XV. Kora reggel megeredt az eső. Sűrű, aprószemű eső verdeste a házak falait, az ég sötét és egyszínű volt, mintha...
XIII. Tücsök úgy robban be az ajtón, mintha szélvihar sodorná. – Ilyenkor kell hazajönni? – kérdezte az apja s csak...
XI. Dér szitálta be a sáros utat, a téglasorok teteje csillogott, apró ezüst pettyekből szőtt fátyol tapadt az egymásra rakott...
IX. Bármennyire is meg volt rémülve Tücsök, nem állta meg, hogy be ne kopogtasson Margit nénihez. Ez olyan rendkívüli esemény,...
VII. A csengő vidáman berregett. Ilyenkor hanyatt-homlok futnak a gyerekek a katedrához, megkérni Margit nénit, mondja meg, mi az eredmény....
V. A korareggeli fények óvatosan lopakodnak be az ablakon; előbb gyöngyszürke virradat bontogatja a sötétséget, amelyből kirajzolódnak a bútorok körvonalai,...
XIV. Kati már egy órája csatangolt az utcán anélkül, hogy tudta volna, merre jár. A falu felé igyekezett, majd hirtelen...
XII. Tücsök gyakran volt már olyan izgatott, hogy azt hitte, ilyen izgatott még soha sem volt. De most aztán csakugyan...
X. Kati makacsul, leszegett fejjel állt a rajtanácsülés előtt. Mióta a kihallgatás folyt, egy hang sem jött ki a torkán....
VIII. – Hol van tulajdonképpen az a sziget? – kérdi izgatottan Jutka. Tücsök elcsodálkozik. – Még azt sem tudod? –...
VI. Valamivel nyolc óra előtt a nemzetiszínű zászló lassan felkúszott a rúdra. Ez volt az az ünnepélyes pillanat, amikor Tücsök...
IV. Napok óta szakad az eső. A felázott utakon megdagad a sár, az eső apró pontokat szurkál belé. Kati a...
