A Hírlap – 1995. február 25.
a hírlap megkérdezte:
Miért Sándor Frigyes a névadó?
A terv régi, a döntés a napokban született: Sándor Frigyes nevét veszi fel a dunaújvárosi Állami Zeneiskola. Miért Sándor Frigyes lesz az intézmény névadója? – kérdésünkre Horváth Dénes, a zeneiskola igazgatója válaszolt:
– Sándor Frigyes mind hegedűművészként, mind karmesterként és kamaramuzsikusként átfogó személyisége volt a huszadik század magyar és európai zenei életének: munkássága,- azon túl, hogy mindenkinek példamutató lehet – számunkra programadó. A zeneiskola és az egyesület hangszeres együttmuzsikálási kultúrája az elmúlt években kiteljesedett, a névfelvétel további – hasonló irányú – munkálkodásra buzdít bennünket.
– Ki volt Sándor Frigyes?
– Hatalmas művész és nagy pedagógus: máig használatos hegedűiskolát szerkesztett és ő volt a világhírűvé vált Liszt Ferenc Kamarazenekar alapító karnagya, művészeti vezetője. A most Rolla János vezetésével működő együttes egyébként nem csupán jelenlétével tisztel meg, hanem muzsikájával is megörvendeztet bennünket a névadó ünnepségen, április 28-án. Inspiráló koncert lesz…
– Kitüntetett nap…
– Több szempontból:
Sándor Frigyes születésének kilencvenedik évfordulóját is ünnepeljük.
Ny. Zs
___________________________________.
Sándor Frigyes 1905. április 24-én született Budapesten. Hegedűművész, karmester, pedagógus, Sándor Renée zongoraművész öccse. Felesége Dénes Vera gordonkaművész. A Budapesti Zeneművészeti Főiskolán Mambriny Gyulánál és Waldbauer Imrénél tanult. 1926-tól a Budapesti Ének- és Zenekar-egyesületben hangversenymesterként, majd 1933-tól segédkarmesterként tevékenykedett. Az aktív hangszerjátékról karbántalmai miatt fokozatosan le kellett mondania. A harmincas évek derekán már elismert karmesterként számos együttest (pl. a Magyar Női Kamarazenekart) dirigált. Elsősorban a barokk zene, Haydn és Mozart, valamint századunk magyar muzsikájának bemutatását szorgalmazta, hazánkban elsőként adta elő Bartók 1939 nyarán írott vonószenekari Divertimentóját. 1945 után a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskolában és a Nemzeti Zenedében hegedűt és kamarazenét tanított. 1949-ben Járdányi Pál, Rényi Albert és Szervánszky Endre közreműködésével 5 kötetes Hegedűiskolát adott közre, amelyben a kodályi és a népdalon alapuló pentaton melodika játékmódját elsőnek publikálta az alapfokú oktatás számára. Ugyanebben az évben az újonnan megalakult Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola igazgatójává nevezték ki. Karmesteri tevékenységét ez idő tájt sem hagyta abba; az intézmény ének- és zenekarával számos produkciót adott elő. 1958-75 közt a Budapesti Zeneművészeti Főiskolán tanított kamarazenét. 1963-ban szervezte meg tanítványaiból a Liszt Ferenc Kamarazenekart, amelynek 1979. június 1-én bekövetkezett haláláig művészeti vezetője maradt. A dunaújvárosi Állami Zeneiskola 1995. április 24-én vette fel Sándor Frigyes nevét.
___________________________________.
2016 október 1-én, a zene világnapján, délután 16 órakor kerül felavatásra Sándor Frigyes mellszobra a zeneiskola mellett. A szobor Rohonczi ROHO István alkotása.
