1968. 01. 03. Dunaújvárosi Hírlap

SZILVESZTERI ANZIKSZ

Kommentár nélkül közreadom szilveszterem történetét.

Reggel 7 óra. Kellemes év végénk ígérkezik. Néhány baráti házaspárt hívtunk meg estére, piknik alapon. Csupa régi cimborát, és édes kis asszonyt.

9 óra: Megjelenik Pali bácsi, az öreg hivatalsegéd. Zsebében üveg, a fejében nyomás. Visszautasítanám, de sírvafakad, hogy őt lenézik. – Tiszteletem jeléül megittam vele egy kupica kisüstit.

10 óra: Az osztályvezetőm hivat. Megköszöni munkámat, számít rám a jövő évben. Egy barack.

11 óra: A főosztályon búcsúztatjuk az óévet. Két pohár abasári.

12 óra: Csoportmegbeszélés, az év értékelése. Egy vermut, két konyak.

13 óra: A kapun kilépve, volt osztálytársamba, Ács Laciba ütközöm. Megesküszik, hogy a villamos alá veti magát, ha legrégibb barátja nem tér be vele a presszóba egy koccintásra. Két üveg sör, két konyak.

15 óra: A gyerekekért eljött apósom, a nyugdíjas kefekötő. Egy üveg olaszrizling. Mintha három gyereket látnék, pedig csak kettőről tudok. Meg kell kérdeznem a feleségemet. Csak el ne felejtsem!

16 óra: A lakótelep gondnoka érkezik. Inkább a töményt szereti: Két cseresznye.

18-19 óra: Hiába, népszerű ember vagyok. Felkeresett két kollégám, megjött a sógor, benézett a jobb alsó, a bal felső és a szemben levő szomszéd, a házfelügyelő és a fűtő. Badacsonyi kéknyelű, szilva és ki tudja még mi!

20 óra: Feleségem és a sógorom gyengéden elhelyez a fürdőkádban, mert mindjárt itt lesznek a vendégek. Nincs más vágyam: aludni!

Január 1, 6 óra. Most ébredek, frissen, kipihenten, bár a kád kissé kemény volt. Fürdő, borotválkozás után körülnézek a lakásban. Tele van horkoló vendégekkel.
Nem értem, miért iszik az, aki nem bírja!?

(Erős)

Felhasznált forrásanyagok:
József Attila Könyvtár
Dunaújvárosi Hírlap

Dunaujvaros