Műszaki Élet – 1956. augusztus 5.
Termel a Sztálinvárosi Kokszolómű
Vendégek a vasmű kokszolóművének ünnepélyes felavatására igyekeznek. /1956. július 8.
fotó: MTI/Munk Tamás
A sztálinvárosi kombinát vertikalitása kiépítésének fontos állomása az első elkészült kokszoló blokk megindulása. A kokszoló elkészülte jelentőségében túlmutat a gyár keretein. A hazai kohókokszgyártás megindulása igen jelentős külkereskedelmi szempontból, különösen a jelenlegi külkereskedelmileg feszült helyzetben. A kohókokszgyártás hazánkban új iparág és ezért az első blokk megindulása megteremti a káderképzés lehetőségét is. Sztálinvárosban rövidesen új szakmunkás és műszaki gárda nevelődik ki, akik a szénlepárlás egyik alapvető ágában szereznek olyan jártasságot, amelyet eddig hazai gyárban nem lehetett megszerezni. Az új szakemberek a szénfeldolgozás fejlesztésének reális bázisai és vegyipari profilunk kiszélesítését jelentősen elősegítik.
.
A mecseki szenek kokszolását sok kísérlet előzte meg, amelyek részben a felszabadulás előtti időkbe nyúlnak vissza. A kokszolási eljárások kidolgozásában jelentős segítséget kaptunk NDK-beli szakemberektől, elsősorban azon a módszeren keresztül, ahogy saját barnaszeneik lepárlási problémáit a lauchammeri kokszolóban megoldották. Ezt az eljárást több szakemberünk hosszabb ideig a helyszínen tanulmányozta.
Koksz kitolása a kamrából /1956
fotó: MTI/Fényes Tamás
Az új kokszolómű jelenleg megépült első része önmagában is impozáns gyártelep a maga 50 épületével és 117 műszaki létesítményével. A szénbunker tornya 50 m magas, a blokk 50 kamrából áll, amelyek összhossza 60 m. A kokszoló és regenerációs kamrasorba 1200 vagon szovjet eredetű tűzálló anyagot építettek be. A berendezések automatizálása és gépesítése magasfokú. Beépítettek kb. 16 km gumiszállítószalagot, majdnem 250 villamosmotort, amelyek összes fogyasztása napi 30000 kWh. A szén mozgatásához és mosásához óránként kb 3500-4000 m3 víz szükséges.
Egy védőöltözékben dolgozó munkás kinyitja az egyik kemence tetejét a Sztálin Vasmű kokszolóművében, hogy beömölhessen a szén. /1956
fotó: MTI/Fényes Tamás
A megfelelő kohókoksz főbb jellemzői: szilárdsága 100-180 kg/cm2, porozitása 40-60 százalékos, hamutartalma 5-10% között mozog és fűtőértéke eléri a 7-8000 kalóriát. A mecseki szenek előzetes előkészítése Komlón és Pécsett történik, ahol a kokszolásra szánt szenet fajsúly szerint elkülönítik. Az így durván javított szén Sztálinvárosban az adagolóba kerül, amely a tároló szerepét is betölti. Az adagolóban a különböző hamutartalmú szeneket külön-külön bunkerekbe osztályozzák. Ezzel elérik, hogy a lepárláshoz a kamrákba állandóan megfelelő átlag minőség kerülhet, a különböző minőségek keverése révén. Ez a blokk egyenletes járatása és az állandó koksz-minőség biztosítása szempontjából fontos.
 Kamrakemence blokk |
 Kamrák töltése |
A szénadagolóból a szén flotálásra kerül, ahol a meddőn kívül különválasztják a kokszolható szenet az úgynevezett középterméktől is. Ez a palás középtermék tüzelésre alkalmas, lepárlásra nem, ezért az erőmű fel tudja használni. Flotálással a szén hamutartalmát a megfelelő 8-10 százalékra csökkentik.
 Az izzó koksz a kamrából az oltókocsiba hull |
 Koksz oltása /MTI/Munk Tamás |
Mosás után a szén már a kemenceüzem tornyának bunkereibe jut, innen automatikus mérlegelés után adagolják az egyes kamrákba. A kamrákat kohógázzal, később kemencegázzal fűtik. A lepárlás kb 16 órát vesz igénybe.
A darabos, kemény, kevéssé törékeny és porózus koksz mellett a folyamatban értékes melléktermékek sora keletkezik. Ezek egy része értékes szerves vegyipari alapanyag, mint például benzol, toluol, naftalin, antracén, piridin, stb. A termékek másik része anorganikus jellegű, mint a kén és az ammónia. Sztálinvárosban már épül a vegyi gyár, amelynek feladata lesz a kokszolás során nyert termékek egymástól való elválasztása és részben feldolgozása. A kokszoló termelése a felfutás kezdetén napi 500—600 tonna. Felfutás után a most elkészült 1. számú blokk évente 280 000 tonna kohókokszot termel majd. Ez a mennyiség nagyjából fedezi a Sztálin Vasmű szükségletét. A kombinát további kiépítése során még 1960- ig elkészül a 2. számú blokk is, amelynek kapacitása egyezik az 1. számú blokkéval. Az építés alatt lévő vegyiüzem első lépcsője a jövő év vége előtt ugyancsak elkészül. Érdemes megemlíteni ebben az összefüggésben, hogy a Vasmű építése ütemesen halad előre. Még a folyó évben átadják rendeltetésének a második 700 köbméteres nagyolvasztót, az ércelőkészítő- és tömörítőművet. 1960-ig elkészül még a harmadik és negyedik Martin-kemence és a meleghengercsarnok is épül már.
Barna József fedélnyitót meglátogatja felesége és gyermeke a Kokszolómű ünnepélyes felavatása után. /1956
fotó: MTI/Munk Tamás
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
