Színházi Élet – 1990. október 16.
DŐRY VIRÁG ROVATA
“Ahhoz, hogy az ember legalább egyszer az életben szerelmes legyen, előbb azt is ki kell próbálnia, hogy milyen érzései hasonlítanak leginkább a szerelemre.” (Nádas Péter)
AZ ELSŐ RANDEVÚ
Egyoldalú és felületes kérdések, felszínes megközelítésben, szégyenérzet nélkül:
MIT VETT FEL? és MIT VETT LE?
Sztálinváros. Dózsa mozi, melegítő és tornacipő. Nem volt rajtam egy pihe sem, de leborotváltam, fölhasadt a szám, a vérzést nem lehetett elállítani. Vera, persze, nem jött el. Fociztam egyet. Ennyi. Kis nyeszlett lány volt.
Az igazi randik váratlanul alakulnak, olyankor késő nyakkendő után szaladgálni. Az ember beleesik a helyzetbe, nem készülődhet. Különben is a kamasz nem vesz le mindent. Soha semmilyen alkalomra nem öltözöm fel, ám ha valami megérint, gondolataim átalakulnak, a randira valójában belül öltözöm fel.
Koltai testvérek a 2 évvel ezelőtti Helló tesó! műsorban:
