtestesül munkájuk és sportszeretetük. Dunaújvárosnak nincs ugyan úszó múltja, de most már biztosak vagyunk abban, hogy jövője igen. Lehetséges, hogy ebben az úszómedencében rekordokat fognak döteni, híres úszók kerülnek majd ki e falak közül. De ennél is fontosabb, hogy a város lakosságának rendelkezésre áll, az iskolások megtanulhatnak itt úszni, – mindez elősegíti az egészségesebb életmódot, a tömegek sportját, testedzését, az egészséges, edzett ifjúság megvalósulását… Most, amikor átadjuk rendeltetésének az új dunaújvárosi sportuszodát, a sportszerető emberek és a magyar sportvezetés jókívánságait is tolmácsolom. Hasznosítsák az új létesítményt sok sikerrel a dolgozók, a fiatalok egészségének fejlesztése, az élsport utánpótlásának biztosítása érdekében.”
Ezt követően kitüntetések átadására került sor, majd dr. Beckl Sándor a közönség tapsa közepette átvágta a medence végében kifeszített nemzetiszínű szalagot.
Háztűznézők a fedett uszodában
A dunaújvárosi fedett uszoda az autóbuszpályaudvar mellett áll. Forgalmas helyen. Most már – túl az avatóünnepségen – a hétköznapjait éli. Reggel hattól este kilencig fogadja az úszni tanuló óvodásokat, általános iskolásokat, a D. Kohász SE nemrég megalakult szakosztályának csöppségeit (900 óvodás közül választották ki a 60 legtehetségesebbnek tűnőt), a munkába induló és az onnan érkező dolgozókat. Nagy a forgalom, hisz Dunaújvárosban most mindenki úszni tanul, vagy úszik.
A rekordidő alatt felépített dunaújvárosi uszodacsodában.
-csa
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
