Dunai Szalmacellulózegyár

Magyar Építőipar – 1964. január

Dunai Szalmacellulózegyár, Dunaújváros

Tervező: Könnyűipari Tervező V. és Iparterv 4. iroda
Technológus: dr. Morvay Sándor
Építész: Böhönyey János, Südi Ernő
Munkatársak: Patocskai Béláné, Guszter János, Kovács László, Harmathy Ervin
Statikus: Takátsy Béla
Munkatársak: Kovács László, Kováts István
Gépész: Gráber Jenő, Hortobágyi Dénes, Kalmár József, Weiszburg Andor, Gémes László (KIPTERV), Sárkány Imre
Kivitelező Vállalat: ÉM 26. sz. Áll. Építőipari Váll.
Építésvezető: Mózes Tibor és Lénert János

Az eredetileg Rakamazra tervezett cellulóz- és papírüzem program módosításából származott a Dunaújvárosba telpített gyártelep.
A technológia (a folytonos üzemű, főzős, szulfátos eljárás) korszerűségére jellemző, hogy a szecskázástól a cellulózgépig teljesen zárt rendszerben halad az anyag; az egyes munkafázisok teljesen automatizáltak.

Felavatták a Dunai Szalmacellulózgyárat

Tervezés
A rendkívül heterogén, technológiát, óriási kádakat és gépi berendezéseket, különféle megvilágítási igényeket, különböző födémszinteket csak kötényfalszerű paneles megoldással lehetett rendszerezett, korszerű tömegbe foglalni.
A falpanelek egységes magassági mérete rendszert ad a homlokzatnak, ötletszerűen váltakozó ablakfelületeivel pedig őszintén követi a mögötte rejlő változó szintű technológiát.
A szalmatárolók terjedelme és jellege önálló tervezési feladatot jelentett. Kb. 1/3-a fedett, a többi nyitott (csak daruzott) tér. A kirakodást és az anyagmozgatást gerendadaruk végzik. Szerkezete teljesen helyszíni előgyártású vasbeton elemekkel készült.
A szecskázó és a szalmatároló között alacsonyabb szinttel a napi tároló épült, lefedő szerkezete a szalmatárolóval azonos.
A szecskázó üzemhez trafó, segédüzemi helyiségek és öltöző csatlakozik. Az aprított szecska pneumatikusan zárt csőrendszerben kerül tisztításra. Az épület monolit vasbeton pillérvázas, kitöltő téglafallal.
A Szecskaszállító fogadó állomása a főépület tetején helyezkedik el. A különböző szinteken elhelyezett főzők, keverőkádak, szivattyúk stb. során halad át az anyag a mosó és fehérítő épületen keresztül a cellagépterembe. Ezek a technológiai épületek a lúgbesűrítő kazánházzal együtt alkotják a főépületet. Monolit pillérvázas vasbeton szerkezeti kialakítással készült épületek. Körítő szerkezetük a pillérekhez kapcsolt 1,20 m magas falpanel, ill. vasablak.
Készáruraktár: előgyártott T alakú elemekből összeállított háromcsuklós keretszerkezet kohóhabsalak tetőpanel lefedéssel, hernyó felülvilágítóval. A közút és a vasút felé rámpa biztosítja a készáru kiszállítását.
A kausztifikáló épületben történik a lúgkezelés, a besűrítés, a mésztárolás, a törés és az oltás. Vasbetonvázas épület, téglahatároló falakkal.

Az üzem gőzenergiát a vasműből kap. A fogadó tápház, generátorház, és főkapcsolóház a főépület végén áll. A három különböző magasságot kívánó épületrész építészeti megoldása különösen nehéz problémát okozott. A tömegek vízszintes és magassági megmozgatása csak kétes értékű megoldást adott. Szerkezete monolit vasbeton pillér és födém, tégla, ill. panelszerkezetű oldalfallal.
Az iroda – konyha – étterem – öltöző, teherporta, mozdonyszín stb. szokványos szerkezetű vasbetonvázas, téglafalas épületek.

Termel a Dunai Szalmacellulózgyár
1962. DECEMBER – MAGYAR FILMHÍRADÓ 50.

Szerkezet
A különféle pillérkiosztások, különböző súlyú és dinamikus hatású gépek és berendezések (1 t-tól 180 t.-ig), födémmel egybeépített mosókádak, tartályok, nagy mennyiségű csatornák, aknák, födémáttörések jellemzik az ilyen jellegű vegyiüzemeket. Az ilyen technológiai igényeket csak monolit vasbeton szerkezettel lehet kielégíteni.
Az olyan épületeknél (raktárak, segédműhelyek), ahol a szerkezet kialakítását technológiai igények nem befolyásolják, helyszíni előgyártással készülő előgyártott vasbeton szerkezetek kerültek alkalmazásra.
Ugyancsak helyszíni előgyártással készültek az üzemi főépület burkoló falpaneljei. Alapelvük a Bajnay–Gnädig-féle tiszapalkonyai panelrendszerhez hasonló, de a pillér és panelkapcsolatok úgy vannak kialakítva, hogy a bővítés oldalán a panelek újrafelhasználás céljából oldhatók legyenek. A helyszíni adottságok figyelembevételével kohóhabsalak-beton nyert alkalmazást nemcsak a falpanelek, hanem a tetőelemek anyagához is.