Fejér Megyei Hírlap – 1980. március 20.
Háromszázmillió forint a dolgozók épségéért
Szerencsétlenség. “Súlyosan kedvezőtlen állapot, sors, vagy esemény. Olyan véletlen esemény, amelynek során rendszerint többen meghalnak vagy megsérülnek” állítja a Magyar Értelmező Kéziszótár. De valóban véletlen esemény? És valóban köze van a szerencse hiányához?
(Jegyzőkönyv részlet: Szontágh Gyuláné (54 éves) gépkezelő augusztus 27-én 6 óra 40 perckor halálos balesetet szenvedett. A szokásos vezetői eligazítás után a rudasmalom épület hármas szintjén lévő anyagszállító szalaghoz ment, amely saját munkaterülete volt. Hat óra 30 perckor megkezdte a termelő munkát. Az ő és a másik két munkaszint “minden rendben” jelzésére a központi irányítás a berendezést beindította. Hat óra 40 perckor az alatta lévő szinten dolgozó munkatársa észlelte, hogy a kokszadagolás megszűnt, ezért keresni kezdte Szontágh Gyulánét, akit végül is karjánál fogva a gépbe szorulva holtan talált meg. Szontágh Gyuláné jobb kézzel a 8 méter hosszúságú szalag mellett kiépített korlát vége és a feszítő dob védőrácsozata közötti 20-25 centiméteres résen nyúlt a dob és a ráfutó gumiheveder közé, amely kezénél fogva berántotta. Ennek szövetkeztébeen a védőkorláthoz ütődve fején, felsőkarján és mellkasán súlyos, azonnali halált okozó sérüléseket szenvedett. A halálos baleset oka a Szontágh Gyuláné részéről elkövetett szabálytalan munkavégzés, a szabálytalan magatartás. Amikor a forgódob és a heveder közé nyúlt, megsértette az óvó rendszabályok és a helyi előírások vonatkozó előírásait. A lefolytatott vizsgálat megállapítása szerint a balesetet az elhalálozott elháríthatatlan magatartása okozta. A baleset bekövetkezésében vállalati felelősség nem került megállapításra.)
Az eset igazolja, hogy bátor dolog volna az emberek testi épségét, egészségét a szerencse, a véletlenek függvényének tekinteni. Ezt egyetlen szocialista vállalat sem teszi meg. Különbségek persze akadnak hiszen egy szénbánya, egy kohászati nagyüzem mindig veszélyesebb, mint mondjuk egy varroda, vagy egy virágkertészet. Téves volna azonban azt hinni, hogy arányaiban összehasonlítva eleve elrendelt, hogy balesetveszélyes munkaterületen balesetek történjenek, míg kevésbé meleg, poros, zajos, gigantikus méretű, forgó-mozgó gépekkel dolgozó üzemekben kizárt a baleset veszélye. Angol szociológusok például megállapították, hogy az összes ép látású gépkocsivezető nagyobb százaléka okoz balesetet, mint a látáshibás vezetők, amit arra vezettek vissza, hogy a látáshibában szenvedők – hiányuk ismeretében – nagyobb figyelmet tanúsítanak. Valami hasonló a helyzet az egyes gyárak munkásvédelmi tevékenységével is. Ahol mérsékelt a veszély, ott kevésbé központi kérdés a munkások védelme. Ahol azonban fokozott a baleset és az egészségkárosodás veszélye, ott többszörös a munkásokkal való törődés mértéke is.
A legtöbb munkahelyi veszélyt megyénkben alighanem a Dunai Vasmű rejti magában. De talán itt épült ki a munkásvédelem legmagasabban fejlett, legszerteágazóbb szervezete is. És a Duna menti kohászati kombinát áldoz legtöbbet az ezirányú beruházásokra. A Dunai Vasmű az V. ötéves terv időszakában több mint 300 millió forintot tervezett tisztán munkásvédelmi kiadásokra, az anyagmozgatás korszerűsítésére, a gépi megmunkálás fejlesztésére, a melegüzemi munkakörülmények javítására, szerelésfejlesztésre, a zajártalmak csökkentésére, légtechnikai beruházásokra, a munkakultúra felemelésére, az érintésvédelem fokozására, öltözők, mosdók, mellékhelyiségek kultúrált kialakítására, védőruházat, egyéni védőfelszerelések beszerzésére, védőételek és védőitalok, valamint tisztálkodó eszközök biztosítására. Ez a 300 millió forintos terv már 1979 végére teljesült, ami nem akadályozta meg a Dunai Vasműt abban, hogy 1980-ra további 71 millió forintot irányozzon elő munkásvédelmi célokra. Így az egy vállalati dolgozóra jutó évi 5003 forint munkavédelmi fejlesztési összeg 5700 forintra teljesült. Ezt úgy érthetjük, hogy a Dunai Vasmű mind a 12 és félezer dolgozójára csaknem hatezer forint munkavédelem-fejlesztési összeg jut. De ha még azt is figyelembe vesszük, hogy nem minden dolgozót érint egyformán, akkor bátran kijelenthetjük, hogy a Dunai Vasmű minden évben több mint 10 ezer forintot költ el egy-egy balesetveszélyes, vagy egészségre ártalmas munkahelyen dolgozó munkás védelmében. Sok ez? Vagy kevés? Eldönteni nehéz. Aki megfontolt, fegyelmezetten, az óvó rendszabályok betartásával végzi munkáját, az nyilván szívesebben látná ennek az összegnek legalább egy részét a saját borítékjában (hiszen csaknem havi ezer forintról van szó), aki pedig minden figyelmeztetés ellenére is képes balesetet okozni – nemcsak saját, hanem munkatársai épségét is veszélyeztetve – annak a duplája is kevés volna.
És pontosan erről van szó. A vállalat anyagi áldozatvállalása csak része – mondhatni töredéke – a humánus törekvéseknek, jóllehet a nagyságrendekről elárul valamit. (Gondoljunk csak bele! A Dunai Vasmű évente csak védőkesztyűkre 13,5 millió forintot költ!) Ám a nagyságrendek mellé egy sereg tevékenység sorakozik fel. A munkások testi védelme már régen nem korlátozódik a szakszervezetek figyelmére. A szakszervezet szorosan együttműködik e tekintetben is a vállalattal, amely külön munkavédelmi és munkásellátási főosztályt szervezett, kiterjedt, korszerűen felszerelt üzemegészségügyi szolgálatot tart fent – kizárólag a vállalat rendelkezésére álló mentőkocsiszolgálattal —, eredményesen működik a munkaergonómiai csoport, valamint a pszichológiai laboratórium, amely nemcsak a munkábalépés előtt végzi el az adott munkakörre való alkalmasság megállapítását, hanem időszakonként meg is ismétli ezeket a vizsgálatokat. De említhetnénk az ifjúsági munkavédelmi őrszolgálat megszervezésére, amelyet a vállalati KISZ-szervezet a 30 éven aluliakat érő balesetek előfordulási gyakoriságának visszaszorítására hívott életre, vagy az azóta is kiválóan működő nyugdíjasokból szervezett munkavédelmi őrséget, amelynek létrehozásában a vállalati nyugdíjasok szakszervezeti bizottsága tett a legtöbbet. Aztán említést érdemelne az is, hogy a vállalati szakszervezeti bizottság évről évre elvégzi a munkavédelmi tevékenység szigorú beszámoltatását, hogy a kohászati kombinát negyedévenként rendez munkavédelmi-műszaki konferenciát, amelyen – szigorú kötelességnek érezve – a vállalat legfelső vezetői vesznek részt és hoznak igen hatásos döntéseket, ha bárhol gyors beavatkozásra van szükség. De végül is szinte valamennyi fórumot felsorolhatnánk, hiszen nincs olyan szervezet, amely ne kísérné következetes figyelemmel a dolgozók épségét.
Csak jól biztosított szilárd állványzaton biztonságos a munkavégzés
(Részlet a vezérigazgató és a vállalati szakszervezeti tanács 1977-ben kelt 8. számú együttes rendelkezéséből:
122. d) A munkavédelmi főosztály elkészíti a munkavédelmi szabályzat végrehajtásáról szóló beszámolót, amelyet a vállalati szakszervezeti bizottság munkavédelmi felügyelője ellenőriz a vállalati szakszervezeti tanács véleménye, a vezérigazgató pedig dönt elfogadásáról.
522. b) A vállalat éves munkavédelmi tevékenységéről, illetőleg a munkavédelmi intézkedési terv végrehajtásának értékeléséről a vállalat éves tevékenységével együtt történik beszámolás, amelyet a vállalati szakszervezeti tanács és a főbizalmiak, bizalmi küldöttek együttes ülése véleményez.
Részlet egy későbbi, 47/1979. Minisztertanácsi rendeletből:
4. § (1). Felügyeleti jogköre alapján a miniszter… b) évente beszámoltatja a gazdálkodó szervezet vezetőjét – esetünkben a Dunai Vasmű vezérigazgatóját – a munkavédelmi helyzet alakulásáról, a rendelkezésre álló eszközökkel segíti, rendszeresen figyelemmel kíséri és értékeli a munkakörülmények fejlesztésére tett intézkedéseket és ezt figyelembe veszi a hatáskörébe tartozó vezetők munkája megítélésében.)
Az idézet magáért beszél, lássuk, hogyan ölt testet a valóságban!
Egyetlen esztendő – 1979
A korábbi tervidőszakok munkásvédelmi eredményeire építve a Dunai Vasmű az V. ötéves terv éveire a 30 évnél fiatalabb dolgozók baleseti részesedésének csökkentését, a balesetekből származó táppénzes munkanapok számának csökkentését, valamint az összes balesetek számának 30 ezrelék alá szorítását tűzte célul. Ennek a koncepciónak megfelelően alakult a legutóbbi lezárt év, 1979 is, amikoris a termelés és a teljesítmények fokozásával párhuzamosan a vállalat a balesetek számának erőteljes csökkentését irányozta elő. Eredményt mindenekelőtt a dologi, tárgyi feltételek javításával, a munkavédelmi fejlesztések megvalósításával, a munka- és üzemszervezés színvonalának emelésével (lám, a szervezéstudománynak nemcsak a hatékonyság fokozásában van szerepe), valamint a munkásvédelmi feladatok társadalmasításával kívánt felmutatni a Dunai Vasmű. Társadalombiztosítás! Ne feledjük! Alighanem kulcsszó. De menjünk tovább!
A vállalat igen fontosnak – és ezirányú tevékenysége alapkövének – tartotta és tartja a folyamatos ellenőrzést – vagy fordítsuk meg: az ellenőrzés folyamatosságát! -, a munkahelyi biztonság növelését segítő döntésekhez szükséges minél bővebb, minél mélyebb információk megszerzése érdekében. Semmiképpen nem hanyagolható el a munkavédelmi propaganda, az oktató-nevelő munka, a faliújságok, a vállalati munkavédelmi vetélkedők figyelemfelkeltő, munkahelyi magatartást formáló hatása sem. A Dunai Vasmű – a tavalyit megelőző évekhez hasonlóan – múlt évben is teljesítette azokat a feladatokat, amelyeket dolgozói védelmében tűzött célul maga elé.
Épül a konverteres acélmű. A többszintes munkahelyeken védősisak használata kötelező
A szociálpolitika szerves része – a munkavédelem
A középtávú szociálpolitikai tervek mellett a Dunai Vasműben évről évre készül szociálpolitikai terv, amelynek élenjáró fejezete a “munkavédelem” című. A terv alapján 1979-ben összesen 139 különböző munkavédelmi fejlesztést hajtott végre a Dunai Vasmű, ami az eredeti célkitűzésnek 120 százalékos teljesítését jelentette. Noha a múlt évben nőttek az egyéni védelem költségei, a gondoskodás mértéke semmit sem csökkent. A vállalat nem kevesebb, mint 13 millió forintot fordított védőruházatra, 15 millió forintot különböző egyéni védőfelszerelésekre, több mint 5 millió forintot pedig védőételre és -italra. A jelzett 139 fejlesztési tétel sorában találhatók még nehéz testi munkát kiváltó kisgépek beszerzése. Nőtt a munkavégzés biztonsága, kulturáltsága is. Kedvezően változott a munkahelyi környezet, javult a zaj-, a por-, a vibráció és más munkahelyi ártalom elleni védekezés.
Vizsgáljuk meg, hogy az utóbbi időben milyen lépéseket tett a vállalat valamennyi társadalmi szervezettel közösen – a veszélyforrások feltárására, megszüntetésére!
A munkahelyi egészségügy, higiénia is része a gondoskodásnak
A vállalat munkavédelmi és munkásellátási főosztálya az üzemegészségügyi szolgálattal és az egyes gyáregységek gazdasági vezetőivel közösen a múlt évben felülvizsgálták a dolgozók időszakos szakmai alkalmassági vizsgálatának rendjét, valamint a vizsgálatra kötelezett munkakörök jegyzékét. A vizsgálat tapasztalatai alapján az időszakos szakmai alkalmassági vizsgálatok új, a korszerű követelményekhez igazodó mederbe terelődtek. De ugyanígy vizsgálat tárgyává lett a védőétel és védőital ellátás helyzete, vagy a Fejér megyei KÖJÁL-lal közösen végzett, a kohászati és a kokszvegyészeti egységek alapos közegészségügyi felmérése. A múlt évben valamennyi elsősegélyhelyet ellenőrizték, amik tapasztalatain elindulva három alkalommal szerveztek elsősegélynyújtó tanfolyamot. Ezeken a tanfolyamokon 68 dolgozó vizsgázott eredményesen a segítségnyújtás, a gyors egészségügyi ellátás tudományából. Jó néhány intézkedés született persze a munkaterven kívül is, így górcső alá került a táppénzfegyelem erősítése érdekében hozott intézkedési terv megvalósulása, a vállalat egészségügyi helyzete, az üzemi szociális létesítmények állapotának felmérése, hogy csak a legfontosabbakat említsük. És valamit már a jövőből sejtet, hogy a vállalat munkavédelmi szakemberei a múlt évben tapasztalatszerző látogatásokon vettek részt, amelyeken elsősorban a morbiditási statisztikai számítógépes nyilvántartási rendszereit tanulmányozták. Talán az sem titok, hogy jelenleg már számítógép üzemorvosi gyakorlatban történő alkalmazásának bevezetésén dolgoznak.
A legközvetlenebb hatások ellen
A munkásvédelem hivatásos katonái egyik legfontosabb feladatuknak az egyes munkahelyek legközvetlenebbül érzékelhető hatásait, az úgynevezett fiziológiai hatások vizsgálatát tekintik. Ezirányú folyamatos felmérő munkájuk során a múlt évben befejezték a kohászati gyáregység különböző munkahelyeinek téli klímaméréseit. Hogy ez miért érdekes? A melegüzemi dolgozók főleg télen vannak kitéve számos káros hatásnak, hiszen elölről az acél sokszor 80-100 0C sugárzó hővel melegít, míg hátulról a huzatos csarnokban ugyancsak a mínuszok bombázzák az olvasztárok, a martinászok hátát, tüdejét, veséjét. Ugyanez a helyzet a még meleg bugákkal dolgozó hengerműi (bugatéri) munkásokkal is. A múlt év során a kokszvegyészeti gyáregység szinte valamennyi üzemében megtörtént a kémiai hatások, a porterhelés, a megvilágítás és a nyári klíma paramétereinek meghatározása csakúgy, mint a téli klímavizsgálatok. Mindez a kijelölt munkaterv néhány fontosabb pontja volt. De a munkaterven kívül megtörtént a Dunai Vasmű tervezőirodájának megvilágításmérése, a minőségellenőrző egység kvantométer laboratóriumában és a kokszvegyészet kemenceüzemében ugyancsak a megfelelő megvilágítást állapították meg mérésekkel. Egy sor üzemben megvizsgálták: vajon a munkázaj nem haladja-e meg azt a szintet, amelyet emberi fül még károsodás nélkül képes elviselni. Ilyen zajvizsgálatok a tűzálló téglagyárban, a hideghengermű 1550-es darabolósorán, a hengermű zajvédő fülkéinél és a gépészeti gyáregység szerszámműhelyében történtek. A KÖJÁL kérésére pormérések történtek az üstdöngölő anyag gyártásnál foglalkoztatott munkahelyeken és a szerszám műhely köszörűgépeinél. A kémiai légszennyezettséget a vállalat mosodájában (munkaruha tisztítás), a lemezfeldolgozó egység nemesacél pácolójánál, valamint a karbantartó egység egyenirányító javító műhelyében.
Az “anyagba látók” védelmében
Nem tréfa, csak egy kis játék. Az anyag belső tulajdonságait röntgensugárral fürkészők sajátos munkahelyi ártalmaknak, sugárzásveszélynek vannak kitéve. Számuk ugyan nem magas a vállalat összlétszámához viszonyítva – ez idő tájt mindössze 63 dolgozó -, ám a munkásvédelem őket sem hagyja figyelmen kívül. Sőt, láthatatlan veszélyről lévén szó, fokozott figyelemben részesül. Az előírásoknak megfelelően rendszeres sugárvédelmi szemlék óvják és óvják a sugárveszélyes munkahelyeken dolgozó személyek biztonságát. Az általában negyedévenként lebonyolított szemlék kiterjednek a dolgozók úgynevezett doziméterrel (apró műszer, amit a munkaruhára erősítve a kapott dózis megállapítására használnak) való ellátására, az izotópos munkahelyek és berendezések biztonságos üzemelésére, oktatásra, izotópok nyilvántartására, orvosi ellenőrzésre. Ezeket a vizsgálatokat a vállalati megbízottakkal közösen szak- és hatósági KÖJÁL (Baranya, illetve Fejér megyei) végzik. Mindezidáig hiányosságot nem tapasztaltak.
Kéziszerszámok használatánál a megfelelő egyéni védőfelszerelések használata megfelelő védelmet nyújt
Már a születés óráiban
Az utóbbi idők legnagyobb beruházása a 9 milliárd forintos költséggel épülő konverteres acélmű, a Dunai Vasmű legfiatalabb büszkesége. A nagy beruházáshoz a munkavédelmi tevékenység összehangolására, a különböző kivitelező vállalatok közötti koordinálásra a múlt év közepétől függetlenített biztonsági megbízottat nevezett ki a Dunai Vasmű vezérigazgatója. Az ő feladata, hogy a beruházó és a fővállalkozók között az építés, szerelés folyamán a munkavédelmi szempontok egyeztetésére is ráirányítsa a figyelmet, ő vezeti és szervezi az építési területen lebonyolítandó munkavédelmi szemléket is, amelyeken részt vesznek a kivitelező vállalatok biztonsági megbízottai. Figyelme azonban nemcsak az építkezési folyamatban rejlő veszélyhelyzetekre kell, hogy kiterjedjen. Már most, az építés időszakában, mondjuk talán így, az üzem-felöltöztetés előtt “csontváz” állapotában figyelnie kell a későbbiekben esetleg munkavédelmi szempontból kritikussá váló jelenségekre, továbbá, hogy az új – Magyarországon eddig példa nélkül álló – üzem indulásának napjára megfelelő munkavédelmi előírás is rendelkezésre álljon, amely kiterjed az ott végzendő munkák mindegyikére. Aztán ha később újabb munkavédelmi előírások születnek, amelyeknek már a mai, korszerű követelményeknek megfelelően épülő konverteres acélmű már nem tud eleget tenni, akkor jöhetnek a majdani munkavédelmi újítások is.
A számok eleget mondanak
A munkavédelmi újítókedv évről évre fokozódik a Dunai Vasmű dolgozói körében. Ennek bizonyítására álljon itt két kis táblázat, amelynek az utóbbi két év eredményeiről tájékoztatnak:
Senki sem felesleges
Nincs gép a világon, amely egy bizonyos használat után ne használódna el, legalábbis egyes alkatrészei ne mennének tönkre. Különösen azokat az alkatrészeket fenyegeti a kopás veszélye, amelyek részben mostoha körülmények között kénytelenek ellátni a feladatokat, valamint amelyeket sokszor, vagy mondjuk inkább így, makacs ismétlődéssel azonos hatások érnek. Bátor dolog volna azt gondolni, hogy emberekkel ez másképpen volna. Ebben a kérdésben nincs kiváltsága az élővilágnak a tárgyakkal szemben. A kohászat jócskán rejteget olykor alattomos, máskor egészen nyílt lehetőségeket az emberi szervezet felőrlésére. A közeli jövőkben aligha várható, hogy gyökeres változás állhat be a vaskohászati technológiában. Szembe kell nézni a veszéllyel. Van, aki képes megbirkózni vele, van aki nem. Az egészséges életmód, a pihenőidő – amit a vállalat megfelelően biztosít – valódi pihenésre használása felvértezhet a veszélyek ellen. Aki azonban a munkahelyi ártalmakat még munkahelyen kívül is tetézi, az hendikeppel indul az egészségéért a munkahelyi ártalmakkal vívott versenyben. Ha veszít, nem marad más hátra, mint a rehabilitáció. Igen, a rehabilitáció. A vállalat ugyanis nem mond le azokról a dolgozóiról sem, akik nem bírták a versenyt. Az ilyen dolgozók könnyebb, az egészségi állapotuknak megfelelő munkakört kapnak vállalaton belül. A gondoskodásnak ez is egy módja, mégpedig egy nagyonis humánus módja. A rehabilitációval külön erre a célra szervezett bizottság foglalkozik. A múlt év során a rehabilitációs bizottság 11 esetben 23 dolgozó ügyét tárgyalta és hozott határozatot munkahely, illetve munkakör változtatásra. A bizottság által hozott határozatok a dolgozókból megelégedést váltottak ki…
Segítő nyugdíjasok
A Dunai Vasmű igazgatótanácsa másfél évvel ezelőtt hozzájárult egy 20 tagú, nyugdíjasokból álló munkavédelmi őrség felállítását. Az őrség megszervezésében kiemelkedő szerepet játszott a Dunai Vasmű nyugdíjas szakszervezeti bizottsága. A megalakulást követően kéthetes képzéssel kezdődött a munka. Az ily módon felkészült nyugdíjasok egymást váltva, naponta négy órán át kettesével járják a gyárat. A szabálytalanságok megszüntetésére felhívják az illetékes vezetők figyelmét, tapasztalataikról jelentést készítenek, egyszóval a hiányosságok részletes kivizsgálásához és megszüntetéséhez szükséges – és pótolhatatlanul fontos – alapinformációt biztosítják. A Dunai Vasmű egyik munkavédelmi vezetője elmondta, hogy a nyugdíjas munkavédelmi őrök nagyon komolyan veszik feladatukat, munkájukat rendkívüli lelkiismeretességgel végzik. Kevés a pontatlan információ. A felvetett hiányosságok megszüntetése – jellegük függvényében – hosszabb-rövidebb ideig tart. Múlt évben az észrevételek 70 százaléka nyert kielégítő megoldást. A megszüntetett hiányosságok zömmel a termelésben résztvevők biztonságát szolgálják. A nyugdíjasokból szervezett munkavédelmi őrség pedig egyre gyakrabban nyugtázhatja munkájának látványos eredményeit.
Összehasonlítás végett
Hálátlan dolog a baleseti statisztika. Hálátlan, ugyanis annak a dolgozónak, aki nem gyarapította ezeket a számokat, majdnem közömbös, hogy emelkedett, vagy csökkent vállalatánál az elszenvedett balesetek száma. Annak a dolgozónak viszont, aki maga is balesetet szenved, teljesen mindegy, hogy rohamosan csökken a balesetek száma, neki már az is túl sok volna, ha egyedül ő szenved balesetet és rajta kívül senki más, noha ez már nem is volna kifejezhető az összes dolgozók arányában.
Tetszik, nem tetszik, a vállalatnak mégiscsak le kell mérnie valahol, hogy nem volt hiába az a sok millió forint, amit biztonsági és védőfelszerelésekre fordított, nem volt hiába az a sok millió elhangzott szó, nem volt hiába a társadalmi munkavédelmi őrök megannyi fáradozása.
Az alább következő statisztikai kimutatás ismeretében ugyancsak egyértelműen megállapíthatjuk: semmiképpen sem volt hiába!
A múlt évben tehát 139 esettel, azaz 33 százalékkal kevesebb baleset fordult elő a Dunai Vasműben az előző három év átlagához viszonyítva. De a múlt évit megelőző év adataihoz képest is akkora javulás tapasztalható, amekkorára a vállalat történetében mindezidáig nem volt példa. Lényegesen, 55 százalékkal csökkent a csonkulásos balesetek száma, ami ugyancsak minden eddiginél jobb javulásról tanúskodik.
A balesetek miatt a termelésből kiesett munkanapok száma az 1978. évihez képest 23 százalékkal kevesebb. Ez pedig 2627 hasznos és értékes ledolgozott munkanappal egyenlő.
A vállalat tervként azt a célt tűzte maga elé, hogy az ezer dolgozóra jutó balesetek számát legközvetlenebb feladatként 30 alá szorítja a korábbi 31,5-ről. Az eredmény ennél sokkalta jobb: 22,8.
Munkavédelmi kiállítás a vasműben
És végül…
Mint minden évben a Dunai Vasmű munkásvédelmi szervezete a vállalati szakszervezet szakfelügyeletével közösen idén is megvonta az elmúlt év munkavédelmi mérlegét. Ebben olvasható, hogy a múlt évben tovább erősödött a munkavédelmi ifjúsági felügyelet és a szakszervezeti munkavédelmi felügyelet munkája. A területi munka hatásfokát lényegesen javította a nyugdíjas munkavédelmi őrség felállítása. A rendkívüli oktatásokon – amelyeken több ezer dolgozó vett részt – és a biztonságtechnikai vizsgáztatásokon kívül 83 kiemelt vezető beosztású dolgozó biztonságtechnikai vizsgáztatása is megtörtént. A tanfolyam tankönyvét hat helyi szerző, a téma és a vállalat legjobb ismerői készítették. A Dunai Vasmű – a korábbi sikerekre alapozva – a múlt évben is megrendezte a vállalati munkavédelmi vetélkedősorozatot, amelynek keretében a selejtezők a műhelyekben kezdődtek és a gyár egész gazdasági szervezetén végighullámozva december 6-án egy végső döntő ütközetben csúcsosodott ki. Mire azonban a vállalati döntő 50 résztvevője kiválasztódott, nem kevesebb, mint nyolcezer dolgozó foglalkozott a munkavédelemmel, próbálta ki ezirányú tájékozottságát. A mérleg elismerően nyugtázza, hogy a KISZ által szervezett ifjúsági munkavédelmi őrjárat is eredményesen szolgálta a munkásvédelem céljait.
Lám, a munkásvédelemben nemcsak a szakszervezet, a KISZ és a vállalat partnerek. Nagyon fontos, hogy ebben a munkában a gyár valamennyi dolgozója is partner legyen. Mert a baleseti statisztika mégoly meredeken is süllyedhet annak az egyetlen embernek a szempontjából, aki elszenvedi a balesetet. A balesetet, ami immár egyre ritkábban vállalati mulasztásból és egyre gyakrabban saját figyelmetlenségből, fegyelmezetlenségből ered.
