Dunaújvárosi Hírlap – 1973. április 6.

Az idén 60 ezer tonna acélt önt az óriás

Negyedik éve folyik a Dunai Vasmű folyamatos acélöntőművének nagyberuházása. A gépek alapozása, a komoly építőmunka 1970 májusában kezdődött, s az idén tavasszal finishez értek a kivitelezők. Az évi 800 ezer tonna folyamatosan öntött bugát előállító két öntőgép, valamint a kiszolgáló létesítmények beruházása 1,1 milliárd forintba kerül.
Nem lépjük túl a beruházási előirányzatot – nyilatkozott lapunk munkatársának Tuboly János, beruházási főosztályvezető. – A folyamatos öntőmű óriási szervezőmunka és összehangolt építési tevékenység eredményeként várhatóan május közepén megkezdi a próbaüzemelést. Az 1. számú öntőgép a számítások szerint az idén már 50-60 ezer tonna folyamatos bugát ad, melynek felét a meleghengermű dolgozza fel, másik részét pedig a lőrinci hengerműbe szállítjuk. Megkezdődött a gépszerelés a 2. számú öntőgépnél is – újságolta a vasmű beruházási főmérnöke. – Terveink szerint itt 1974 márciusában jutunk el a hidegforgatáshoz és a jövő év közepétől kezdi meg a termelést.

Helyére emelik a hatalmas üvegtáblákat. Üvegezik a folyamatos acélöntőmű bugacsarnokát

A folyamatos öntőműből kikerülő buga – köztudottan –  nagyobb méretű a jelenlegi acélöntecseknél. Hogyan oldják meg a 8-15 tonnás bugák hengerműi újrahevítését?
– Az idén a meleghengermű mély kemencéiben melegítik a bugákat is – magyarázta Tuboly János. – A régi tolókemence helyén új, korszerű tolókemence épül, amelynek teljesítménye 170 tonna buga hevítése óránként, vízfogyasztása, energiafelhasználása is kedvezőbb lesz a réginél. Az új tolókemence a folyamatos öntőmű tervezett tömegtermelése idején, 1974 augusztusára készül el. A nagyteljesítményű kemence évi egymillió tonna buga felhevítésére képes.
De térjünk vissza a befejezés előtt álló folyamatos öntőműhöz. A csarnok acélszerkezetének szerelése napokon belül elkészül, de a figyelem, érthetően, az 1. számú öntőgép hidegpróbájára irányul. A múlt héten elkezdték a berendezések automatikájának és szabályozórendszerének kipróbálását, behangolását. A leglátványosabb művelet a lángvágó berendezésnél figyelhető meg. Ez a szerkezet automatikusan, a beprogramozott méretadatok szerint követi a két öntőszálból kibújó izzó acélzuhatagot és a kívánt értéknél gázt és oxigént lövellve, elvágja az anyagot. A hidegpróbát egységenként végzik, ellenőrzik a berendezések működését, a beépített védelem leoldását. A következő fontos állomás, a melegpróba során terheléssel, vagyis izzó anyaggal próbálják majd ki az 1. számú öntőgépet. Feltöltik a 180 tonnás acélüstöt, a két öntőszál pedig megkezdi a folyamatos bugák öntését. Jelenleg a próbaüzemhez megfelelő acéltípus és buga méret kiválasztását végzik a szakemberek, készül az öntési ütemterv is.
A folyamatos öntőmű több fővállalkozó összefogásával épül. Főszerepet kaptak a Kohászati Gyárépítő Vállalat, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat, a Csőszerelő Vállalat, a Ganz-MÁVAG, a 26. Építőipari Vállalat, a VERTESZ, a VIV és az Országos Szakipari Vállalat dolgozói. Jelentős részt vállaltak a kivitelezésből a Dunai Vasmű üzemfenntartási gyárrészlegének üzemei. Jelenleg hatszáz építő, szerelő szorgoskodik az óriásöntöde beruházásán, a munka irányítói naponta egyeztetik a feladatokat. Ez a hadseregnyi munkás, az egymást keresztező feladatok ellenére, szervezetten és áldozatosan végzi feladatát, a részműveletek menetrendszerű pontossággal követik egymást.

Zs. Cs.

Dunaújváros, Dunai Vasmű folyamatos acélöntőmű 1. ábra. öntőcsarnok homlokzati képe Tervező: KGMTI Főtervező: Nagy József Szerkezettervező: Csapó Imre Kivitelező: 26. sz. Állami Építőipari Váll. Főépítésvezető: Léhner János Építésvezető: Komlósy Gyöngyi Beépített terület: 9756 m3 Beépített térfogat: 267 408 lm3 A beruházás telepítése A FAM háromhajós elrendezésű, az SM acélmű ÉNY falához csatlakozik 152 m hosszúságban. A csarnokba a FAM üzemrészei az alábbiak szerint települnek: az első csarnokban helyezkedik el az öntőcsarnok, annak ÉNY-i végében az üstkezelő csarnokkal, második csarnok a buga fogadó-, tárolócsarnok, a harmadik csarnokrészben a kiszolgáló létesítmények települnek, ugyanitt a szerelő és javítócsarnok, valamint az elsődleges teveülepítő telep. Az üzem irányításához és üzemeltetéséhez szükséges létesítmények (irodák, melegedő, W.C. stb.) a csarnokon belül nyernek elhelyezést. A FAM kiszolgálását biztosító egyéb létesítmények a fenti csarnokon kívül települnek. A másodlagos reveülepítők, hűtőtornyok, szivattyútelep és villamos kapcsolóhelyiség a Hideghengermű DNY-s oldala előtt húzódó gyári főút és a 742. sz. vasúti vágány közti területen helyezkednek el, az elosztó és trafóház pedig a 7421 vágánytól ÉK-re. Az elosztó és trafóház két oldalán épülnek meg a légtechnikai kémények. Az új szociális épület a meglevő SM acélmű iroda és szociális épülettől DK-re települ, melyhez nyaktaggal kapcsolódik. A telepítés kialakításánál figyelembe lett véve az üzemelés feltétele, hogy az üzemi részek közti kapcsolat a legkedvezőbb legyen. 2. ábra. öntőpódium + 20,00 m szinten 3. ábra. Vízhűtő tornyok Technológia ismertetése A létesítendő folyamatos acélöntőmű a SIEMES-MARTIN acélműben előállott acélból laposbugát gyárt. A laposbuga öntése korszerűbb és gazdaságosabb gyártási eljárás a hagyományos kokillaöntésnél. Feldolgozásakor csökken az előnyújtás szúrásszáma, az anyagkihozatal értéke kedvezőbb, minőségi paraméterei jobbak. Öntőcsarnok és belső építészete A csarnok szerkezete acélvázas, daruzott kivitelű. Alapozása vasbeton szoliter alapok. Két különböző párkánymagasságú csarnokrészből áll: az öntözőberendezések befogadására épülő öntőcsarnok és a kapcsolódó létesítmények befogadására épülő közbenső üst előkészítő csarnokrész. Csarnok hossza 9 keretállás, oszlopköz 12 m, öntőgépeknél (P-R soron 24 m), fesztávolság 32 m. Párkánymagasság: 43,3 m Vasbeton pilléralapok alapozási síkja -4,00 m, öntőgép alapépítményhez csatlakozó oszlopoknál -8,50 m. Földkiemelés gépi földmunkával készült az öntőgép térségébe eső alapoknál a munkagödör vákuumkutas víztelenítésével. Ez utóbbiak az öntőgép alépítményével együtt épültek, azzal egy tömböt alkotnak, az alépítményt magába foglaló talajvíz ellen szigetelt vasbeton teknőben nyernek elhelyezést. Egyéb alapok sík alapozása különálló egyedi alapok. 4. ábra. Szűrő-szivattyúház 5. ábra. Reveülepítő medencék Vasbeton alapokhoz acél csarnok pillérek lekötése horgonycsavarokkal történik. Lehorgonyzó acélszerkezet betonacél szereléskor nyert elhelyezést. Az utólag behelyezhető horgonycsavarok részére zsaluzott fészkek szolgálnak. Csarnok padlózata teherelosztó vasbeton lemezen nemes – magas keménységi fokú – zúzalékból kopó beton. Terhelése 10 Mp/m2. A burkolatba padlócsatornák mélyednek technológiai vezetékek (préslég, kábel stb.) befogadására. Külső homlokfalak alatt vasbeton talpgerenda és parapetfal épült, a pillérek alapjaira támaszkodik. A pillérek miatt kéttámaszú elemekből tevődik össze. A homlokfal közbenső faltartók terhét viseli és +1,00 m szintig az üzemépület lábazatául szolgál. Tetőhéjazat tartóeleme – acélszerk. dok-acél vályuslemez. A vályúslemezre kerül 30 mm vtg. kemény polyuretán hab hőszigetelés. Vízszigetelésként két réteg 120-as homokozott lemez, majd egy réteg 120-as bőrlemez bitumenes mázolással került elhelyezésre. 6. ábra. Földszinti csarnok Öntőgép és akkumulátor helyiség Öntőcsarnokba telepített folyamatos acélöntő berendezés alépítménye talajvízszint alá nyúlik. Kivitele a kis vízáteresztő képességű homokos iszap altalajban vákuumkutas víztartási rendszer védelmében folyt. A különböző időszakokban sorra kerülő munkák végzéséhez víznyomás elleni szigeteléssel ellátott vasbeton teknő épült. Vasbeton teknőbe került beépítésre az öntőgép alépítmény és ehhez teljes hosszban csatlakozó akkumulátor-helyiség ugyancsak vízszint alá nyúló alépítménye. Az öntőgép alépítménye olyan kialakítású, hogy alapozásul szolgál a folyamatos acélöntő berendezést magába foglaló acélvázas toronyépülethez. Megjelent: Magyar Építőipar, 1974. 8-9. szám

Dunaújvárosi Hírlap – 1973. augusztus 14.

Kedden megkezdi munkáját a folyamatos acélöntőmű

Az avatóünnepségen kitüntetik az építők legjobbjait

1973. augusztus 14. ünnepi nap lesz a Dunai Vasmű életében. Ekkor avatják az új, monumentális létesítményt, a folyamatos acélöntőműt, az utóbbi tíz év egyik legnagyobb beruházásának megvalósult eredményét.
Az avató ünnepség előtt, augusztus 12-én, vasárnap délután egy izgalmas órát már átéltek az üzemeltetők. Ekkor próbálták ki üzemszerűen első ízben az elkészült egyes öntőgépet. Első ízben emelték több, mint húsz méter magasba a frissen csapolt acélt, s pontosan 14 óra 55 perckor megkezdődött az első öntés. Az egy teljes órát “melegen” üzemelő öntőgép 35 tonnányi bugát öntött, s a szakemberek örömteli megállapítása szerint kifogástalan munkát végzett: a bugák szépek, sima felületűek, egyetlen repedést sem lehet rajtuk felfedezni. Kedden megkezdődhet a folyamatos termelés.
A folyamatos termelés megkezdése előtt, augusztus 14-én, délelőtt 10 órakor kerül sor az új létesítmény ünnepélyes avatására. A tervezők, tanácsadók, kivitelezők nagyszerű munkáját és a folyamatos acélöntőmű jelentőségét Borovszky Ambrus, a Dunai Vasmű vezérigazgatója méltatja majd. Az avatóünnepségen – amelyen az új létesítmény létrehozói közül a legjobb dolgozók kitüntetéseket, jutalmakat vesznek majd át – részt vesz dr. Kocsis József, a kohó- és gépipari miniszter első helyettese is.
Az avatóünnepségről és a folyamatos termelés megkezdéséről, kedden este a Magyar Televízió filmtudósítást sugároz.

A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.