A házgyárban

Fejér Megyei Hírlap – 1962. január 7.

Ha a csípős hideg nem riasztaná az embert, órákig elnézelődhetne az Épületelemgyár udvarán. Látnivaló akad bőven, az előregyártott gerendák közt hatalmas panelok, különböző színű kis házikók. A panelok csak szállításra és összeszerelésre várnak, a víkendházak pedig a jobb időt, hogy a rendeltetési helyükre, valamelyik fürdőhelyre kerüljenek. Érdekes kis alkotmányok ezek, csak ajtaját kell felszerelni, s máris használható. Tetszés szerinti, nyári színekre vakolták.

Daruval emelnek fel egy szállításra váró, betonból készült víkendházat az Épületelemgyár udvarán. /1962
fotó: MTI/Szilágyi Pál

A gerendaoszlopok mögül magasan kiemelkedik két új épület. A gyár dolgozói nemcsak másoknak, hanem maguknak is építenek. Fél évvel ezelőtt kezdtek hozzá, hogy a régi, korszerűtlen gyártó csarnokokat felújítsák.
– Kinőttük az évek óta hordott “ruhát” – mondják.
Az évenként növekvő feladatokat már egyre több nehézség leküzdése közben tudták csak megvalósítani. Az ipari és mezőgazdasági építkezésekhez szükséges előregyártott elemeken kívül nem is olyan régen a nagy panelokgyártását is megkezdték. Dunaújvárosban már áll a háztömb, amelyet ezekből, a panelokból szereltek össze.

Az utolsó hegesztés az I-es gyártócsarnok gőzölő medencéjén.

– Az építőipar dolgozói egy hónap alatt szerelték össze, a több mint 30 lakásból álló háztömböt. S már három ilyent – mondják nem kis büszkeséggel az elemgyáriak.
Bár a kivitelezés, az építkezés más feladata, mégis büszkék, hisz az alapanyagot, az elemeket ők adták. Naponta egy lakás elkészítéséhez szükségeset.

Sok lakást gyorsan

– Most, hogy a két gyártócsarnokot felújítottuk, lényegesen növekszik termelésünk. De nemcsak mennyiségben, minőségben is. A panelokat fektetve is gyártani tudjuk, ez viszont lehetővé teszi, hogy már a szakipari szereléseket is elvégezzük rajtuk.

A II-es gyártócsarnokban még ott látni a régi épület maradványait. Ez azonban már nem zavarja Reményi Ottó brigádját. Felettük 12 méter magasban már tető alá húzták az új gyártócsarnokot, s a régi lebontására is rövidesen sor kerül.

Nem kis feladatot hajtottak végre az elmúlt hónapokban. Saját erőből építkeztek, s közben tervüket is teljesítették. A 12 méter magasban húzódó falak között mindaddig nem bontották le a régi csarnokot, míg az új berendezéseket fel nem szerelték. Erre január első napjaiban került sor, az újjáépített I-es csarnokban már üzemel a gőzölő medence.
– Vége a “kényszerhelyzetnek”. Most aztán “ráverünk”, a régi kimagasló teljesítményeket újra biztosítjuk – mondja Horváth József, az öntőbrigád vezetője.

Munkában a Horváth brigád. A brigádvezető, Horváth József, az építőipar kiváló dolgozójának javaslatára ebben az évben a szocialista címmel járó oklevélért versenyeznek.

Minden brigád tett munkafelajánlást, hogy miként akar segítséget nyújtani az építkezési határidő betartásához és eközben a terv teljesítéséhez. Horváthék az állandó délutáni műszakot vállalták, mivel csak délután termelhettek az építkezés miatt. A délelőttösök, Kiss Ferenc brigádja az építkezésnél segédkeztek.
A kölcsönös segítségnyújtásnak az eredménye, hogy nem egészen félév alatt újjáépítették a gyártócsarnokot, s ma már tág, kényelmes munkahelyeken, korszerű berendezésekkel termelhetnek.

Előregyártott konyha és fürdőszoba — Újabb kezdeményezés az 5-s számú Épületelemgyárban — – A leendő házgyár – így emlegetik Dunaújvárosban az 5-ös számú Épületelemgyárat. A terv szerint 1963-ban valóban ez az elnevezés illik majd a gyárra, s ehhez már idén megkezdik a műszaki fejlesztést. Gépesítenek, bővítik a munkahelyeket a nagypanelek sorozatgyártásához. A gyár, eddigi üzemeltetése során néhány dologgal már meglepte az építőipart. A nagy blokkok előregyártását tavaly májusban kezdték, s év végére már elkészült a 120 lakásból álló épület. Az építőipar történetében még nem volt ilyen gyors átfutásra példa. Az újabb meglepetés a vikkendház volt, amivel szintén tavaly kísérleteztek, s ma már sorozatgyártását is biztosították. A műszaki vezetők ismét összefogtak és kidolgozták az előre gyártott konyha és fürdőszoba tervét. – A vikkendház adta az ötletet, illetve alapötletként azok gyártási tapasztalatait használtuk fel – mondja Bednár Gyula a gyár igazgatója. A kísérletezések azt is igazolják, hogy a nagyblokkos, de a hagyományos építkezésnél is felhasználható az előre gyártott konyha és fürdőszoba. Ha a tervezők elfogadják, mert, sajnos, nem mindig karolják fel a lakástervezők az 5. számú Épületelemgyár dolgozóinak kezdeményezését. A nagyblokkokból épített lakásokba már beköltöztek, rövidesen még harminc lakást adnak át. A további blokkgyártást azonban a gyár leállította, illetve csökkentette, mert még mindig nincs ennek az építkezési formának tipizált terve. Az Épületelemgyár pedig ebben az évben napi három lakásegység gyártására készült fel. Ez azt jelenti, hogy egy hónap alatt 78 lakáshoz szükséges elemek gyártására képesek. A tervezők azonban késnek igényük benyújtásával. Az előregyártott konyha és fürdőszoba ismét csökkentené az építkezések idejét, mivel tervezői még a felszerelésekről is gondoskodtak. A fürdőszobát káddal és gázbojlerrel, a konyhát villany, vagy gáztűzhellyel, beépített konyhaszekrénnyel, asztallal és mosogatóval látják el. Az építőipari dolgozókra már csak a különböző vezetékek öszszekapcsolása várna, az előregyártott konyha és fürdőszoba beemelése után. Az Elemgyár műszaki fejlesztési tervében szerepel a nagy panelek szakipari szerelésének és biztonságos szállításának megoldása is. Az oldalfalakat és a födémeket az év végén már úgy akarják az építkezésekhez szállítani, hogy ott csak összeszerelni kell majd. A külső homlokzat és a belső vakolás módját már megtalálták, s ez nagy előnyt jelent. Most tehát tovább kutatják a szakipari szerelések teljes megoldásának lehetőségét. A nagy panelek szállítása sok bosszúságot okozott már az építőipari vállalatoknak. A biztos támaszték hiányában bizony néhány panel használhatatlanná vált, mire az építkezés színhelyére került. Az Épületelemgyár műszaki dolgozói a szállító kocsiknak olyan felsőrészt terveznek, amely biztonságossá teszi a többezer forint értékű elemek szállítását. A dunaújvárosi házgyár szerelőcsarnoka, ahol a fürdőszobai elemeket és a válaszfalakat gyártják. /1964 fotó: MTI/Szilágyi Pál Házgyár – magyar tervek alapján – Dunaújvárosban Tények, tervek, melyek az építőipar forradalmasítását jelzik. A korszerű építkezés gyorsabbá teszi a lakásigények kielégítését, s ha a szakipari szerelések is megoldódnak az előregyártással egyidőben, két-három hónappal hamarabb kerülnek átadásra a lakóépületek. Az 5. számú Épületelemgyár dolgozói vállalkoztak a feladatra, s további munkájukhoz jelentős ösztönzést kapnának, ha a lakástervezők jobban igénybe vennék gyártmányaikat. – Cs. M. – Megjelent: Fejér Megyei Hírlap – 1962. április 12.

– Az üzem fejlődése alapján már egy új név is ránk illene: házgyártók, mert nemcsak apróbb elemeket, hanem lassan-lassan már kész házakat szállítanak innen.
Eredményes munkájuk, idei tervük újabb ígéret a lakásépítkezések meggyorsítására. Az 1962-es évben Dunaújváros újabb nagypanelokból épített házakkal gazdagodik.

Csányi – Kabány

Balla József építész-tervező az ország első panelháza előtt

Paneltörténelem

A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.