Megnyitotta kapuit az átalakított Dózsa Filmszínház

Dózsa Filmszínház – képeslapon /1972

A Dózsa Mozi első nagyobb tatarozási munkálatait 1962. augusztus 15-én kezdték el, melynek során a épület tetőszerkezetét javították, illetve a kép-, és hangtechnikai eszközök felújítására is sor került, de az emeleti büfébe is új presszógép, hűtőszekrény és egyéb berendezési tárgyak érkeztek.
A felújítás alatt a Bartók Béla Művelődési Ház adott ideiglenesen otthont a vetítéseknek.
Az első előadás az újjávarázsolt intézményben január 31-én volt, Dumas Három testőr filmfeldolgozását tekinthették meg a mozilátogatók.

Dunaújvárosi Hírlap – 1963. február 2.

Megnyitotta kapuit az átalakított Dózsa Filmszínház

Csütörtökön délután 5 órakor kezdődött meg az első előadás az újjávarázsolt Dózsa Filmszínházban. Ezúttal már szélesvásznú filmet vetítettek a megjelentek előtt.
A január 31-i kezdést, amint erről Nagy Sándor, a MOKÉP műszaki ellenőre tájékoztatott, az ÉM 26-os Építőipari Vállalat embereinek lehet köszönni.
– A Fejér megyei Tatarozó Vállalat nagyon elúsztatta a munkát – mondta. – Hol anyagot, hol embert biztosítottak, de a kettőt együtt igen ritkán. A 26-os Vállalat szakipari dolgozói voltak azok, akik lelkiismeretes és gyors munkával nemcsak behozták a tatarozók mulasztásait, de két hónappal a vállalt határidő előtt adták át a dunaújvárosi közönségnek a filmszínház helyiségeit.
Azzal, hogy a Dózsa Filmszínház szélesvásznú lett, belépett a magyar premier-mozik sorába. A dunaújvárosi közönség régi vágya teljesült – Budapesttel egyidőben vetítenek új filmeket a jövőben városunkban, megjavul a fllmellátás.
Ez maga után vonta a mozi helyárainak minimális növekedését. A legdrágább jegyek ára darabonként 1 forinttal emelkedett, de változatlanul megmaradtak az olcsó két forintos belépőjegyek is.

Sorbanállók a mozi pénztáránál. /1955. július 21.
MTI Fotó/Magyar Fotó: Farkas Tamás

Fejér Megyei Hírlap – 1962. február 5.

Az első “lebegő” szélesvászon

A dunaújvárosi Dózsa Filmszínház belsejét – a nézőtér kivételével – tatarozták és tetőzetét újból szigetelték. A tizenegy éves mozit ugyanakkor szélesvásznasították. Nézőterén hatvankét négyzetméter felületű “lebegő” vetítővásznat szereltek fel. Az újszerű elhelyezésű szélesvászon Kovács Lipótnak, a Budapesti Filmtechnikai Vállalat főmérnökének a tervei alapján készült. A fehér vetítővászonnak ugyanis nincs kerete és sehol sem látszik semmiféle rögzítés. A vászon, ‘illetve a kép filmvetítés közben úgy tűnik, mintha a levegőben lebegne. Ez az első ilyen lebegővásznas vetítő az országban.