Dunaújvárosi Hírlap – 1996. október 12.
Tallózás a korabeli sajtóban
Az 56-os események és történetek kutatásával már több éve foglalkozom, de intenzíven csak ettől az évtől kezdődően. Először is, mert miniszteri engedélyt kellett szereznem, hogy a levéltárakban, valamint a Belügyminisztérium adattárában őrzött rendőrségi, ügyészi és bírósági anyagokat tanulmányozhassam. Az engedélyt megkaptam. Ennek alapján szükség van arra, hogy az eddig ismert eseményeket és eseteket újra értékeljük. Lehetőséget kaptam a Hírlap főszerkesztőjétől, hogy az eljövendő időben felelevenítsem a negyven évvel ezelőtt történteket. Hiszen az újkori történelem egyetlen eseményéről sem hazudtak annyit, mint 1956-ról…
A Nemzeti Bizottság közleménye és felhívása
“Dunapentelén 1956. október 31 -én a dolgozó nép minden rétegéből a munkástanácsok, az óvárosi földművesek, a forradalmi munkás- és diákifjúság és a forradalmi értelmiség küldötteiből megalakult Dunapentele város Nemzeti Bizottsága és Dunapentele egész területén a mai nappal átvette a teljes főhatalmat.
A Nemzeti Bizottság hatáskörébe tartoznak az összes közigazgatási és igazságügyi szervek és intézmények, a posta, telefon, rádió, az összes közlekedési, oktatásügyi, egészségügyi, kereskedelmi, pénzügyi szervek és intézmények a fegyveres erőkkel és a munkástanácsokkal együtt.
A Nemzeti Bizottság rendeleteit mindenki haladéktalanul és maradéktalanul tartozik végrehajtani.
A 98 tagból álló Nemzeti Bizottság a következő intézőbizottságot választotta:
Az Intéző Bizottság elnöke: Pados István. I. elnökhelyettese: Boros István. II. elnökhelyettese: Cihó Pál. Titkár: Erdei István. Tagok: Lénárd József, Nagy István, Major Imre, Tamás Sándor, Sütő Gyula, Balogh József, Szegvári Andor, Komondi Lajos, Horváth Pál, Izinger Gyula, Gyulai József, Dobosi László, dr. Végh Géza. Póttagok: Sándor András, Németh István, Cs. Farkas György, Szabári Ferenc, Sebestyén István.
A Nemzeti Bizottság követelései:
A Nemzeti Bizottság magáévá teszi a Dunántúli Nemzeti Tanács célkitűzéseit és programját.
A dunapentelei Nemzeti Bizottság az alábbi követelésekkel fordul a kormányhoz:
- A kormány azonnal szólítsa fel a szovjet fegyveres haderők parancsnokságát, hogy Magyarország területéről fegyveres erőinek kivonását azonnal kezdje meg és azt úgy hajtsa végre, hogy az utolsó szovjet csapatok 30 napon belül hagyják el hazánk területét.
- Követeljük, hogy a kormány a ránk kényszerített varsói paktumot azonnal bontsa fel és jelentse be Magyarország semlegességét.
- A kormány kérje fel az ENSZ világszervezetet, hogy Dag Hammarskjöld főtitkár legsürgősebben látogasson el Magyarországra.
- Követeljük a kormánytól, kérje fel az ENSZ-t, hogy tűzze ismételten sürgősen napirendre a szovjet csapatok Magyarország belügyeibe történt beavatkozásának ügyét.
- Követeljük, hogy legkésőbb 1957 januárjáig a kormány tűzze ki az általános titkos és szabad választások megtartását.
- A dunapentelei Nemzeti Bizottság teljes mértékben egyetért a város területén lévő üzemek munkástanácsai által meghirdetett sztrájkkal, de javasolja, hogy a szolgáltató és melegüzemekben a nemzet érdekében a munkát továbbra is folytassuk, mint eddig.
- Követeljük az ÁVH haladéktalan és teljes leszerelését és azoknak az ÁVH-soknak megbüntetését, akik népellenes bűncselekményeket követtek el.
A Nemzeti Bizottság felhívása a lakossághoz:
- Felkérjük Dunapentele lakosságát, hogy a kivonuló szovjet csapatokkal szemben tartózkodjon mindennemű provokatív cselekménytől és hazája érdekében őrizze meg teljes nyugalmát.
- A dunapentelei Nemzeti Bizottság a Dunántúli Nemzeti Tanáccsal egyetértésben november 1-jét ünnepnapnak nyilvánítja.
- A Nemzeti Bizottság utasította a helyi igazságügyi szerveket, hogy november hó 1-jén a Dunapentele szomszédságában lévő rabgazdaságokban vizsgálja felül valamennyi elítélt ügyét és a közönséges bűncselekményekért elítéltek kivételével minden politikai és egyéb ártatlanul elítélt foglyot bocsásson szabadon.
- A Nemzeti Bizottság a dunapentelei hősi halált halt szabadságharcosokat november 2-án du. 2 órakor az óvárosi temetőben kijelölt díszsírhelyre katonai gyászpompával helyezi örök nyugalomra.
- A Nemzeti Bizottság felkéri Dunapentele lakosságát, hogy munkáját minden esetben támogassa.
- A Nemzeti Bizottság székhelye a volt Városi Tanács épülete új nevén Városháza.“
A Forradalmi Ifjúsági Bizottság felhívása
“A Dunapentelei Ideiglenes Forradalmi Ifjúsági Bizottság megalakult.
Felhívunk minden magyarul érző és gondolkodó magyar fiatalt, aki a nemzeti függetlenség és a demokrácia szent ügyével egyetért, csatlakozzék hozzánk.
Fiatalok! A volt DISz-bizottság városunkban lemondott. A régi DISz-szervezet, mely éveken át a Rákosi-Gerő klikk eszköze volt és kiszolgáltatta az ifjúságot a legzsarnokibb önkénynek, nem alkalmas többé a magyar ifjúság összefogására és megszűntnek tekinthető.
Ifjúmunkások! Alakítsátok meg az új ifjúmunkás-szervezeteiteket!
Diákok! Alakítsátok meg a Forradalmi Diákbizottságot és az új diákszövetséget!
Nagy feladataink vannak a rend fenntartásában, a magyar nép szabadságküzdelmének fegyelmezett segítésében, a munkástanácsok munkájának támogatásában.
Erő, nyugalom, fegyelem!
Ifjúmunkások! Diákok! Azonnal keressetek fel bennünket a volt DISZ-bizottság helyiségeiben!”
Ideiglenes Forradalmi Ifjúsági Bizottság
Felhívás az értelmiséghez
“A Dunapentelei Forradalmi Értelmiség Önkéntes Előkészítő Bizottsága az alábbi felhívással fordul városunk értelmiségéhez:
Felhívunk minden becsületes, hazáját szerető értelmiségit, segítse elő a helyi értelmiség Forradalmi Bizottságának megalakítását. A megalakítandó Forradalmi Bizottság legyen városunk értelmiségének egységes forradalmi szerve, hogy a magunk területén egységesen járulhassunk hozzá a szabadságharc teljes győzelméhez.
Mérnökök, pedagógusok, orvosok, jogászok, írók, művészek és az értelmiség minden tagja!
Küldjétek el munkaterületenként 2 főből álló küldötteiteket megbízólevéllel a Dunapentelei Értelmiség Forradalmi Bizottságának választó ülésére november 3-án (szombat) délután 6 órára a Fáklya klubba.
Külön felhívunk minden volt népi kollégistát, hogy az alakuló ülésen valamennyien jelenjenek meg.
Állítsátok össze követeléseiteket, javaslataitokat, hogy:
- Egységesen csatlakozhassunk a Dunántúli Nemzeti Tanács október 31-i felhívásához és célkitűzéseihez, kiegészítve azokat sajátos helyi követeléseinkkel.
- Összeállíthassuk programunkat a további munkához.
Dunapentele, 1956. október 31.”
A Dunapentelei Forradalmi Értelmiség Önkénte sElőkészítő Bizottsága
Dunapentele lakói!
“1956. október 27-én vettük kézbe a “Szavunk” című hetilap első számát. Bár a lap első oldalán található vastagbetűs beköszöntőben azt olvashattuk, hogy a lap szakít az eddig követett irányvonalával, amit igazolni kíván a lap új elnevezésével is, mégis megdöbbenéssel olvashatta Dunapentele minden lakója az első oldalon található “Fáklya és tűzvész” c. cikket. – A cikk írója – nem tudjuk, hogy ki, mert nevét nem közölte, így csak találgathatunk személyét illetően – elítéli a győztes magyar szabadságharcot. A lap ezen egyetlen megnyilvánulása élénk fényt vet arra, hogy kinek a kezében maradt a dunapentelei sajtó; kik azok, akik nem hajlandók tudomásul venni azt, hogy a magyar nemzet október 23-án megindult szabadságharca nem fasiszta és ellenforradalmár kezdeményezés, hanem az egész magyar nemzet ügye, szabadságharca.
Október 30-án megjelent lapunk, amely a mai naptól kezdve már a mi lapunk – I. évfolyam 1. száma. Még nem tudjuk azt, hogy kik voltak azok a személyek, akik akaratunkról tudomást szerezve ugyanazon címen jelentették meg a lap első számát, amellyel a “tiszta lap” politikája alapján kívántuk Dunapentele egész lakosságát tájékoztatni, egyet azonban már most is megállapíthatunk, hogy első számunk szerkesztői és felelős kiadói – bár “az új Fehérvár Kiadóhivatala” mögé bújtak, mégis azonosak a rosszemlékű “Sztálinváros” című hetilap teljes szerkesztőbizottságával, azonosak az október 27-i “Szavunk” főszerkesztőségével.
Lapunk, a “Dunapentelei Igazság” a mai naptól kezdve hetenként kétszer jelenik meg. Mit akarunk? A tiszta lap politikája alapján azt, hogy a város lakosságát olyan emberek tájékoztassák, akiknek nevét nem szennyezte be az elmúlt, népellenes sztálini-rákosi korszak; olyan emberek, akik az elmúlt nehéz években meggondolás és kritika nélkül kiszolgálták, ne adjanak hangot új nemzeti életünk hajnalán!
Az ideiglenesen megalakult szerkesztőbizottság tagjai foglalkozásukat és élethivatásukat tekintve nem mind íróemberek és nem mind újságírók. A város különböző vállalatainak munkás, paraszt és értelmiségi fiataljaiból kerültek ki. Éppen ezért, ha lapunk életének első napjaiban a lapszerkesztés rutinjának hiányát vélnétek felfedezni, említett körülményeknek tulajdonítsátok.
Az igazság szolgálatában a jó szándékú segíteniakarás adta kezünkbe a tollat, amit azonnal átadunk, ha arra hivatott, rátermett és a nemzet bizalmát élvező újságírók veszik át tőlünk.
Ezúton kérjük Dunapentele valamennyi lakóját, jelentkezzetek cikkeitekkel, írásaitokkal, támogassátok munkánkat, hogy feladatainkat az újság címének megfelelően tudjuk ellátni.
Dunapentele Népe! Várjuk segítő támogatásotokat!”
Szerkesztőség
A Véres csütörtök címmel megjelent visszaemlékezésben – saját hibámon kívül – nem jelent meg az a rész, amelyben azt bizonyítom, hogy a laktanyai sortűznél valóban hányan vesztették az életüket. Ezt többen szóvá tették, ezért most pótolom a hiányt. A különböző híresztelésekkel ellentétben valóban 12-en haltak meg. Ebből 9-en voltak a vasmű dolgozói, akiket a kopjafánál temettek el. Viczkó Sándort a család temetette el. Másik két személyt pedig családja vidéken helyezte örök nyugalomra. Ezt a periratokból állapítottam meg. Takács Sándor 1957-ben fegyelmit kapott mivel, mint MT elnökhelyettes rendelte el a temetkezési költségek kifizetését. Molnár János pénzügyi osztályvezető pedig egy év börtönbüntetést, mert a 23 050 forintot kifizette.
(Folytatása következik)
Zecher János
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
