A MAGYAR FORRADALOM

MAGYARORSZÁGI RÁDIÓADÁSOK
IDŐRENDI SORRENDBEN

1956. OKTÓBER 23-TÓL
NOVEMBER 4-IG


Miközben a magyar nép a megszállás alatt kétszer is a kommunizmus ellen szavazott, a szovjetek és bérenceik folytatták a magyar hazafiak kivégzését.

OKTÓBER 24. SZERDA

A magyar kormány kérésére további szovjet katonai alakulatok érkeznek Budapestre. Kitör a harc a szovjet csapatok és a magyar nép között.
Bejelentik a Központi Vezetőségen és a kormányon belüli személyi változásokat. Hegedűs Andrást Nagy Imre váltja fel miniszter­elnökként, de Gerő Ernőt megerősítik első titkári megbízatásában.
Nagy Imre a harcok beszüntetésére szólítja fel a lakosságot. Egyre újabb határidőket jelölnek meg, melyeket végül nem kérnek számon. A felkelők elfoglalják a budapesti gyárakat. A jelentések szerint harcok folynak Debrecenben, Szolnokon és Szegeden is. A kormánycsapatok viszszafoglalják a Ganz Vagon- és Gépgyárat és a Csepeli Vas- és Fém­műveket.

04.30. h. – Kossuth rádió, Budapest
Kedves hallgatóink, közleményt olva­sunk fel:
Fasiszta, reakciós elemek fegyveres tá­madást intéztek középületeink ellen és meg­támadták karhatalmi alakulatainkat. A rend helyreállítása érdekében további intézke­désig tilos minden gyülekezés, csoportosu­lás és felvonulás. A karhatalmi szervek utasí­tást kaptak arra, hogy a rendelet megszegői­vel szemben a törvény teljes szigorával lépje­nek fel.
A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa

08.13. h. – Kossuth rádió, Budapest ((Nagy Imre kormánya, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa))
(Nagy Imre, a Minisztertanács elnöke, és Hegedűs András, a Minisztertanács elnök­helyettese.)

08.40. h. – Ugyanaz az adó
(A rögtönítélő bíráskodás elrendelése. A rendeletet Nagy Imre írta alá.)


A kivégzettek nem kapitalisták voltak, hanem szabadságharcosok, akik hazájukat akarták felszabadítani a szovjet megszállás alól…

09.00 h. – Ugyanaz az adó […] Az ellenforradalmi bandák gálád fegyveres támadása az éj folyamán rendkívül súlyos helyzetet teremtett. A banditák üzemekbe, középületekbe hatoltak be, számos polgári lakost, honvédet és államvédelmi harcost gyilkoltak meg. […] A szovjet alakulatok a kormány kérését teljesítve részt vesznek a rend helyreállításában. […]

12.10. h. – Ugyanaz az adó
Kedves hallgatóink, Nagy Imre, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke szózatot intéz a magyar néphez!
[…] Budapest népe! Közlöm, hogy mind­azok, akik a további vérontás megszüntetése érdekében ma 14 óráig beszüntetik a harcot, és leteszik fegyverüket, mentesülnek a statáriális eljárás alól. […] […] Minden lehetősége megvan annak, hogy politikai programomat a magyar népre támaszkodva a kommunisták vezetésével a kormány megvalósítsa. A program lényege -, mint tudjátok – a magyar közélet széles körű demokratizálása, a szocializmus építésében a mi nemzeti sajátosságainknak megfelelő magyar út megvalósítása, nagy nemzeti céljainknak, a dolgozó tömegek életkörül­ményeinek gyökeres megjavítása. […] […] Álljatok a kormány mögé, biztosítsátok a békés építő, alkotó munka folytatását, tegyétek lehetővé, hogy hazánk minden dolgozója zavartalanul munkálkodhasson családja és maga jövőjén, álljatok a párt mögé, álljatok a kormány mögé! Bízzatok abban, hogy a múlt hibáin tanulva megtaláljuk a he­lyes utat hazánk felvirágoztatására!

12.22. h. – Ugyanaz az adó
A magyar fővárosban garázdálkodó ellen­forradalmi hordák sorai megfogyatkoztak. Sokan látták már be, hogy teljesen céltalan és bűnös kalandba bocsátkoztak.
Mind többen adják meg magukat a rend­fenntartó csapatoknak. Azokat, akik most még idejében és önként adják meg magukat, nem sújtják a törvény teljes súlyával, szigo­rával. […]

12.46. h. – Ugyanaz az adó
Munkások! Elvtársak!
Magyarország dolgozó népe!
A kormány szilárd elhatározása, hogy a legrövidebb idő alatt helyreállítsa a fővárosban a rendet, megvédje életeteket és biz­tonságotokat. Őrizzétek meg nyugalmatokat! Minden fejvesztettség és felesleges utcai csoportosulás vagy járás-kelés a garázdálko­dó bandák ártalmatlanná tételét nehezíti meg.


… és a munkások, dolgozók, parasztok.

19.50. h. – Ugyanaz az adó
Kalmár György: Mi történt a rádióban?
A fekete nap legsúlyosabb eseményei a Rádióban, a Sándor utcában játszódtak le. – Mi is történt? […] A Bródy Sándor utca fasiszta jelszavaktól visszhangzott. Felrepültek a Rádió ablakaiba az első téglák. […] A körút felől újabb csoportok, később fegyveres vagányok érkeztek. Valahol feltör­ték egy laktanya kapuját. Onnan szereztek fegyvert. A tömeg most már betörte a Rádió kapuját. Az őrök házi tűzoltó fecskendőkkel próbálták távol tartani őket és ugyanakkor eloltani az égő autót. De amikor már ez sem használt, kénytelenek voltak könnyfakasztó bombákat használni. A helyzet percről percre élesebbé vált. Betörték a Rádió ablakait, át­mentek a stúdiók Puskin utcai részének vas­korlátján, a Sándor utca egyik építkezésénél téglákkal fegyverezték fel magukat, törtek, zúztak, romboltak.


A Moszkvában képzett kommunisták szórakozásaihoz tizenkét hosszú éven keresztül hozzátartoztak a bírósági perek és a kivégzések.

A jelszó most már ez volt: megszállni, elfoglalni a Rádiót. Az őrök a levegőbe lőttek, és vaktöltényekkel próbálták elijeszteni a tá­madókat. Mindent elkövettek, hogy fegyver­használat nélkül tisztítsák meg a Rádiót. Egyetlen embert sem sebesítettek meg komolyabban. De a tömeg felől egyre több lövés dördült. Előbb egy államvédelmi őrnagyot, majd az első órákban összesen 6 katonát ért halálos találat. Az államvédelmi őrök még ekkor sem tüzeltek!
[…] végső, legutolsó lépésként, amikor már sok őr halt és sebesült meg, kaptak csak parancsot, hogy a támadókra visszalőjenek. Azok azonban géppisztolyhoz és kézigráná­tokhoz jutva, egyre növelték a Rádió elleni támadást. A Rádió dolgozói a golyózáporban is az utolsó pillanatig biztosították az adást. – És amikor a csőcselék betört az épületbe, gondoskodtak arról, hogy ne érjék el céljukat a provokátorok. A Kossuth rádiót ne tudják elnémítani. Amint hallják kedves hallgatóink, a Kossuth rádió műsora, igaz, nem kicsit tér el a kiadott műsortól, de a Magyar Rádió, a Kossuth rádió szól. […]

20.45. h. – Ugyanaz az adó
(Kádár János beszédéből)
Az egyetemi ifjúság kezdetben jórészt elfogadható követelésekkel induló felvonulá­sa rohamosan elfajult népi demokratikus rendünk elleni tüntetéssé. Ennek leple alatt fegyveres támadás robbant ki. Csak izzó ha­raggal lehet szólni erről a támadásról, amely­ben az ellenforradalmi reakciós elemek fel­keltek hazánk fővárosa ellen, népi demokrati­kus rendünk, a munkásosztály hatalma ellen.


Ezalatt a leigázott magyar nép nekik dolgozott állati sorban a földeken…

24.00. h. – Ugyanaz az adó
Közleményt olvasunk fel a ma éjjel 12 órai helyzetről:
A ma este 8 órakor kiadott jelentésben foglaltakhoz képest a helyzet tovább javult. A fegyveres támadók egyre inkább elszigete­lődnek. Egyes helyeken azonban megkísérel­tek új akciókat indítani. […] Nincsen értelme a további vérontásnak! A kormány a legszigorúbban figyelmezteti a fegyveres támadókat, hogy ellenállásukat szüntessék meg. Adják meg magukat, vagy dobják el fegyvereiket! A kormány ura a hely­zetnek. […]

1956. – A MAGYAR DRÁMA

Dunaujvaros