Galambok és városkép

Dolgozók Lapja, 1975. június 11.

_____________________________________________________________

Dunaújvárosi Hírlap – 1975. június 13.

Felavatták az emlékművet

– Felszabadulásunk harmincadik évéban és Dunaújváros alapításának huszonötödik évfordulóján emlékművet avatunk. Akik ma itt a város falai közt élnek, s valamennyien, akik ma itt az avató ünnepségen összegyűltünk, tudjuk és átérezzük, hogy a felszabadulás és a város alapítása szorosan összetartozik, elválaszthatatlan egymástól. – Ezekkel a szavakkal kezdte beszedet Závodi Imre, a Fejer megyei Tanács elnöke azon az ünnepélyes avatáson, amelynek keretében tegnap (1975. június 12-én – szerk.) reggel kilenc órakor átadták Dunaújváros lakóinak a felszabadulási emlékművet. A bensőséges hangulatú ünnepségen megjelent Takács Imre, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának első titkára, Sárosi József, a városi pártbizottság első titkára és Sófalvi István, a városi tanács elnöke.

Felszabadulási emlékmű – Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész alkotása,
mely Dunaújváros 25. évfordulójára készült el /1975
fotó: MTI/Horvát Péter

Závodi Imre beszédeben hangsúlyozta:
– Felszabadulási emlékművet avatunk. Azon a helyen, ahol a felszabadító harcok idején nem volt emberi település – mondotta. – Az itt felépült város szocialista rendszerünk szülötte. És szülötte a békének is; a társadalmi haladás, az alkotás, a közösségi érzés es az összefogás szimbóluma.
– Ez az emlékmű a tisztelet és hala jelképe is. Kifejezője annak, hogy a felszabadító szovjet hősök nyomán szovjet munkások, mérnökök, szovjet technikai berendezések segítségével raktuk le ezen a helyen egy új ipari város alapjait. S kifejezője annak is, hogy ez a kapcsolat élő, tartós, a jövőnek üzenő kapcsolat, amely ezernyi szállal köt össze bennünket a mindennapi munkában.

G. L

_____________________________________________________________

Dunaújvárosi Hírlap – 1977. június 7.

Galambok és városkép

Néhány nappal ezelőtt városunkban járt a Lenin-szobor és a Felszabadulási emlékmű alkotója, Kiss István Kossuth-díjas szobrász, hogy részt vegyen az emlékműnél folyó munkálatok irányításában. A munkaközi pihenőben rövid beszélgetést folytattunk az emlékműről.
– Városunk a felszabadulás után épült, konkrétan milyen kapcsolatba hozható az ön Felszabadulási emlékműve Dunaújvárossal?
– Természetesen a felszabaduláskor még nem létezett Dunaújváros, ám azok az emberek akik a felszabadulás után költöztek ide, magukkal hozták a béke utáni vágyukat, békeszeretetüket és hozzáláttak egy új város megalapításához. Kompozíciómnak oly módon van köze a felszabaduláshoz, hogy nélküle nem lehetne békéről és szabadságról beszélni, amit tulajdonképpen szimbolizál a szobor.
– Két éve már, hogy az emlékművét elhelyezték. Mi tette indokolttá, hogy most módosítson rajta?
– Három éve, amikor elkészítettem a szobortervet a város 25 éves jubileumára, még nem tekintettem véglegesnek, de nem volt módom a korrigálásra, mert közbejött egy szovjetunióbeli kiállítás is.
– Miért látja szükségésnek, hogy újabb galambokkal egészítse ki kompozícióját?
– Amikor felállítottuk, láttam, hogy nem hat elég energikusan ezen az aránylag nagy, nyitott téren. Ennek a szobornak a béke és a szabadság szimbólumán túlmenően, fontos szervező és összetartó szerepet kell betöltenie, hogy rendezze ezt a heterogén teret. Mint minden épülő és fiatal városra jellemző az elkerülhetetlen falanszterizálódás, éppen ezért választottam emberközeli motívumot, ami felnővelhető, mégsem hat monumentálisnak. Egyébként a szobor jellegén és mondanivalóján semmit nem változtat a módosítás, mindössze kiterjedésében lesz nagyobb, mert ezzel a végleges formájával felel meg az eredeti elképzelésemnek.

Németh Edit

Esti fényben Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész alkotása /1975
fotó: MTI/Horváth Péter

fotó: Dunaújvárosi Hírlap/jakd.hu

A közgyűlés 2/1992 (I.14.) KH. számú határozata a város közterületein található műalkotások elhelyezését felülvizsgálva elrendeli, hogy Kiss István Felszabadulási emlékművét áthelyezés nélkül el kell bontani. Határidő: 1992. július 31.

____________________

Galambrajdöntögetés

Eltávolítják az elmúlt rendszer politikai jelképeinek számító köztéri szobrokat Dunaújvárosban. Lebontják Kiss István szobrászművész Felszabadulási Emlékművét, s múzeumban helyezik el Kovács Ferenc, Ságvári Endréről készített szobrát, ifjú Koffán Károly tűzzománc jubileumi dekorációját, s Cyránsky Mária Ho-Si-Minh-t ábrázoló bronz domborművét. A művek elbontása egyébként nem olcsó, az előzetes számítások szerint csak a felröppenő galambraj eltávolítása, a terület rendbehozatala, füvesítése legalább 250 ezer forintba kerül.

Megjelent: Népszava, 1992. január 23.

____________________

Kiss István Felszabadulás emlékművét ugyan 1992-ben elbontották, de pár galambot az Intercisa Múzeumban őriznek a mai napig.