Tavaly ipari munkás lettem, idén sztahanovista leszek


Szabad Ifjúság – 1952. január 6.

Egy sztálinvárosi fiatal terve:

Tavaly ipari munkás lettem, idén sztahanovista leszek

Szeretem szülőfalumat, Dunapentelét és büszke vagyok rá. Itt játszottam mint kisgyerek és itt nevelődtem dolgos emberré. Mindazt, amit érzek, nehéz szavakba önteni, mégis megpróbálom elmondani, hogyan történt. Tizenkilenc éve – amióta megszülettem – Pentelén lakom. Tizenkét év nyomorúságban telt el. Apám nincstelen cseléd volt. Rongyos cipőben, kopott ruhában járt és harminchat éven keresztül Pentele ezerholdas uraságánál dolgozott, szűkös kommencióért. Nedves, penészes viskóban laktunk. Pentele számomra eldugott, sárbasüllyedt kis falut jelentett. Más gyerekek álmokat szövögettek arról, mi lesz belőlük, ha felnőnek, én azonban tudtam, hogy mindez csak önámítás. Cseléd lesz belőlem is, akárcsak apámból, így azután nem is volt különösebb kívánságom, minthogy néhanapján jóllakhassam. Gyerekésszel még fel nem értem, de sejtettem, hogy nagy változás történt, amikor hét évvel ezelőtt a szovjet katonák Penteléről is kiverték a fasisztákat. Elmenekült a földbirtokos is, amit magával vihetett, azt vitte. De a föld ittmaradt.

Földreform Dunapentelén 1945-ben

És ezekben a napokban apám arcán addig soha nem látott bizakodást vettem észre. Földet kaptunk. Öt hold fekete földet. Néhány évvel azelőtt még a párnát is kihúzták a fejünk alól. Sokáig tartott, míg végleg elhittem, hogy a föld valóban a miénk. Aztán apámmal dolgozni kezdtünk. Eleinte megelégedett voltam, hogy búzát, kukoricát vethettem, krumplit kapálhattam a saját földünkön. De ahogy múltak az évek, többre vágytam. Tanulni szerettem volna. Olvastam az újságban: megnyílt az út az ipar felé. Itthagyjam apámékat? Nem volt hozzá szívem. Maradtam. Tétlenkedéssel ütöttem agyon a hosszú téti estéket, pedig belül csak úgy forrt bennem: eredj, dolgozz és tanulj! Aztán egyik nap új emberek, munkások érkeztek a faluba. Valóságos hadsereg. Teherautók, gépek, soha nem látott acélóriások robogtak végig a sáros utcákon. Pentelén megmozdult a föld. Napok alatt híre ment: város, gyár épül a pusztán, a DISZ-tagok, fiatalok az első sorokban építik! Menni akartam én is, de nem tudtam hogyan kerülhetek az építkezésre. Hallottam hogy jóbarátom Nagy Imre, akivel valaha egy utcában laktam már régóta ott dolgozik. Méghozzá valami vezető. Csak beszélhetnék vele, mennék én is rögvest. Egyszer azután váratlanul összetalálkoztam vele. Elmondtam tervemet. “Gyere, ha akarsz… – mondotta nevetve – … de ott aztán jól kell dolgozni, DISZ-taghoz méltóan. Nem hozhatsz szégyent a brigádra.”

Sándor András – Sztálinváros

1951 nyár elején beálltam a városépítők közé! Sohasem felejtem el az első heteket. Ezek voltak a legnehezebb napjaim. Otthon megszoktam, hogy a saját fejem után menjek, ezért nehezen tudtam beilleszkedni a brigádba. Szégyeltem, hogy ügyetlenül, nehezen kezelem a kőműveskanalat és amikor először raktam falat, azt vártam, hogy kinevetnek. Sem akkor, sem azután nem nevettek gyakorlatlanságomon az elvtársak. Inkább segítettek. Lassan biztosabb lett a kezem, még az ajtó- és ablakberakást is nyugodtan végeztem el. S közben nőtt a teljesítményem és a brigádé is. A gyárépítkezésnél híressé vált a brigádunk, mert havi 400 százalékos átlagteljesítménnyel sztahanovista-brigád lett. Kimondhatatlan büszkék voltunk. Megnőtt a becsületünk a faluban is. Esténként, amikor hazamentem, átjött a szomszédunk az öreg Molnár bácsi és apámmal együtt sokáig faggattak munkámul, teljesítményünk titkáról, örömmel feleltem, de belül éreztem, hogy nem alapos a tudásom, tanulnom kellene a kőművesszakmát. Amióta a Sztálin Vasműnél dolgozom, új erővel gazdagodtam: aminek nekifogok, azt becsülettel végrehajtom, így ezt az elhatározásomat is végrehajtottam. Kőműves-átképzősnek jelentkeztem. Igaz – gondoltam -, nem fogok sztahanovista-brigádban dolgozni, jóideig nem lesz mire büszkélkedni, keresetem is kevesebb lesz. Ha azonban szakmunkás leszek, többet használok a Sztálin Vasműnek. Szeptember óta tanulom a kőműves-szakmát. Teljesítményem már méri a 80 százalékot, pedig nekünk, átképzősöknek 30 százalék a normánk. S mennyi újat tanultam a három hónap alatt! Most már Kovács Ilonkával is bátrabban vitatkozom szakmai kérdésekről. Nem úgy, mint eleinte, amikor semmihez sem értettem és senkivel sem mertem beszélgetni. Az utóbbi hetekben fizetésem is növekedett, 650 forintot keresek. Vasárnap felveszem új ruhámat és táncolni megyek Sztálinvárosba, örömmel nézem az épületeket, ezen én is dolgoztam, ezt a falrészt én emeltem. Mennyi szép élményt adott életemnek Sztálinváros. Az elmúlt év életem leggazdagabb éve volt: Sztálinváros építője lettem, szakmát tanulok. Ebben ez évben sztahanovista akarok lenni. Megfogadom: az leszek!

Ötéves tervünk: Béketerv

Elmondta:
Bojsza László, kőműves átképzős, gyárépítkezés

Dunaujvaros
Previous
Csingilingi
Az oldal HTTP-sütiket használ a jobb működésért. View more
Cookies settings
Rendben
Privacy & Cookie policy
Privacy & Cookies policy
Cookie name Active

http://dunaujvarosmesel.hu

Melyek azok a személyes adatok, amiket gyűjtünk és milyen céllal gyűjtjük ezeket

Hozzászólások

Hozzászólás beküldésekor a hozzászólási űrlapban megadottakon kívül begyűjtésre kerül a hozzászóló IP címe és a böngészőazonosító karakterlánc a kéretlen tartalmak kiszűrése céljából. A weboldal külső, DISQUS hozzászólás rendszert használja.

Más honlapokról származó beágyazott tartalmak

A honlapon elérhető bejegyzések külső forrásból származó beágyazott tartalmakat (pl. videók, képek, cikkek stb.) használhatnak. A külső forrásból származó beágyazott tartalmak pontosan úgy viselkednek, mintha meglátogattunk volna egy másik honlapot. Ezek a webhelyek lehetséges, hogy adatot gyűjtenek a látogatókról, sütiket vagy harmadik féltől származó követőkódot használnak, figyelik a beágyazott tartalommal kapcsolatos felhasználói viselkedést, ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be vagyunk jelentkezve az oldalra.

Felhasználói adatok

Felhasználói személyes adatokat az oldal nem gyűjt. A külső hozzászólás rendszerben pedig a felhasználó saját maga rendelkezik a megadott információkkal. Erről a szolgáltatásról bővebben:

https://disqus.com/

A látogatók által beküldött hozzászólásokat automatikus spamszűrő szolgáltatás ellenőrizheti. Ha hozzászólunk, a hozzászólás és annak metaadatai nem meghatározható ideig a rendszerben maradnak. Ennek célja, hogy az összes ezt követő bármely hozzászólás általunk megismertté és jóváhagyottá váljon, azaz ne kerüljön fel a moderálandó hozzászólások listájára.

Kapcsolati adatok

Az oldallal kapcsolatosan az Impresszum oldalon tehetnek fel kérdéseket egy tetszőleges névvel, és egy email címmel, amennyiben választ is kérnek. Ezeket az adatokat a rendszer nem tárolja, csak továbbítja.

Save settings
Cookies settings