Barsi Dénes élete

HETÉNYI ISTVÁN

BARSI DÉNES ÉLETE


Fodor Sándor Barsi Dénes bronz mellszobra az MMK bejárata mellett
/elhelyezve: 1990

(Barsi) Harcsa Dénes 1905. július 7-én született Jókán (az akkori Po­zsony megyében). Nagyapja földművelő, apját – az író szavait idézve – “a földnélküliség csendőrtisztté züllesztette föl”. Anyját korán elvesz­tette, mostohaanyja viselkedése, durva magatartása jelentette számára a gyermekkor legnagyobb élményét. Gyakran – főleg a nyári szünetben – elcsavargott, s inkább elviselte a nélkülözést, az éhséget, mint a mos­toha környezetet.
A Harcsa család sem találta magát igazán otthon sehol sem, Namesto, Ráckeve, Nagykáta és Vajdahunyad után végül Debrecenben tartózko­dott huzamosabb ideig. Debrecen jelentős állomás (Barsi) Harcsa Dénes életében: még tízéves sincs, amikor az iskolai ünnepélyen saját versét el­szavalja. Jól tanul, s tanítójának rábeszélésére a szülei beíratják a helyi református gimnáziumba.
A gimnáziumban is jól tanul, de osztálytársai kopott ruházata miatt lenézik. Az otthontalanság mégsem keseríti el, egyik alapélményére így emlékezik vissza: “13-14 éves koromban Marx A tőke című művét ol­vasgattam, a Kommunista Kiáltványt pedig teljes egészében magamévá tettem.” A Magyar Tanácsköztársaság idején megjelent kiadványokat, röplapokat, felhívásokat megismerve, teljes szívvel a forradalom olda­lára állt.
A munkáshatalom leverése után megőrizte, sőt, terjesztette a tiltott röpiratokat, amelyek kézről kézre jártak a diákok körében. Mivel az ille­gális tevékenységre fény derült, Harcsa Dénesnek el kellett hagynia a gimnáziumot. Igazgatója emberségesen távolította el: kizárás helyett át­irányította a tanítóképzőbe a jól tanuló, tehetséges diákot.
Mire a tanítói oklevelet átvehette, családja szétesett. Első munka­helye Körösszegapáti, itt három évig volt kántortanító. Azért csak ennyi ideig, mert szembekerült a község vezetőivel és a pappal, s a következ­mény: tanítói tevékenységét tanyán kell folytatnia. Új munkahelye a dobaipusztai iskola. Öt osztály, száznál több gyerek – egy tanteremben. Itt a tanya földesurának szóvá teszi az elhanyagolt gyerekek nyomorúsá­gát, és segítséget kér számukra. Segítséget nem kapott, csak kiutasítást. Dobaipuszta azonban mást is jelentet Harcsa Dénes számára: itt ismer­kedett meg Sinka Istvánnal, a “fekete bojtár”-ként emlegetett költővel. Ezt a barátságot egészíti ki és mélyíti el a Biharugrán élő Szabó Pállal való megismerkedés.
A barátság elmélyítésének egyik eszköze, megnyilvánulási formája: az írás, a közös cél. Harcsa Dénesnek egyre több cikke jelenik meg a kü­lönböző folyóiratokban: Barsi Dénes aláírással. Komádi és vidéke című hetilapban gyakran olvasható az ő aláírása mellett Sinka István és az akkor már országos hírű Szabó Pál neve is. Elsősorban a paraszti világ egyre mélyülő válságára hívták fel a figyelmet. Ez nem tetszett a vár­megye urainak, s a lap további megjelenését nem engedélyezték.
A bihari triász azonban nem adta fel a harcot, közös akarattal el­határozták: folyóiratot indítanak. Az indításhoz szükséges összeget Váry Rózsa hozományra összegyűjtött 8 ezer pengője biztosította. Az irodalmi, kritikai és társadalomtudományi folyóirat 1935 októberében jelen meg. A bevezető cikket Barsi Dénes írta, ebben olvasható a következő részlet: “A magyar írás nagy szintézisén át akarjuk a szemek tág horizontú rá­irányítását a végzetes magyarság összes meztelen problémáira, ezért választottuk címül az első bátran, megdöbbenten, modernül látó magyar­nak, Széchenyinek igéjét: KELET NÉPE.
És azért, mert Keletről indultunk, ahol legvígasztalanabbul áll és tesped a magyar élet: az anyagban és lélekben sivatagos Tiszántúlról.
Bátorságot, lendületet, lelket: életet akarunk.”

Barsi Dénes író, újságíró hagyatékából származó tárgyak – Intercisa Múzeum

Barsi Dénes élete gazdagabbá vált: 1936-ban házasságot kötött Váry Rózsa tanítónővel. S amíg a hozomány összegéből tartott, megjelenhetett a Kelet Népe. A nyomasztó pénzügyi gondoktól csak úgy tud megszaba­dulni a szerkesztőség, ha átadja a folyóiratot a Kisgazdapártnak. Kez­detben Féja Géza szerkesztette Budapesten, később a jobboldali nézete­ket valló Eckhardt Tibor neve is felkerült a címlapra, ettől kezdve Barsi Dénes kivált a szerkesztőségből. A Kelet Népének népszerűsége akkor a legnagyobb, amikor Móricz Zsigmond szerkeszti 1940-től 1942-ig.
A folyóirat elvesztése nem töri meg Barsi Dénest: kitartó szorgalom­mal ír, de első regényei – Uratlan katlan, Gubancosok – nem jelenhet­nek meg. Elbocsátják állásából, s 1939-ben családjával Budapestre költö­zik. Cikkeket publikál a Magyar Életben és a Magyar Útban. A negyve­nes évek elején az író élete kedvező fordulatot vesz: 1941-ben megjele­nik a Bolondgomba és a Császármalom titka című regénye, egy évvel később pedig a Mezei füst. Ezt követően elkezdte írni A Jehova tanúja című, mindmáig a legnagyobb hatású regényét, közben még a filmforgató­könyv írásával is foglalkozott. 1943-ban És a vakok látnak című forgatókönyvét megfilmesítették, de 1944-ben – háborúellenessége miatt – a németek betiltották.

A háború szorításaiból kiszabadulva Barsi Dénes újult erővel látott munkához. Megbízzák azzal, hogy szerkessze a Parasztszövetség lapját, a Magyar Parasztéletet. A szerkesztői munkán kívül polemikus cikkeket ír, elsősorban a parasztság életéről.
Amikor Kovács Bélát, a Kisgazdapárt főtitkárát “köztársaságellenes összeesküvés” vádjával letartóztatják, Barsi Dénest is bíróság elé állítják, és koholt vádak alapján elítélik.
Miközben börtönbüntetését tölti, felesége és két gyermeke Komádiba költözik. Kiszabadulása után ide tér vissza Barsi Dénes is. Írásai nem jelenhetnek meg, még az iskolában sem taníthat. Kenyérkereső fog­lalkozása a kubikos munka. Életének ez a szakasza 1956-ban ér véget, amikor is rehabilitálták, s visszatérhetett az irodalmi életbe. Ekkor jelenhetett meg A Jehova tanúja, és ekkor jelentek meg azok az írások is, amelyek az átalakuló falu életéről adtak hiteles képet.
Ilyen előzmények után került a Barsi család – Tapolczai Jenő ké­résére, Darvas József javaslatára – Dunaújvárosba, 1960 őszén. 1961-ben adták ki a Lázgörbe című regényét, amelyért József Attila-díjat kapott. Egy évvel később jelenik meg az Eltűnik a vajdakincs című ifjúsági re­génye. Első könyve, ami Dunaújváros hőskoráról szól, a Sorsváltás.

Sorsváltás – képregény

Meg­jelentetik novelláskötetét is (Sötétségből világosságba). Parázs a hamu­ban című regényének a megjelenését már nem érhette meg, 1968. január 5-én meghalt.

Megjelent: Fejér Megyei Szemle, 1987. február

Dunaujvaros
Az oldal HTTP-sütiket használ a jobb működésért. View more
Cookies settings
Rendben
Privacy & Cookie policy
Privacy & Cookies policy
Cookie name Active

http://dunaujvarosmesel.hu

Melyek azok a személyes adatok, amiket gyűjtünk és milyen céllal gyűjtjük ezeket

Hozzászólások

Hozzászólás beküldésekor a hozzászólási űrlapban megadottakon kívül begyűjtésre kerül a hozzászóló IP címe és a böngészőazonosító karakterlánc a kéretlen tartalmak kiszűrése céljából. A weboldal külső, DISQUS hozzászólás rendszert használja.

Más honlapokról származó beágyazott tartalmak

A honlapon elérhető bejegyzések külső forrásból származó beágyazott tartalmakat (pl. videók, képek, cikkek stb.) használhatnak. A külső forrásból származó beágyazott tartalmak pontosan úgy viselkednek, mintha meglátogattunk volna egy másik honlapot. Ezek a webhelyek lehetséges, hogy adatot gyűjtenek a látogatókról, sütiket vagy harmadik féltől származó követőkódot használnak, figyelik a beágyazott tartalommal kapcsolatos felhasználói viselkedést, ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be vagyunk jelentkezve az oldalra.

Felhasználói adatok

Felhasználói személyes adatokat az oldal nem gyűjt. A külső hozzászólás rendszerben pedig a felhasználó saját maga rendelkezik a megadott információkkal. Erről a szolgáltatásról bővebben:

https://disqus.com/

A látogatók által beküldött hozzászólásokat automatikus spamszűrő szolgáltatás ellenőrizheti. Ha hozzászólunk, a hozzászólás és annak metaadatai nem meghatározható ideig a rendszerben maradnak. Ennek célja, hogy az összes ezt követő bármely hozzászólás általunk megismertté és jóváhagyottá váljon, azaz ne kerüljön fel a moderálandó hozzászólások listájára.

Kapcsolati adatok

Az oldallal kapcsolatosan az Impresszum oldalon tehetnek fel kérdéseket egy tetszőleges névvel, és egy email címmel, amennyiben választ is kérnek. Ezeket az adatokat a rendszer nem tárolja, csak továbbítja.

Save settings
Cookies settings