Fejér Megyei Néplap – 1956. január 17.

Csu Te elvtárs látogatása Sztálinvárosban

(Tudósítónktól)
Nagy megtiszteltetésben volt részük vasárnap Sztálinváros dolgozóinak. Vendégül láthatták a kínai nép nagy fiát, Csu Te elvtársat, a kínai felszabadító harcok hős tábornokát és legendás hírű harcosát, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának titkárát, a Kínai Népköztársaság alelnökét.

Népünk meleg szeretettel köszöntötte magyar földön a Csu Te elvtárs vezetésével hazánkba érkezett kínai vendégeket.
Csu Te marsall meglátogatta első szocialista városunkat, Sztálinvárost,
amelynek pályaudvarán kedvesenmagához öleli az öt üdvözlő kis úttörőt
fotó: Művelt Nép/Rév Miklós

Büszkeség és öröm töltötte el a fiatal szocialista város minden lakóját, akik meleg, baráti fogadtatással juttatták kifejezésre a kedves vendég és rajta keresztül a 600 milliós kínai nép iránt érzett nagyrabecsülésüket és szeretetüket.

Fellobogózott útvonalak, zászlókkal díszített házak köszöntötték a különvonaton érkező vendéget és kíséretét.

Az új állomáson sokszázan gyűltek össze. A sztálinvárosiakkal együtt ott volt Sebes Imre elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, Bujdosó Imre elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke. A fehér blúzos, vörös nyakkendős úttörők vidám serege virágokkal kedveskedett a vonatról leszállóknak. Csu Te elvtárssal érkezett Sztálinvárosba Hidas István elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, Vég Béla elvtárs, a Központi Vezetőség titkára, a Minisztertanács elnökhelyettese, továbbá Boldóczki János külügyminiszter és Csergő János kohó- és gépipari miniszter.
A vendégek bensőséges, meleg fogadása során

Tapolczai Jenő tanácselnök a sztálinvárosi dolgozók forró üdvözletét tolmácsolta a felszabadult kínai nép hős fiai, az egész nagy kínai néni felé.

– Engedjék meg, – mondotta az üdvözlésre Csu Te elvtárs – hogy a kínai nép üdvözletét adjam át Sztálinváros dolgozóinak.
Felzúgott a taps, amikor beszéde végén a kínai és magyar nép megbonthatatlan barátságát éltette.

Két jelentés kínai vendégeink látogatásáról: Sztálinváros dolgozói, a Kohászati Technikum tanulói és az itt élő koreai diákok csapata fogadja Csu Te marsall és a kíséretében lévő elvtársit. A vendégeket Tapolcai Jenő, a sztálinvárosi tanács végrehajtó bizottságának elnöke üdvözli. Az üdvözlő szavakra Csu Te elvtárs válaszol: /Kínai beszéd, fordítják: Kedves elvtársak, kedves barátaim! Nagy öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy alkalom nyílt Sztálinváros meglátogatására. Éppen ezért mi rendkívül örülünk ennek. Kérnem, engedjék meg, hogy a kínai nép nevében testvéri üdvüzletemet adjam át Sztálinváros dolgozóinak. Köszönöm az önök meleg fogadtatását. Éljen a kínai és a magyar nép megbonthatatlan barátsága! /Taps/ A fogadtatás után rövid megálló a sztálinvárosi Arany Csillár Szállodában, ahol Tapolcai Jenő átnyújtja a sztálinvárosiak ajándékait, a várost bemutató díszes albumokat, a Sztálin Vasmű öntvényéből készült plaketteket és egy ezüst cigarettadobozt a vasmű képével. Azután tovább robog a kocsisor a vasmű felé. Az utcákon csendes, vasárnapi a hangulat, a martinban vasárnap is folyik a munka. Még egy kép a sztálinvárosi elárusító boltból. Éppen hárslevelűt kínál az elárusító egy vasutasnak, amikor Csu Te elvtárs kíséretével belép az üzletbe. A fiatalamber egy pillarra zavarba jön, azután hirtelen feltalálja magát, kínai halkonzervet emel fel a pultról. A fényképészek kapva kapnak az alkalmon és nyomban megörökítik a jelenetet. /Még valahova ellátogatnak a kínaiak, de a zavarás miatt nem lehet jóformán semmit sem érteni. Mon./ A kedves vendég Ajkán sorra bejárta az üzemeket, különösen az alumínium-kohó mellett időzött sokáig. Meglejent: Hungarian Monitoring, 1955. január 15. Csu Te marsall, a Kínai Népköztársaság alelnöke Magyarországon 1956. január – Magyar Filmhíradó 3 .

A város vezetői és a dolgozók boldogan mutatták meg új városukat, és gyárukat, felszabadult, alkotó, munkás életünk egyik szép jelképét. Az állomásról az épülő technikumi negyed mellett vezetett el a vendégek útja, ahol most is toronydaru áll, s a dolgos hétköznapokon folyik az építkezés. Az Arany Csillag Szálló földszinti éttermében tájékoztatták azután a vendégeket az ifjú város fejlődéséről, a város építéséről és a gyár munkájáról. Tapoczai Jenő, a városi tanács elnöke ismertette a város történetét. Elmondotta, hogyan nőtt ki öt év alatt a földből a város, amelynek ma tízszer annyi lakója van, mint volt az egykori Dunapentelének. Borovszki Ambrus, a Sztálin Vasmű igazgatója büszkén mondotta el, hogy a nagy Sztálin nevét viselő gyár ma már vasat, acélt és villamosáramot ad az országnak. A vasat, acélt az idén még többet ad, hiszen újabb nagyolvasztót, újabb Martin-kemencét helyeznek üzembe. Ugyanakkor belép a termelésbe a kokszolómű, amely kohókoksz mellett háztartási kokszot és háztartási gázt is ad a népgazdaságnak.

A Sztálin Vasműbe látogattak el ezután a vendégek. A gyárkapuban, de amerre csak elhaladtak, mindenütt nemzetiszínű és vörös lobogókat lengetett a szél.

A Martin-acélműben éppen Mázik János ifjúsági műszakja dolgozott. Csu Te elvtárs a kemencék előtt megismerkedett az éppen ott dolgozó Zs. Szabó József és Csont Rudolf brigádvezetőkkel és a brigádtagokkal. Zs. Szabó Józsefék a November 7. kemencénél csapoláshoz készülődtek. Nem telt bele tíz perc, a hatalmas 130 tonnás öntőüstbe izzó folyamként zuhogott alá az ezernyi szikrát hányó acél.

Csu Te marsall (jobbról a második), a kínai kormányküldöttség élén
látogatása Sztálin Vasműben. – 1956. január 15.
fotó: MTI/Pap Jenő

Csu Te elvtárs látogatása Sztálinvárosban

Rövidebb ideig időztek Csu Teelvtársék a nagyolvasztónál, majd a nagykiterjedésű gyártelepet, a karbantartó üzemeket, s a gyönyörű freskóval díszített főbejáratot tekintették meg.
Az új város széles főútján, a Sztálin úton a Csemege-boltba is betértek, majd a Bartók Béla kultúrház átalakított nézőterét szemlélték meg.
Gyorsan elröpült az a néhány óra, amit Sztálinvárosban töltöttek kedves vendégeink. De megnézték azt is, mi volt azelőtt ezen a vidéken, hogyan és hol éltek egykor Dunapentele lakói .Ott látták a hegyoldalba vájt nyomortanyák nyomait, ugyanakkor pedig az új város tágas, egészséges utcáit, tereit, egészséges otthonait, amelyek nagy részében, csaknem kétezer lakásban, már távfűtés van.

Meggyőződhettek vendégeink arról, hogy a felszabadott magyar nép, a Szovjetunió vezette béketábor nagy családjában, a nagy kínai néppel egy sorban lendületesen építi hazáját, erősíti a béketábort.

Ez a látogatás alkalmul szolgált arra is, hogy a két nép, a kínai és a magyar nép, fiai között még szorosabbra fűzzük a testvéri kapcsolatokat. A felejthetetlen baráti látogatás emlékeként a sztálinvárosiak díszes emlékalbumokkal ajándékozták meg a kedves vendégeket.

A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.