Szabad Szó – 1949. december 6.

SÁR ÉS KÁTYÚ NÉLKÜL

Az Ercsi-Dunapentele közötti műutat vasárnap avatták fel. A 31 kilométer hosszú, hat és fél méter széles, legkorszerűbb betonút építését 1948 októberében kezdték meg. A munka során 500.000 köbméter földet forgattak meg, 9000 tonna bazaltot, cementet és homokot használtak fel ötmillió munkaóra alatt. A budapest-mohácsi műút első szakaszának munkálatait számos újítással gyorsították meg.

Nyílegyenes betonút a mohácsi kombinát felé

Vasárnap adta át a forgalomnak közlekedési miniszterünk a hároméves terv keretében épült budapesti mohácsi út Ercsi és Dunapentele közötti szakaszát. A műút hazánk egyik legszélesebb országútja és építése 37 millió forintba került. Hétről-hétre, sőt napról-napra új utak épülnek. A hároméves terv során valósággal újjászületett közlekedésünk. Mindenfelé új utak, bekötőutak készültek és a munkát télen is folytatják. Az ötéves terv során 605 kilométer új betonutat, 310 kilométer makadámutat, és 2250 kilométer bekötőutat építtet kormányzatunk.
A múltban egy évszázad alatt nem épült, ennyi út és ahol épült, nem a közérdek szabta meg az irányát, hanem a grófi, nagybirtokosi politika. Amellett az útépítésre előirányzott összeg jórészét elpanamázták. Sok faluban láthatjuk, hogy jó kövezett út vezet a magánosan álló kastélyhoz, de a község és vásártér sárban és porban fuldoklik. Megszokott volt a múltban, hogy az őszi esőzés beálltakor a falvak között megbénult a forgalom. Egy szekér gabonát, vagy más terhet átvinni a szomszéd faluba olyan viszontagságos volt, hogy gyakran egynapi kínlódásba került és ember, állat, szekér erősen megsínylette.
Sötétség, kátyú, tengelytörés, inaszakadtukig húzó, gőzölgő állatok megszokott jelenségei voltak a falusi közlekedésnek a tél beálltakor.
Az úri uralom útjai nem összekötötték, hanem elválasztották egymástól a falvakat és rengeteg kárt, időveszeséget okoztak a dolgozó parasztságnak. A falvak számára a legnagyobb jelentősége talán a bekötőutaknak van, mert ezeken jutnak el a dolgozó parasztok a szomszéd faluba, a földhöz, a legelőhöz. A hároméves terv során sok falusi, tanyai út épült, az ötéves terv pedig végkép megszünteti a falvak közlekedési nehézségeit.

Fehérvári Napló – 1949. december 6.

A diadalmas tervgazdálkodás nagy ünneplése volt az Ercsi és Dunapentele közötti műút felavatása

Bebrits Lajos elvtárs közlekedésügyi miniszter az úthálózat nagyarányú fejlesztéséről

A budapest-mohácsi műút Ercsi és Dunapentele közötti szakaszának felavatása fényes ünnepségen történt meg vasárnap. Nemcsak Ercsi népének, de Sinatelep, Iváncsa, Adony, Kulcs-puszta, Rácalmás és Dunapentele dolgozóinak is nagy ünnepet jelentett a nap, amikor tervgazdálkodásunk újabb ragyogó eredményét, a csodaszép betonutat átadta rendeltetésének Bebrits Lajos elvtárs közlekedésügyi miniszter és Sebes Imre elvtárs, Pártunk Megyebizottságának titkára.

 Felavatták az ercsi-dunapentelei műutat

Lóránt Sándor élmunkás jelentése

Az ünnepségsorozat Ercsiben kezdődött. Itt dr. Kispéter István elvtárs, alispán üdvözölte az öszszegyűlt tömeget, amely zászlók és színes feliratok alatt vonult ki az útelágazáshoz.
Lóránt Sándor élmunkás az út építői nevében büszkén jelentette be: határidő előtt készen lettek a Dunapenteléig vezető szakasszal s rövid pár nap alatt elkészül a betonút egészen Dunaföldvárig.
– Nem zárhatom másként szavaimat – mondta végül – mint, hogy megköszönjem a nagy Szovjetunió vezérének, Sztálin elvtársnak, hogy lehetővé tette, most mi, a szabadságot élvező magyar dolgozók a saját utunkat építhetjük s hogy megköszönjem Pártunknak, Rákosi elvtársnak, hogy megteremtették a politikai feltételeket az építésre.
Árkai András mérnök, kiváló munkás, aki az építkezést vezette, jelentést tett a 6. számú út Ercsi és Dunapentele közti 30 kilométeres szakaszának munkálatairól. Mint elmondotta, az útszakasz 37 milliós költséggel készült el. Megépítéséhez 650.000 köbméter földmunkára volt szükség. Összesen 90.000 tonna homokot, betont s egyéb anyagot szállítottak hozzá. Az útszakasz ötmillió munkaórával épült és a foglalkoztatott dolgozók száma a háromezret is elérte.

Sebes Imre elvtárs:
Eredményeink a Szovjetunió támogatásának köszönhetők

Ezután került sor Sebes Imre elvtárs, majd Bebrits Lajos elvtárs avató beszédére. Sebes elvtárs hangoztatta:
– Ma, amikor itt ünnepelünk, ünnepeljük a békés termelőmunka eredményeit, melyek megszilárdították népi hatalmunkat. A felépített hidak százai, a kiépített utak többszáz kilométerei is hirdetik a hároméves terv dicsőségét. Ezeket a hatalmas eredményeket azért érhettük el, mert állandóan erősítjük szövetségünket felszabadítónkkal, támogatónkkal, a nagy Szovjetunióval.
Világos, hogy országunk erősödése, fejlődése csak úgy biztosítható, ha kíméletlen harcot folytattunk a háborús spekulánsok, a népek békéjére törő imperialisták ellen. Mi nyugodtan mondhatjuk, hogy jó úton járunk, mert ahhoz a táborhoz tartozunk, amelyik oldalán van az igazság és az erő.
Pártunk megyei titkára az ercsi ünnepségről intő szóval fordult az egész megye dolgozó parasztsága felé: hozzuk be elmaradásunkat az őszi mélyszántásban, amely éppúgy harci kérdés, mint ahogyan az eddigi munkák is azok voltak.

Bebrits Lajos elvtárs:
Az ötéves terv jó utat ad valamennyi falunak

Bebrits Lajos elvtárs hangsúlyozta ünnepi beszédében:
– A népi demokrácia kormányzata, mint súlyos örökséget kapta a hiányos, ezer bajjal és fogyatékossággal, megoldatlan problémával rendelkező útrendszert. A régi Magyarországot külföldön úgy ismerték, mint úttalan országot.
– A népi demokratikus rendszerben elsőrendű feladattá vált az úthálózat nagyarányú kiépítése. Ennél arra törekszünk, hogy az olyan területeket, melyeket eddig nem érintett, bekapcsoljuk a közlekedés vérkeringésébe. Ezért tűzte célul a kormányzat, hogy az ötéves tervben minden magyar falut kifogástalan úttal lát el.
A legtöbb község bekötőutat kap, de számos vidéken olyan hatalmas, az európai betonutakkal vetekedő műutak vonulnak végig, mint ez, melyet most átadunk rendeltetésének.
– És szerte az országban kiépül a közlekedés nagyszerű hálózata éppúgy, mint ahogyan az ipari üzemek, a bányászat, a mezőgazdaság fejlődik – folytatta a miniszter. – Régen egy hónapra ha esett egy-egy avatóünnepség. Most jómagam a budapesti HÉV vadonatúj kocsijának felavatásáról jövök, és két helyettesem az ország más helyiségeiben szintén két-két új létesítményt adnak át a használatnak.
– Rákosi Mátyás elvtárs többször mutatott rá a jó úthálózat fontosságára s mi iránymutatásai alapján teljesítettük feladatainkat. Pártunk irányítása, a dolgozó tömegeknek a munkához való új viszonya képessé tesz bennünket arra, hogy az éppen most az országgyűlés elé kerülő ötéves tervet is megvalósítsuk.
Megnyílt előttünk a haladás széles útja. Előre a győzelmek és mindig újabb győzelmek felé!
Óriási tapsvihar közepette Barók Sándor és Sándor Antal útépítő munkások virágcsokrot adtak át Bebrits elvtársnak, majd az Internacionálé elhangzása után a közlekedésügyi miniszter átvágta a nemzetiszínű szalagot. Ezzel átadta a forgalomnak az új műutat.

A megjelentek valóságos diadalmenetben vonultak ezután végig autókon a 30 kilométer hosszú szakaszon. Valamennyi környező község és puszta népe kivonult és diadalkapukkal várta a vendégeket.

SINATELEPEN az állami gazdaság vezetője, Győri Zsigmond elvtárs mondott üdvözlő szavakat s Petterdi Magda szavalta el az “ötéves terv” cimü költeményt.

AZ IVÁNCSAI diadalkapunál különös lelkesedés volt. A termelőszövetkezet tagjai szűnni nem akaróan éltették Pártunk nagy vezérét, Rákosi Mátyást. Itt Bánhidai Mihályné MNDSz-vezető és Hudola Magdolna jegyzőhelyettes üdvözölte Bebrits elvtársat.

ADONYBAN Vörös Zsuzsanna úttörő-éltanuló adott át virágokat a miniszternek. Szabó István elvtárs párttitkár beszédében kiemelte: Adony népének biztonságát is védi az új út, mert gátul szolgál a Duna áradása ellen.

KULCS-PUSZTÁN a közös gazdálkodók nevében Decsi Pál, a közigazgatási vezetők nevében Csicskovics János, az ifjúság részéről Magyar Erzsébet, míg a lakosság szónokaként Pekár Elek beszélt.

RÁCALMÁSON a gyönyörű diadalkapu alatt zenekar fogadta az érkező autósort. Molnár József elvtárs h. párttitkár hangsúlyozta: “A falu népe hálás a magyar népi demokráciának új nagyszerű alkotásáért, az ötéves tervért.” Itt Pillér Marika úttörő mondott verset.

DUNAPENTELE határában, az útszakasz végénél valóságos műsort rögtönöztek a helybeli úttörők és zenekar. Kampa Magda és Vincze Attila verseltek s az úttörőénekkar mozgalmi indulókat énekelt. Az autók pattogó indulók hangjainál fordultak vissza Adony felé, ahol Bebrits elvtárs a díszebéd után átadta a kitüntetéseket a legjobb munkásoknak.
Az egész környéknek feledhetetlen ünnepe volt a hároméves terv legújabb alkotásának, a Duna mentén végighaladó út első részének a felavatása.