Dunaújvárosi Hírlap – 1982. november 5.
Akiről utcát neveztek el
Dunapentele, 1950. november 15. Gyorsfalazási munkamódszer átadás Makszimenko kőműves, Romanov mérnök, Koba és Zujev mesterekkel a November 7. tér 9. és 10. épülő házainál. Árvai János művezető, Makszimenko egyik legközelebbi munkatársa irányításával megkezdődik a bemutató.
Egy emlékezetes fénykép 1950-ből. A kép bal szélén Makszimenko, Árvai János művezető társaságában
A habarcsterítők, téglaadogatók mozgásba lendülnek. Makszimenko a szovjet ember tanít, közvetlenségével téglasorokat épít, s közben szemléltetően magyaráz. A tolmács kifárad a kérdések megválaszolásában.
Szovjet sztahánovisták a Dunai Vasműnél
Aztán maga mellé veszi a Magasépítő Dunamenti Vállalat legjobb kőművesei közül Fábik Józsefet, Boér Bélát (később vezető pártmunkás, majd igazgató) A zsinórkalodánál pedig a hajdani 19-s vöröskatona, Schédl József munkálkodik. Makszimenko, ez a szőke, kék szemű, szovjet szakember víg kedélyével hamar megszerzi a résztvevők, nézők rokonszenvét. Most Jeszenovics Gyula következik. A mester egyből felfigyel a gyorskezű kőművesre, és később versenyre hívja ki.
Makszimenko “iskolájában” mutatkozik be a Május 1. utcában Botocska Pál, a városépítők egykori brigádvezetője, utóda Ádám Sándor az Ady Endre utcában, Stipkovics Kálmán pedig a Szórád Márton úton. Koba és Zujev a Petőfi ligeti iskola építésénél mutatja be a gyorsfalazást, Romanov mérnök pedig szakmai tanácsokkal bátorítja az újtól még húzódókat.
Az emlékezetes gyorsfalazási versenyre a Dózsa György út és a Kőműves utca saroképületén kerül sor. Makszimenkoé a Dózsa György út 5., Jeszenovics Gyuláé a Kőműves utca 1. építési szakasza. Makszimenko óriási tenyeréhez kezesbárányként simul a tégla. Jeszenovics Gyulának nincs egy felesleges mozdulata – ahogy átveszi a téglát Neugebauer Máriától (ma: Horváth Lászlóné, a vasmű megbecsült darukezelője, a Kiskrajcár című film egyik alakját a forgatókönyv szerzője róla mintázta) – máris lendülettel teszi rá a habarccsal terített téglasorra.
Makszimenko oktatja a város építőit
fotó: Fortepan/Bauer Sándor
A stopper jelez – Boér Béla döntnök javasolja “… még egy félórát verjenek rá…” A téglák ismét elindulnak a kezekben. Jeszenovics már másfél téglasorral vezet. Két nagyszerű ember küzd egy célért. Makszimenko gyorsfalazási módszerét az új város építői ezzel a versennyel elfogadják.
.
Aztán jönnek az egész országból a kőművesek, hogy “hazavigyék” vállalataikhoz az új építési módot. A 6/1 jelű épület lesz az országban a gyorsfalazási munkamódszer-átadás központja.
1951. április 15. – a búcsú napja. Kézfogás, ölelés, két nyelven hangzik a viszontlátásra. A gépkocsi felbúg és elindul Dunaföldvár irányába. Azóta több évtized rohant el. A városi tanács – a gyorsfalazási munkamódszer-átadás emlékezetéül a belváros egyik épületsorát Makszimenko-köznek nevezte el.
Miért “tűnt el” a Makszimenko-féle falazási módszer a dunapentelei építkezésnél?
S. Hegedűs Lajos
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
