Dunaújvárosi Hírlap – 1970. április 24.
Szoboravató ünnepség a Lenin téren
Ünnepélyes külsőségek közepette, kedden délután felavatták a város főterén Vlagyimir Iljics Lenin teljes alakú bronzszobrát, Kiss István, Kossuth-díjas szobrászművész alkotását.
A borús, esőbe hajló idő ellenére ezrek gyűltek össze a Lenin nevét viselő téren, hogy tanúi legyenek az eseménynek, hogy meghallgassák Herczeg Károly elvtársat, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a Fejér megyei pártbizottság első titkárát, az ünnepség szónokát, hogy együtt ünnepeljék a munkásosztály nagy tanítójának századik születésnapját.
A keddi ünnepség egyben a 6. Dunaújvárosi Ifjúsági Napok megnyitója is volt. Ez alkalomból tettek az új KISZ-tagok fogadalmat.
Az ünnepség végén a szobor márványtalapzatára elhelyezték az MSZMP, a megyei és városi tanácsok, a Hazafias Népfront, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének és az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet haderők képviselőinek, valamint a KISZ megyei és városi bizottságának koszorúit és az emlékezés virágait.
A szoboravató ünnepség, melyet Lenin születésének 100. évfordulójára rendezett az MSZMP városi bizottsága, a városi tanács, a Hazafias Népfront városi bizottsága és a KISZ városi bizottsága, az Internacionálé hangjaival ért véget.
Leninre emlékezve
Ismét ünnepi díszt öltött a város. Zászlók, transzparensek köszöntötték a keddi ünnepséget, Lenin születésének 100. évfordulóját. Délután ezrek gyűltek össze a Lenin téren, hogy részt vegyenek a centenárium alkalmából rendezett nagygyűlésen és a szoboravatáson.
Az ünnepség elnökségében megyénk és városunk társadalmi és politikai vezetőin kívül számos meghívott is helyet foglalt. Itt volt Herczeg Károly,az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Fejér megyei pártbizottság első titkára, Földes László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter helyettese, dr. Tapolczai Jenő, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Fejér megyei Tanács elnöke, Henna H. Toming, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének első titkára és Tringer Gyula, a KISZ Fejér megyei Bizottságának titkára.
A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Takács Imre, az MSZMP városi bizottságának első titkára nyitotta meg a szoboravató, ünnepi nagygyűlést és köszöntette a megjelenteket. Megnyitó beszédében méltatta a centenárium jelentőségét és azt a munkát, amelyet dunaújváros dolgozói a századik évforduló tiszteletére végeztek. Köszönetet mondott mindazoknak, akik a Lenin-héten, illetve a kommunista szombaton és vasárnap szerszámot fogtak, hogy társadalmi munkával köszöntsék a munkásosztály nagy tanítójának, Vlagyimir Iljics Leninnek 100. születésnapját. A megnyitó szavak után Herczeg Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Fejér megyei pártbizottság első titkára mondott beszédet.
Herczeg Károly elvtárs beszéde
Tisztelt nagygyűlés! Kedves elvtársak!
Szép ünnepségeink sorában, ma a húszéves város falai között emlékezünk annak az embernek századik születésnapjára, aki a szocialista forradalom politikai és ideológiai kérdéseit a huszadik század embere részére megfogalmazta. Arra az emberre emlékezünk, akinél minden cselekedet értelme a szolgálat, a dolgozó nép szolgálata volt.
Vlagyimir Iljics Lenin születésének 100. évfordulóját, vele együtt a leninizmus diadalútját ünnepli a haladó emberiség. A tanítást, amelyben az emberiség százmillióinak legemberibb érdekei fejeződnek ki, s valósulnak meg a földkerekség egyharmadán.
Milyen is Lenin?
Alkotó szellem? – Igen. Új iránti érzék? – Igen. Kollektivitás? – Igen. Kérlelhetetlenség a nap ellenségeivel szemben? – Igen. Optimizmus a legnehezebb helyzetben is? – Igen. A nép, a munkásosztály leglényegesebb erkölcsi tulajdonságai hatották át Lenin egyéniségét. A nép Leninre nézett és saját egyéniségét látta. Lenintől tanult, és saját világtörténelmi szerepére, jövőjére ismert rá.
Nem lehet elégszer ismételni a lenini munkamódszert. Ide kell nap mint nap visszanyúlnia minden kommunistának, minden igaz hazafinak,, hogy mint a mondabeli Anteusz új és új erőre kapjon a marxizmus-leninizmus tanításainak helyes értelmezéséhez és következetes gyakorlásához.
A történelem ma a szocialista forradalmak korszakát írja lapjaira, amelyet forradalmi elmélettel felvértezett párt, a munkásosztály vezet. Lenin tanítása ma is igaz: “Acélos, harcedzett párt nélkül, az osztály valamennyi becsületes elemének bizalmát élvező párt nélkül – amely figyelemmel tudja kísérni és befolyásolni tudja a tömegek hangulatát – ilyen harcot vívni lehetetlen.”
Ezért nem feledjük, hogy Lenin fellépése a magyar munkásmozgalomban is hatott. Lenini igazság, hogy minden ország munkásmozgalmának ki kell kínlódnia a marxizmust.
A szónok ezt követően méltatta azt a segítséget, amelyet Lenin a fiatal Magyar Tanácsköztársaságnak nyújtott 1919-ben. Beszédét így folytatta:
A gyakorlat, a valóság embere volt
Vlagyimir Iljics. Soha semmilyen kérdésben nem foglalt állást csak elvileg. Amikor a villamosításról volt szó, előtte hetekig tanulmányozta a legkiválóbb szakemberek terveit, véleményét. Amikor a vasútról kellett határozni, képes volt aprólékosan megvitatni egy-egy vonalszakasz terveit, a szakemberekkel. Amikor vitatkozott, egyenlő partner tudott lenni. Levelezésében igen gyakori kifejezés a véleményem szerint… mit szól Ön ehhez…? szeretném, ha részletesebben kifejtené álláspontját… Mert valóban a gyakorlat, a valóság embere volt. Országos és nemzetközi gondok közepette is szakított időt arra, hogy néhány elismerő sort írjon egy könyv szerzőjének, egy-egy új termék tervezőjének.
Lenin, szervesen egyesítette az elméletet és gyakorlatot, elemezte a kor legbonyolultabb jelenségeit, lényegét és feltárta annak alapvető törvényszerűségeit. “Ami a marxizmus tanulmányozásában fő dolog – mondotta – az a marxizmus szellemének megértése; az alapvető eszmék megértése, a marxizmusnak a valóságra való alkalmazása.
A proletár internacionalizmus lenini elméletéről szólva beszédében Dunaújváros példájára hivatkozott Herczeg Károly elvtárs.
A proletár internacionalizmusról beszélni talán Dunaújvárosban a legszemléletesebb
Ennek a városnak minden téglája, minden gramm acélja a város lélegzése is; emberek, házak, üzemek, játszóterek és középületek, a proletár internacionalizmus szülöttei. Mert ez a város csak a szó szűkebb értemében települt a Duna-parti lösztalajra. Gyökerei uráli érchegyekbe markolnak, s ha valahol, itt igazán érvényes a mondás. Nem az a lényeges, hogy mennyi víz folyik le a Dunán, sokkal inkább az, hogy mennyi vasérc és egyéb áru utazik felfelé a béke folyamán.
És nemcsak Dunaújváros példázza nagyszerűen a proletár internacionalizmus világot formáló erejét. Szinte csak néhány kilométerre ettől a várostól, a dunaújvárosi építők erejével is felépült a Duna menti Hőerőmű, az olajfinomító és egy másik új városa hazánknak, Százhalombatta. Az internacionalizmus további példáinak felsorolását követően a szocializmus építésének lenini elméletét, és gyakorlatát taglalta a szónok.
– Lenintől tanultuk meg – mondotta -, hogy mindig szem előtt kell tartani: a szocializmusnak nemcsak az elmélete, hanem a gyakorlata is nemzetközi. Építése minden országban nemzeti keretek között kezdődik, de ugyanott befejezni nem lehet. Ezért hatja át a szocialista országok tevékenységét mindinkább az internacionalizmus szelleme. Csakis mind szorosabb összefogással lehet a a szocialista világrendszer gyors tempóban növekvő termelőerőit és termelő berendezéseit a legésszerűbben, a leghatékonyabban, leginkább tudományos módon kihasználni. Ezért van olyan fontos szerepe a gazdasági együttműködésnek és a szocialista munkamegosztás kialakításának.
Mi értjük és tudjuk, hogy egy szocialista ország nemzetközi hozzájárulása a világforradalom ügyéhez, mindenekelőtt és elsősorban legészszerűbb gazdasági, politikai és kulturális építésből, a fejlett szocialista társadalom tervszerű és sikeres építéséből áll. A szocialista országoknak a gazdasági és kulturális építés területén elért sikerei – tanította Lenin – óriási forradalmasító befolyást gyakorolnak minden országra. Először a példamutatás erejével, a felhalmozott tapasztalatok segítségével; másodszor azzal, hogy az olyan ország, amely sikeresen építi a szocializmust, megbízható támaszává válik minden nemzetközi forradalmi erőnek, képes tényleges anyagi, politikai, ideológiai és katonai támogatásban részesíteni azokat. A békeakciók, a vietnami műszakok megannyi példája igazolja, hogy a munkásosztály magasrendű
nemzetközi küldetésének felelősségéte város munkásosztálya is felismerte
és értékeli. Ez a küldetés arra kötelez valamennyiünket, hogy tántoríthatatlanul és következetesen valósítsuk meg az igazi internacionalista irányvonalat, amely megfelel a szocializmus győzelméért az egész világon vívott harc érdekeinek. Ennek tudata serkent bennünket a gyárban, üzemben, termelőszövetkezetben és az élet minden területén még hatékonyabb, még jobb munkára.
A dolog lényege – tanította Lenin – nem az internacionalizmus meghirdetése, hanem az, hogy még a legnehezebb időben is képesek vagyunk tettekben internacionalisták lenni.
Az idézet, mely szerint: “Nem az az okos, aki sohasem téved. Ilyen ember nincs és nem is lehet. Az az okos, aki nem követ el túl lényeges hibákat, és érti a módját, hogy gyorsan, könnyedén kijavítsa azokat.” A beszéd további részében Lenint, a cselekvő embert idézte.
Lenin élete állandó cselekvés, szakadatlan harc. És olyan világban cselekszik, harcol, amelyben a legmélyebb meggyőződése szerint nincs helyzet, amii kiúttalan volna. Ezért volt számára az élet vezérelve, mindig felkészülten várni a cselekvés, a helyes cselekvés pillanatára.
A helyes cselekvés pillanatának felismerése volt, a szovjet hatalom első éveiben a kommunista szombatok, önkéntességen alapuló megszervezése is. Lenin zseniálisan ismerte fel a moszkva-kazáni útvonal fűtőházának kommunistáitól elindult kezdeményezést, és szívesen támogatta a kommunista szombatokat. Tudta és hangoztatta: a forradalmat győzelemre vivő munkásosztálynak új gyermeke, a munkához való kommunista viszony született meg ezzel. A fél évszázaddal ezelőtti kezdeményezést fényesen igazolta a magyar valóság is. Bizonyította, hogy
életünk szebbé, jobbá tételének alapja a társadalom számára végzett tisztességes, becsületes munka
Amikor erről szólunk, nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a szocialista világrendszer országaiból kiindult kezdeményezést világszerte milyen kedvezően fogadták és a röviddel ezelőtt megtartott kommunista vasárnapon ezt a munkához való viszonyt, s ezzel együtt az internacionalizmust erősítettük város-, ország- és világszerte. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy a kommunista vasárnapon ifjúságunk példamutató fegyelmezettséget és lelkesedést tanúsított, felismerte a helyes cselekvés célját és pillanatát.
– Bátor fantázia kell ahhoz – folytatta a szónok -, hogy megpróbáljuk elképzelni, mit mondana Lenin, ha látná a mi világunkat. Hiszen a jelenkori világ annak széleskörű, diadalmas valóraváltása, amit Lenin előre megmondott, amikor a világforradalom, a kommunista és nemzeti felszabadító mozgalom jövendő fejlődéséről szólt. A szocializmus az egykor elmaradott Oroszországot valamennyi nemzet élcsapatává tette. A tudomány és technika területén elért nagyszerű eredmények társadalmi és kulturális téren világviszonylatban a legmagasabb szintre törekvő nép előrehaladását bizonyítják. A szocialista társadalom túllépett az első szovjet szocialista köztársaság határain és győzelmet aratott az emberiség több mint egyharmadát képviselő országokban. Lenin új történelmi jelenségnek lenne szemtanúja a szocialista világrendszernek, amely erőteljesen és végérvényesen megváltoztatta a világ erőviszonyait.
Az ünnepség szónoka emlékezett arra, hogy jelenleg világszerte kilencven párt tevékenykedik, melyek csaknem ötvenmillió kommunistát egyesítenek.
– Lenin nem volt látnok – folytatta Herczeg Károly elvtárs -. De a jövőbe látott. Mindig hangsúlyozta, bár a marxizmus elvei lehetővé teszik, hogy felvázoljuk a történelmi fejlődés általános perspektíváját, a konkrét valóságot mégis új, váratlan vonások fogják jellemezni, és mindennél fontosabb, hogy képesek legyünk meglátni ezeket a vonásokat. Ezért is figyelmeztet Lenin újra és újra arra, hogy a marxizmus nem holt dogma, nem valamiféle befejezett, kész, változatlan tanítás, hanem elven vezérvonal a cselekvéshez. Éppen ezért alkotóan alkalmazva kell visszatükröznie a társadalmi élet viszonyainak változásait. Lenin több mint fél évszázaddal ezelőtt rámutatott, hogy a történelmi fejlődés útja soha nem sima és könnyű… Mégis szilárdan meg vagyunk győződve arról, hogy a két világrendszer gazdasági, történelmi versenyében is
a haladó, a szocialista rendszer lesz a győztes.
Ezzel is igazolódik Lenin megállapítása arról, hogy végső soron az a társadalmi rendszer győz, amely a munka termelékenységének magasabb fokát éri el, amely nagyobb bőségben állítja elő az anyagi, szellemi és társadalmi javakat, s ennek következtében az emberek reális, ésszerű szükségleteit magasabb fokon elégíti ki.
A ma kérdéseire a ma emberének kell válaszolnia. Ez alól a kötelezettség alól a legragyogóbb Lenin-idézetek emlegetése sem ad felmentést. A marxizmus nem korlátozódhat Lenin ismétlésére, de nem beszélhetünk marxizmusról a lenini életmű ismeretének elsajátítása nélkül. Lenin tanításához akkor vagyunk hűek, ha képesek vagyunk korunk világforradalmi folyamatának alapvető kérdéseit felismerni és azokat eredményesen megoldani.
Ünnepi beszédének befejező részében Majakovszkijt idézte a szónok:
“Nem feledjük hatalmas homlokát, az emberit, az igazit, a bölcset.” Nem feledik a kortársak, ebből merítenek újra és újra erőt a szocialista forradalom véghezvivői, s lenini impulzusok fogják szabályozni a társadalmi forradalmat a következő évszázadban is.
Most, amikor itt szép szocialista városunkban Vlagyimir Iljics születésének 100. évfordulóján e Lenin-szobrot avatjuk, valamennyiünk nevében az emberiség tavaszára emlékezem: Leninre, aki mindenekelőtt a munkásosztályé, a szocializmusé – s mivel a szocializmus az egész világ jövője – Lenin az egész emberiségé.
Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt, a lenini eszmék magyarországi hordozója és valóra váltója!
Lenin szobrának leleplezése
Az ünnepi beszéd elhangzása után díszőrségváltás következett, majd Herczeg Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Fejér megyei Pártbizottság első titkára és Takács Imre, az MSZMP Városi Bizottságának első titkára leleplezte Lenin teljes alakú bronzszobrát, Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész alkotását.
Az ünnepség résztvevői nagy tapssal fogadták az alkotást, ünnepelték a művészt, aki ugyancsak részt vett az ünnepélyes szoboravatáson. A 6. DIN ünnepélyes megnyitása és az új KISZ-tagok fogadalomtétele után a társadalmi és politikai szervek, valamint a meghívottak koszorút helyeztek el Lenin szobrának vörös márványtalapzatán.
Elsőnek az MSZMP koszorúját helyezte el Herczeg Károly, Földes László és Takács Imre elvtárs. A megyei és városi tanács nevében dr. Tapolczai Jenő, dr. Maróti János és Illyés József helyezett koszorút a szobor talapzatára. A Szovjetunió budapesti nagykövetsége és a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet haderők képviselőinek élén Henna H. Toming koszorúzott. A Hazafias Népfront Városi Bizottságának koszorúját dr. Radnai Éva és Kiss János országgyűlési képviselők, valamint Engler Ibolya, a Hazafias Népfront Városi Bizottságának titkára helyezte el. A KISZ megyei és városi bizottsága nevében Tringer Gyula, a KISZ megyei bizottságának titkára, Gadó József, a KISZ városi bizottságának titkára és Győr Zsuzsa, az Úttörő Szövetség városi titkára tisztelgett a szobor előtt.
A névFél órával a szobor leleplezése után a Gourmandban. A szomszéd asztalnál két középkorú házaspár. Beszélgetésük beolvad a helyiség személytelen zsongásába. Egyszer csak felcsattan az egyik férfi. EsernyőkA pultnál, egy gyors kávé mellett. |
A díszemelvény mögött
A szoboravató ünnepség díszemelvénye mögött, a párt- és tanácsház A szárnya – mindeni tudja ezt – csak kívülről van készen. Belül még serény munka folyik. A keddi ünnepség idejére azonban itt is megállt a munka, és az építőmunkások odasereglettek az ablakhoz, őket is köszöntötték a szónokok, őket, akik az elmúlt 2-3 hónapban minden erőt megfeszítve dolgoztak azért, hogy Lenin születésének 100. évfordulójára elkészüljön az új pártház, a tanácsház külső homlokzata és a főtér.
A Lenin tér, már hétköznapi életét éli és a külsőre kész épület falai között ugyancsak szorgos hétköznapi munka folyik.
– Most már június 5-re figyelünk – mondta csütörtök reggel Lambert Lajos építésvezető. – Az A-szárnyat június 5-re, tehát a városalapítás 20 éves jubileumára rendezett ünnepség előtt átadjuk.
A csütörtöki “szemle” ezt a határozott kijelentést igazolni látszik. Különben is, mióta a mostoha időjárási körülmények ellenére határidő előtt átadták az új pártház kulcsait, azóta nagy hitele van a 31. számú építésvezetőségen kimondott szónak.
– Nem saját munkánkat akarom kisebbíteni – mondta az építésvezető – de ez már könnyebb feladat lesz. Csaknem teljes létszámmal dolgozunk most az A-szárnyon, a társvállalatokkal való kooperáció is jó, és az időjárás is kedvez.
A második emeleten már jól előrehaladtak a munkálatok. A falak alapfestése már megtörtént, ezekben a napokban burkolják a folyosót. Megjött, pontosabban visszajött a Fémmunkás Vállalat, hogy beillessze a fémtokokat. A Hajósi Asztalos KTSZ munkásai szombaton, vasárnap beillesztették a beépített szekrényeket. Miután az épület fűtése, világítása már gyakorlatilg készen van a jövő hónapra csak a festés, mázolás, burkolás és szerelvényezés munkája marad.
– Most kell megnyomni – árulta el eredményeik titkát az építésvezető. – Ilyenkor, ebben az állapotban lehet leülni, de lehet időt nyerni is. Hát mi az utóbbit, időt nyerni akarunk.
Néhány percre betérünk az épület C szárnyába is, amely eredeti elképzelés szerint ez év decemberére lenne kész. Az építők és a beruházók, a város azt szeretné, ha a városi pártértekezletet már az új tanácsteremben lehetne megtartani, előreláthatólag október végén. A légkondicionáló berendezést szerelő vállalat viszont csak 1972-re igazolta vissza a munkát. Most kezdődik hát a harc.
Az álló falak egyébként mit sem sejtenek ebből. Megadó türelemmel várja a földszinti kis tanácsterem és az emeleti nagy tanácsterem, hogy gazdái előbb vagy utóbb birtokba vegyék.
Reméljük inkább előbb, mint utóbb.
Lenin tér Kiss István Lenin szobrával /1970
fotó: Fortepan/Kriss Géza
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
