Új Ember – 2010. május 30.

A remény és az élet hirdetője

II. János Pál szobra Dunaújvárosban

Ünnepélyes keretek között, május 18-án avatták fel Dunaújvárosban – a hajdan Dunapentele névre hallgató, majd 1951 és 1961 között Sztálinvárosnak bélyegzett településen  -, a II. János Pál pápa téren a lengyel származású egyházfő süttői mészkő talapzaton álló bronz mellszobrát, a városhoz kötődő művész-tanár, Rohonczi Roho István alkotását.
Az eredetileg Ikarusz tér nevet viselő közterületet 2005-ben keresztelték át az akkor elhunyt Karol Wojtyla tiszteletére. Idén, a néhai pápa születésének kilencvenedik évfordulóján, az Andics József vezette ÖKO-SPRINT Környezetvédő és Környezetépítő Kft. szervezésében méltó emlékművet avattak az újvárosi Krisztus király-templom kertjében.

Az ünnepségen – amely több helyi vállalkozás összefogásával valósulhatott meg – felcsendült a lengyel himnusz, majd Kálmán András, Dunaújváros polgármestere emlékezett meg beszédében II. János Pálról, aki milliók között hirdette személyesen is a remény és az élet evangéliumát. A szobrot Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök leplezte le egyházi szertartás keretében. Az eseményen részt vett a Lengyel Köztársaság nagykövetségének konzuli osztályvezetője, Marcin Sokolowski, aki az ünnepség részeként a Szentatya szülővárosából hozott földet helyezett el a talapzat mögötti virágágyásban. A dunaújvárosi lengyel kisebbségi önkormányzat és a kecskeméti Karol Wojtyla Barátság Központ képviselői közösen helyeztek el koszorút az emlékmű talapzatánál. Kecskemét a testvérvárosa II. János Pál szülővárosának, Wadowicének. A Wojtyla Barátság Központ a pápa személye előtt tisztelegve, a keresztény szolidaritás jegyében naponta százhúsz rászorulót lát el meleg ebéddel, és emellett számos más programnak is helyet ad.
A szoboravató ünnepség – a két kelet-közép-európai nemzet barátságának jeleként is – a magyar himnusz eléneklésével ért véget.

S. L.

II. János Pált 1978. október 16-án választották pápává. Október 22-én, szabad ég alatt, a Szent Péter-bazilika előtti téren mutatta be székfoglaló szentmiséjét, melyen 117 bíborossal karöltve és mintegy negyedmillió emberrel imádkozott együtt. 264. volt az egyházfők sorában, 455 év óta az első nem olasz származású, és az összes addigi pápa között a legelső, aki egy szláv nép fia. Ezért különösen magáénak érezte azoknak a népeknek a felhívását, akikhez a két szent testvér, Cirill és Metód fordult.
Pápai tevékenységét végigkísérte a népek és vallások közti egyetértés elősegítése, ennek jegyében bocsánatot kért az egyház múltbéli bűneiért. Erkölcsi tanításában konzervativizmus, valamint az emberi élet és méltóság melletti kiállás jellemezte. Társadalmi kérdésekben egyaránt kritizálta a „létező” szocializmust és a kapitalizmust. Szorgalmazta a keresztény gyökerek megemlítését az Európai Unió alkotmányában. A béke híve volt, többször felemelte szavát a háborúk ellen.
Több mint 100 utazást tett külföldre, nagyobb utat járt be, mint az összes addigi pápa. A világsajtó hamar elkeresztelte „utazó pápá”-nak. 1338 embert avatott boldoggá és 482-t szentté. Boldoggá avatta többek között Kalkuttai Teréz anyát 2003-ban; a magyar szentek közül ő avatta szentté Kingát, IV. Béla király egyik lányát 1999-ben, valamint Hedviget, Nagy Lajos leányát. 2004-ben pedig boldoggá avatta IV. Károlyt.
II. János Pál volt a harmadik leghosszabb ideig hivatalban lévő pápa Szent Péter és IX. Piusz után. Kétségtelenül ő a történelem eddigi legismertebb és legközkedveltebb pápája, ugyanakkor a legismertebb lengyel a világon.
Utóda, XVI. Benedek pápa 2011. május 1-jén boldoggá avatta és ünnepét október 22. napjában jelölte meg, majd 2013. július 5-én Ferenc pápa aláírta a szentté avatásához szükséges dokumentumot. Szentté avatására 2014. április 27-én, az Isteni irgalmasság vasárnapján került sor, XXIII. János pápával együtt.

forrás: wikipedia

2019. 09. 14. Nyitott Templomok Napja – képek

2018. 09. 15. Nyitott Templomok Napja – képek

Dunaujvaros