Dunaújvárosi Hírlap – 1980. szeptember 19.
A kengyelfutóktól a bélyeggyűjtőkig
Dunaújváros postatörténetéből
Amikor még a római légiók katonái őrködtek az egykori Intercisa castrum sáncain, postagalambok, kengyelfutók, hírvivők hozták és vitték a pecsétes írásokat. Később sem sokat változott a helyzet, amikor e kis partmenti település – a Duna egyik, itteni szigetén lévő, Szent Panteleonról elnevezett kolostor nyomán – a Pentele nevet kapta meg.
Századok múltak el. Kialakult a rendszeres postai hálózat kezdetleges formája: a leveleket, a csomagokat postakocsin szállították, amely mindig kürtszóval érkezett Pentelére, a Bécs-Buda-Pétervárad postajárat egyik jelentős “lóváltó” állomására.
Hogy meg lehessen Pentelét különböztetni Sárpentelétől, a 19. század első felétől a Pentele helységnév elé egy D betű került. A címzéseken feltüntetett D. Pentele már Dunapentelét jelentette. Az első hazai postahivatalok létesítésekor osztrák postaigazgatás volt Magyarországon. Ennek keretében alapítottak 1836-ban egy II. osztályú postahivatalt a mai Óvárosban. Három évtized múltán vezették be a B 3 rendszerű, egykörös postabélyegzőket, amelyeken már a helységnevek is szerepeltek. 1867-től 1892-ig a már magyar postaigazgatás ezekkel pecsételte a vegyes mintájú, majd 1871-től a Ferenc Józsefet ábrázoló könyv-, kő-, illetve réznyomású bélyegeket.
A múlt század végén írták Penteléhez a Duna szót
A múlt század végén a helységnévhez hozzáírták a Duna-szót, kötőjellel kapcsolva a Penteléhez. Így lett az akkori mezőváros neve Duna-Pentele. A századfordulótól sok település nevét megváltoztatták, szabályozták. Úgy rendelkeztek, hogy a több szóból álló és a kötőjellel írt helységneveket ezután egybe kell írni – így a postabélyegzőn is kivésték a kötőjelet. Ettől kezdve találhatunk Duna Pentele bélyegzéseket. Az 1910-es évektől vált gyakorlattá a Dunapentele helységnév alkalmazása.
A kis község életében felszabadulás, majd a vasmű, illetve a város építése jelentett történelmi változást. Az építőmunkások száma 1950 végére meghaladta a 15 ezret. A faluban lévő, távoleső postahivatal már nem tudta lebonyolítani a hirtelen megnövekedett forgalmat, ezért az építkezés területén, egy kis barakban átmenetileg postát létesítettek. Eközben már épült és hamarosan el is készült a város első, végleges postaépülete: a sztálinvárosi 1. számú posta 1952. június 12-én kezdte meg működését.
Posta épülete /1954
fotó: Fortepan/UVATERV
A következő a Barátság városrészben létesült. Ezt egy kis játékos postahivatal követte a Vidám Parkban, ahol az úttörővasút induló állomásának épületében szakképzett és igen lelkes úttörők árulták a bélyegeket, vették fel a küldeményeket, és látták el a szolgálatot a nyári hónapokban, valamint vasár- és ünnepnapokon.
A postások képeslapot, bélyegeket árusítanak, táviratokat vesznek fel /1959
fotó: MTI/Szilágyi Pál
Ma már szinte valamennyi városrésznek van postahivatala, számszerint 7 áll a lakosság és a közületek rendelkezésére.
1956-ban ismét helységnévváltozás következett be; az ellenforradalom 22 milliós kárt okozó időszakában a posta péntele rövid ideig a Dunabélyegzőt használta. Azt követően a város neve öt évig újra volt, majd 1961. Sztálinváros novemberének végén kapta meg a Dunaújváros nevet.
A Magyar bélyegzésekkel Posta alkalmi emlékezett meg a városalapítás 10, 15, 20 éves és negyedszázados évfordulójáról és más jelentősebb eseményekről. Postabélyegeken szerepel a vasmű kohója (1950), a Vasvári Pál Általános Iskola (1951), a városi sporttelep épülete (1953). Bélyegsorozatot adtak ki a Nemzetközi Sporthorgász Szövetség Dunaújvárosban tartott, XIV. kongresszusa alkalmából (1967). Az 1968-as gyermekrajzsor egyforintos bélyege is kapcsolódik Dunaújvároshoz, hiszen az azévi országos gyermekrajzpályázat díjnyertes alkotásaiból vették a sorozat rajzait, így készült az egyforintos bélyeg Buza Antal, akkori dunaújvárosi úttörő rajza alapján.
Az 1968-as gyermekrajz-pályázat díjnyertes alkotása – Buza Antal dunaújvárosi úttörő rajza – bélyeg lett
Az 1975-ben kibocsátott, a Magyar tájak-városok sorozathoz tartozó 6 forintos bélyeg – a városi párbizottság, illetve a tanácsház épületével együtt – a Lenin teret ábrázolja.
Idén áprilisban az ifjú bélyeggyűjtők évenkénti rangos seregszemléjét, az országos ifjúsági bélyegkiállítást városunkban rendezték. Erre az alkalomra a Magyar Posta – “benyomott” bélyegképpel – levelezőlapot adott ki. A benyomott bélyegkép városunk címerét ábrázolja. Dunapentelétől napjainkig 31 alkalmi postahivatal működött itt, ezekben összesen 34 alkalmi bélyegzőt használtak.
Dunaújváros története az ajánlási ragjegyek tükrében
Décsi Ferenc
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
