A hajdani nagy barakktáborokban, a Délivárosban, a Radarban ezrek laktak. Aki munkát kapott Sztálinvárosban, annak szállás is járt. Egy vaságy,...
Őri Zoltán Hétpecsétes titok, 1950. februárban Nem én találkoztam a várossal, a város találkozott velem. Pentelei vagyok, itt éltem gyermekkoromban,...
Szabad Nép – 1951. szeptember 2. DUNAPENTELE, 1951. SZEPTEMBER Még egy éve sincs, hogy megérkeztek az első hírek: valahol a...
Dunaújváros építészeti és városképi megformálásában egyértelműen Weiner Tiboré volt a legmeghatározóbb szerep. Weiner (1906-1965) építészmérnöki oklevelének megszerzése után, 1929-ben Németországban...
Népszava – 1952. január 4. ALBUM SZTÁLINVÁROSRÓL A díszes kiállítású Sztálinváros című könyv, amely a népművelési minisztérium kiadásában jelent meg,...
EGY SÁROS ŐSZI NAP AZ EMBER, történetünk főszereplője, magyar ember volt és itt élt, ezen a tájon, a Duna mentén....
A mai Dunaújváros helyén, a pentelei fennsíkon 1950 májusában a Magyar Nemzeti Gyárépítő Vállalat néhány alkalmazottja kezdett dolgozni. Kubikosok, kőművesek,...
“… egy emelkedőben lévő országban a Duna partjain igazán kétlem, hogy bármi előnyösebb lehetne, mint a jó vasművek.” Széchenyi István...
KAKASSZÓ A KIS TANYA, mely az épülő város és a szántóföld között bújt meg, olyan volt, mint egy elgurult gomb....
az első felvonulási épületek 1950 tavaszán Szabad Nép 1950. december 3. RÁKOSI ELVTÁRS FIATALJAI (A Szabad Nép dunapentelei tudósítójától.) Felérsz...
Lehetőségek, újrakezdések, barakkok, nehéz életkörülmények, kubikosok, transzportőrök, téglák, cement, por, és sár minden mennyiségben. Városunk pedig az idesereglett embertömegnek köszönhetően...
A SZÉL AZ ÚJ ÉPÜLETBEN, a “radar”-ban már szobája volt a vasöntőnek. Kint fújt a szél, a szobában izzott a...
