Magyar Nemzet – 1952. július 6.
Vita az Építőművészek Szövetségében:
Milyen legyen Sztálinváros főtere
Orlov Sztálin-díjas építőművész látogatása óta a magyar építészet is átvette a hasznos eredménnyel járó és a fejlődést nagyban elősegítő szovjet tanítást: mind gyakrabban rendez nyilvános vitát a megvalósítás előtt álló városrendezési és építészeti kérdésekről. Az eddigi építészeti ankétokon kiderültek az egyes tervek hiányosságai, hibái és a hozzászólások, javaslatok nagy mértékben tökéletesítették a magyar építészek elgondolásait A napokban ismét igen jelentős városrendezési és építészeti probléma felett folyt élénk vita az Építőművészek Szövetségében. Sztálinváros főterének és környékének rendezését, beépítési módját tűzték napirendre és bemutatták a terveket.
Georgij Mihajlovics Orlov Sztálinvárosban
A falon köröskörül függtek a pályatervek, az előtérben helyezték el a Sztálinváros elképzelt főterét bemutató modelleket.
Bonta János műegyetemi adjunktus ismertette az építészek elé kitűzött feladatot. Sztálinvárosnak, első szocialista városunknak, eszmei, tartalmában ki kell fejeznie, hogy nagy építkezéseink megindulását a felszabadító Szovjetunió tette lehetővé, hogy e város Sztálinnak köszönheti megszületését. A város főtere elsősorban hivatott kifejezésre juttatni ezt az eszmei tartalmat. Itt kap helyet a tanácsház, a párt-székház, a kultúrház, a társadalmi szervezetek központjai és itt áll majd a város nagy névadójának, Sztálinnak szobra is. A reprezentatív tér egyben a város forgalmi centruma, beletorkollik a pályaudvarhoz vezető főút, a Budapest felőli forgalmi főútvonal, innen kell kapcsolatot teremteni a Duna és a város zöld területei felé. Ugyanekkor azonban számolni kellett az adottságokkal, a kialakítandó tét mentén már. meglévőobjektumokkal, elsősorban a pártházzal.
A Zsitva-Valentiny-Lux-féle terv
Milyen legyen Sztálinváros városképe
A tervezők egybehangzó véleménye szerint a kialakítandó főtér tornyos építményt igényel, ami kihangsúlyozná ünnepi jelentőségét. A pályázaton részt vett építészek különböző elhelyezésben és megoldásban tervezték a sztálinvárosi főtér tornyát. A Zsitva–Valentiny–Lux-féle terv a térbe torkolló utak metszőpontjába állította a hatalmas méretű tornyot, a tervbíráló bizottság azonban nem értett egyet a torony campanile-szerű kiképzésével, mert elnyomná a környező épületeket. A Kismarty Lechner–Mester–Pfannl-féle terv legjelentősebb gondolata a már felépült pártszékház belekomponálása a térbe. A Perényi–Faragó-Barek elgondolás a jelenlegi pártszékház helyett új épületet javasol, mely esetben a meglévő épületet valamelyik társadalmi szerv rendelkezésére bocsátanák. Schömer–Csorba–Malomsoky–Medvedt–Bánóczy közös terve különösen a kultúrpalota elhelyezése szempontjából figyelemreméltó. Általában minden pályatervben volt sok életrevaló elgondolás és ezek részbeni felhasználásával születelt meg Weiner Tibor pályázatonkívüli monumentális terve, amely most már végleges alapjául szolgál Sztálinváros városközpontjának kialakításához.
A Weiner-féle terv kielégíti a felmerült szempontok összességét, nemcsak a tér kialakítását, a körülötte létesítendő reprezentatív épületek elhelyezését oldotta meg sikeresen, hanem kitűnő gondolattal talált helyet a nagyméretű Sztálin-szobor számára is. E terv szerint a városközpont hatalmas arányú térségéből a Duna felé egy keskenyebb, elnyújtott újabb teret nyit, amelynek tengelyébe állítja a Sztálin-szobrot.
Sztálinváros főterének távlati képe a Weiner-terv szerint
Sztálinváros és a nagyívű tervek
A bemutatott tervek felett széleskörű vita indult meg. Az ankét részvevői állást foglaltak a torony mellett, amelynek kiképzésénél a klasszikus hagyományok kell hogy vezessék a tervezőket és a kivitelezőket. Egyhangú helyesléssel fogadták Weiner Tibor tervét a meghosszabbított tér tengelyében elhelyezendő Sztálin-szoborral kapcsolatban, amely mintegy szimbolizálná, hogy Sztálin szelleme őrködik a szocialista magyar város felett. A Sztálin-szoborral szemben, a tér másik oldalán pedig a munkás-parasztszövetséget jelképező szoborcsoportozat kerülne felállításra.
Sztálinváros kiépülésének, fejlődésének jelentős állomása volt ez a vitaest. A javaslatok és megjegyzések felhasználásával dolgozzák most ki végleges formában Sztálinváros főterének terveit
G. J.
Weiner Tibor – A városépítés módszere