Galla Endre


Palota-Ujpest – 1936. szeptember 19.

Született 1897-ben Dunapentelén. Már hatodikos gimnazista korában pentelei Molnár János, a nagy magyar festőmű­vész egyik legtehetségesebb tanítványa volt. Majd a budapesti Képzőművészeti Főiskola növendéke lett. 1918-ban az első nyilvános kiállításon a Képzőmű­vészeti Főiskola Ifjúsági Kiállításán mint tanárjelölt vett részt, ahol is “Cigány­lány” című vásznával a Képzőművészeti Társulat egyik díját nyerte el. Buda­pesten a Műcsarnok Tárlatán 1923-ban állított ki első ízben. És azóta minden kiállításon résztvesz munkáival. A “Falu­szövetség Kiállításán” portréival aranyérmet nyert. Majd 1933-ban gyűjteményes kiállítást rendezett munkáiból Rá­kospalotán. Résztvett a TESz újpesti Nemzeti Tárlatán is, ahol 1934-ben “Ebédközben” c. és 1936-ban “Hóolvadás” c.munkáival mindkét esetben ezüstérmet nyert, azonkívül Rákospalotán rendezett Kocsis Andor szobrászművésszel együtt kiállítást szép sikerrel.


Baja 1955 április – Galla Endre akvarell képe

Galla Endre azoknak a ritka és értékes művészeknek a táborából való, akik a tehetségük révén maradandó munkákat tudnak alkotni…
Komoly elmélyüléssel dolgozik min­den vásznán, melyen az egyénisége, jó meglátása és művészi átérzése biztos kézzel jut kifejezésre… és ami a lakásán a legfeltűnőbb, a falakon függő művészi alkotások között csak kevés van olyan kép, mely a művész kezétől származott.
“Hullámzó Balaton”, “Téli napsü­tés”, “Hóolvadás”, “Őszi hangulat”, “Téli alkonyat” és az idei Nemzeti Tárlaton kiállított “Öreg koldus” című képei egy őszinte művész őszinte alkotásai…
Rendszertelenül dolgozik… és sok­kal kevesebbet, mint amennyit sze­retne.., mivel – mint mondja – a tanári állása az év tíz hónapját veszi el a művészetétől… és ezt érzem meg a haladás tekintetében is és azért nem vállaltam öt éven át állást, mert nem akartam a művészetet hát­térbe szorítani… De viszont végtele­nül csodálkozom azokon az embere­ken, akik kizárólag a művészetükből meg tudnak élni a mai pénztelen és közönyös világban, úgy, hogy meg­alkuvás nélkül a hozzá nem értők íz­lése és a műkereskedők irányítása nélkül kizárólag teljes komoly művé­szetet nyújtsanak! És ezért akarom már az ifjúságot az iskola padjaiban ránevelni az igazi tiszta művészetnek a megértésére és megszerelésére múzeumok és képtárak rendszeres látogatásával, hogyha majdan rákerül a sor, úgy különbséget tudjanak tenni a művészi alkotások és a műkeres­kedelmi exportcikkek között.
Ahogy beszél, finom, nyugodt han­gon, szinte csendesen, csak művész és ember… Aki egész tudását és munkásságát a művészet szolgálatába állította! Hangja határozott, mint olyan emberé, aki nem lángol fel saját beszédétől szalmaláng gyanánt, hanem előre kitűzött céllal, terv­szerűen halad azon az úton, mely az elismerés, a megbecsülés és a hírnév országába vezet.

Nagy D. Ferenc

Galla Endre festőművész oldala

Dunaujvaros