Dunaújvárosi Hírlap – 2010. február 17.

Kastély állt, most kőhalom

Betörők, tolvajok áldozata lett a muzeális épület

Azt mondják, ez a város legértékesebb ingatlanja. Az óvárosi kúriát és a régi malmot mégis hagyták feldúlni, kifosztani, így mára gyalázatos képet mutat. Adják-veszik, még az is lehet, hogy elárverezik.

Az óváros központjában lévő két és fél hektáros területnek rengeteg tulajdonosa volt, gazdája azonban egy sem.
Az 1780-ban épült Rudnyánszky-Mondbach kastély elvileg műemlékvédelem alatt áll, és Dunaújváros egyik dísze lehetne. Az elmúlt években azonban gyakorlatilag széthordták. Szinte lehetetlen nyomon követni, hányszor cserélt gazdát. Betudták adósság fejében, üzletemberek láttak benne óriási fantáziát, mégis jelzáloggal terhelték meg, majd sorsára hagyták.
A helyiek szerint néhány éve IFÁ-val hordták el innen azt, ami még megmaradt.

A helyieket foglalkoztatja a kúria sorsa: Palló Lászlónénak éppen Szabó Tamás mutatja, milyen tervek születtek a rekonstrukcióra

Pusztulóban a több száz éves épület – Egymást váltják a tulajdonosok
A városnak nincs pénze megvásárolni – A befektetők nem tudtak elég pénzt “kivenni” belőle

A rejtőző nevekről

• A Rudnyánszky-család ősi magyar eredetű a levéltári adatok szerint.
• Baracson és Pentelén a Paksy családtól vásároltak birtokokat, és főként birkatenyésztéssel alapozták meg jólétüket.
• 1808-ban Mondbach Károly királyi kamarás vásárolta meg a család itteni földjeit és az uradalmat.
• 1919-ben az uradalomhoz tartozó pincében került szóba a helyi direktórium megalapítása.

Lassan széthordják a kastélyt

Ami mozdítható volt, már elvitték. A falakból is kitépték a vezetékeket, amelyekről helyben, a kályhába begyújtva égették le a műanyag burkolatot. Az ablakok tárva, a volt malom és az óvárosi kúria épülete feldúlva. Amikor az épp aktuális tulajdonos nem őriztette, betörők tanyájává vált a város egyik legértékesebb műemlék épülete. Kérdés: van-e innen visszaút?

Az óvárosi kúria oszlopokkal díszített bejárata az utca felől. Az ablakok zárva, illetéktelenek jártak itt, és amióta nem őrzik, újra bejárnak.
A patinás műemlék ennél több törődést érdemelne, legyen bárki is az éppen aktuális tulajdonos

Az óváros főutcájáról, a Magyar útról a kastély és a régi malom épülete gyakorlatilag nem látható. Eltakarják a fák, és a szovjet emlékmű.
Pedig a kúria helytörténeti adatok szerint itt áll már 1780 óta. Szabó Tamás Pentele-könyvéből tudhatjuk, hogy a Pentele környékén jelentős földterületekkel rendelkező Rudnyánszky-család vagyonának 1798-as összeírásakor már említik az uradalmat és a kastélyegyüttest.
A kastély mögött 1910 táján egy részvénytársaság épített gőzmalmot. A malom áramot is termelt, ennek segítségével világították meg annak idején Pentele főutcáját.
A második világháború alatt a malom pincéje óvóhelyként szolgált, a kúriában hadikórház működött. Az “átkosban” a szovjet hadsereg számára őrölték itt a lisztet. A rendszerváltás után az egész területet privatizálták. Ekkor állítólag tízmillió forintért kelt el.

Nincs mese, őrölni kell

2000-ben aztán a pentelei malomnak, és az igazgatósági épületként használt kastélynak megpecsételődött a sorsa.
A dunaföldvári malom korszerűsítése miatt az újvárosi malom feleslegessé vált, ezért bezárták. Az itt dolgozó több mint húsz embert pedig elbocsátották.
Több mint tíz éve üresen állnak az ingatlan épületei, amelyek mára katasztrofális állapotba kerültek. Sok tulajdonosa volt az épületegyüttesnek, de igazi gazdája egy sem.
Előbb a székesfehérvári Cornexi cég vásárolta meg, ám tartozása fejében átadta a tulajdonjogát egy közraktározási részvénytársaságnak.
A budapesti székhellyel alakult Duna-Malom Kft. létrehozásának egyik célja az volt, hogy hasznosítsa a területet. Meg is vásárolták az ingatlant. Egy időben a tervek között szerepelt, hogy a kulcsi projekt bukása után az ingatlan hátsó részén építenék meg a Hankook-lakóparkot. Ebből se lett azonban semmi.
Jó két évvel ezelőtt az interneten is árulni kezdték a területet. Hallani lehetett, hogy kezdetben kétszázharmincmillió forintot kértek érte. Később jóval szerényebb áron kínálták, azonban a százötvenmillió forintos “irányár” sem keltette fel az érdeklődést – pedig még egyszer mondjuk: egy belterületi, két és fél hektáros ingatlanról van szó, amelyen egy kastély is található. Rossz nyelvek szerint azért nem kelt el, mert senki nem tudott belőle annyi pénzt kiszedni, amennyit igazán szeretett volna. Nem jelentkezett rá vevőként a város sem.
Az épületegyüttes jelenleg is a Duna Malom Kft. tulajdonában van. Csakhogy tavaly ősszel a kft. kisebbségi tulajdonrészét birtokló cég ellen felszámolási eljárás indult. Jelenleg tehát egy felszámoló cég, valamint januártól kezességvállalás fejében – a Dél-Balaton Zrt. gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
Megkerestük a Duna Malom Kft. ügyvezetőjét. Sirankó Bélától azt kérdeztük, kalapács alá kerülhet-e a Rudnyánszky-Mondbach kastély, és vele együtt a malom.
Sirankó úr lapunknak tegnap telefonon azt mondta, akár már e héten rendeződhet a malom sorsa, de részleteket nem közölt. Hozzátette: fiatal emberként ő maga is dolgozott a malomban, ezért személy szerint is megnyugtató megoldást szeretne. Többen felvetették, hogy a mostani “nyomott” áron akár a város is megvehetné. Ezzel kapcsolatban Pentele városrész önkormányzati képviselője lapunknak megerősítette, hogy a Fidesz-frakció is többször foglalkozott a malom jövőjével:
– A 2008-as költségvetés tervezésekor szóba került a terület megvétele. Akkor túl magas összeget kértek érte, a jelenlegi gazdasági helyzetben pedig minden forintnak megvan a helye. Az ár még most is akkora, amiből egy, vagy akár két iskola működése is fedezhető. Nem örülök neki, de el kell dönteni, melyik a fontosabb cél. Addig is a tulajdonosok kötelessége (lenne) az állagmegőrzés – fogalmazott Kiss András.

Szerintem Talán nem haragszik meg rám nagyon Kiss tanár úr, ha ezúttal nem értek vele egyet. Szerintem ebben az esetben nem az a kérdés, hogy egy, esetleg két iskolát működtethet a város abból a pénzből, amiből meg tudná vásárolni a malom-kúriát, földterületestül. A kétféle pénz sem ugyanaz, egyiket nem lehet a másikra felhasználni. De pénzre lehetne váltani a kötvények egy részét, hogy utána ingatlanba fektessék, mert annak a hasznosítására már lehetne uniós pályázatokat nyerni, s ha van pénz, akadna bizonnyal más befektető is. És akkor nem lenne az az állandóan visszatérő, gyötrő kérdés: Rácalmásnak miért, hogyan sikerült? Munkácsi Imre

Az 1910-es években épült malom épülete ma. Százéves fennállását már nem érhette meg, 2000-ben lakat került rá, azóta üresen áll

A helyieknek van ötlete, hogyan hasznosulhatna legjobban az ingatlan:
– A kúria épületében létre lehetne hozni egy Pentelei Molnár János-galériát, az udvaron lehetne egy szép park, sétálóhely, szökőkúttal – véli Szabó Tamás, aki hatvan éve lakik az épületegyüttes tőszomszédságában.

Köszönettel Penteléről

Az ötlet egyébként a fiáé, Szabó Zsolt építészé, aki már el is készítette a terület rekonstrukciós tervét, “Malom Múzeum” címmel.
– A galérián és a parkon kívül a malom és a raktárépületek a múlt század pillanatképeit tartalmazhatnák. Mindezt technológiai hűséggel és viaszszobrokkal. Európai uniós forrásokra jó eséllyel lehetne pályázni – hangsúlyozta a fiatal építész.

Így látják olvasóink

Kovács Jánosné	Kemény Lajosné	Palló László
– Itt lakom a szomszédban, de egy ideje a kutyákat sem látom a kúria körül – mondja Kovács Lajosné. – Ahogy hallottam, amit lehetett, azt már ellopták innen. Valamit pedig kezdeni kellene ezzel a szép épülettel. Az egész város örülne, ha rendbetennék végre – mondta a nyugdíjas hölgy.	– Hogy mire lehetne hasznosítani az óvárosi kúriát?Szerintem leginkább kulturális célokra – mondja a régipentelei családból származó Kemény Lajosné. –Megszépülve és megújulva rendezvényeknek, kulturális eseményeknek adhatna otthont – hangsúlyozta a hölgy.	– Fogalmam sincs, kié most a kastély, de elkeserít és felháborít az állapota. A havat sem takarítják előtte, csúszkálnak a nyugdíjasok – mondta el Palló László. -Szégyen ez így, a falu közepén. A rácalmási Jankovich kúriát szépen rendbe hozták. Ezt miért nem lehet? -kérdezi Palló úr.

.

Szigeti Sándor
Fotók: Lázár Zsolt

Kúria épülete és udvara 2020-ban
fotó: Horváth Tamás

Mondbach kúria 2021-ben és 2024-ben – felújítás előtt és után – képek

A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.