Jazzékiel márciusban megjelent Szép napok című albumon szereplő Tereket című dalához készült videoklip. Meghallgatjuk, újra, meg újra, és nem lehet megunni…
“Az előző két lemezhez hasonlóan a Szép napok is olyan, mint egy hagyma, hallgatjuk, újra és újra, bontogatjuk le a rétegeket. Elsőre két dolog tűnt fel; a hangzás és hangszerelés új irányba mutat, a szövegek pedig minimálra lettek véve. Mindkettőt szeretem hámozgatni. Az előbbit nézve, az egész hangzás ominózus, vészjósló, nem is csend a vihar előtt, inkább már hallani a távoli dörgést, ami még visszafojtott, de a levegő már tele van elektromos feszültséggel. Hegyi Áron szétterülő, a fület saroktól-sarokig kibélelő zongora-, rhodes- és szintitémáiban ott rejlenek az apró kisülések, szikrák. Ezt talán leginkább a Kés a víz alattban és a Rossz hírekben érezni. És pont ez a két dal olyan, mintha Thom Yorke-ék suhantak volna át a stúdió felett. A rengeteg szintetizátor mellett a nagybőgő is jelentősebb szerepet kap (lásd, Mindenkitől), ami olyan régies hangulatot kölcsönöz a daloknak, mint egy 1800-as évekbeli szépia tónusú kép.
(…)
A Szép napok komor. Nem is mertem egyszerre sokat hallgatni, de nem is tudtam sokat nem hallgatni. A záró, címadó dal hangulata, jórészt a kórus miatt, olyan, mintha egy viharos történelmi film végén aláfestőzene lenne, amikor a halott főhős unokái lassan becsukják a családi fotóalbumot, the end, stáblista, viszlát. Aztán ott ülsz ezzel a kurvanagy űrrel, és akkor újraindítod a Szép napokat.”
Teljes lemezkritika a recorder.blog.hu-n
Jazzékiel Szép napok – teljes album
