Cyránski Mária – Koffán Károly


Fejér Megyei Hírlap – 1968. december 31.


Cyránski Mária

szobrász


Koffán Károly Béla

grafikus

Neve teljeséggel meg­őrizte eredeti lengyel he­lyesírását. Nemrégen fe­dezték fel ezt a lengyelek is, s most már tárgyalnak vele – egyelőre még nem hivatalosan – lengyelor­szági kiállítás megrende­zéséről.
Még a beceneve is csa­ládnevéből alakult: Cyra. De ő az a nő, aki – leg­alábbis véleményem szerint – elsősorban művész és azután nő. Leánynevét a házasságban is megőrizte, így aztán leánynéven fe­küdt be a kórházba, szül­ni is. “Milyen szép kislá­nya van annak a leányanyá­nak!” Akkor méghozzá mindössze negyvenöt kilót nyomott, joggal nézték lánynak.
Életútja nem volt ró­zsás; szenvedett néhány férfinakvalót. Egy ideig már lemondtak róla az or­vosok. Betegsége után egy keserves Bartók-portréval adózott az elhunyt mester emlékének. Ritkán látni ilyen Bartók-portrét. A köztudatban élő szelíd, ősz fej ellenében megalkotta a Zene, az Elégia-tétel Bar­tókját.
Példakép közül elsőként Michelangelót említi, mint azt a mestert, aki jelenleg legnagyobb hatással var rá. A műteremben a sixtusi kápolna freskójának alakjai. Nem szobrok tehát, festett, színes képek. De ta­lán ez nem is lényeges. A lényeges a Michelangeló-i töltés, átfűtöttség. Ugyan­ilyen ihletőforrás – hobby és szenvedély – számára a zene. A preklasszikusok, Bach: János passiója, a Brandenburgi versenyek.

 

A régi főiskolai példakép pedig a rajongott Maillol. Az ő ihlető hatását idézi Cyránski egy ülő női aktja – amely hamarosan Duna­újvárosban kerül felállí­tásra.
A székesfehérvári kiál­lításon méltán keltett fel­tűnést szobraival. Torzója, Ligheája összefogott, klasszikus tömörséggel megfo­galmazott alkotás.
“Ügyetlen vagyok” – mondja. “Csak olyan szob­rot tudok elkészíteni, ame­lyet átéltem, megszenved­tem. Nem dolgozom könnyen. Egy-egy szobor ren­geteg időbe kerül”.
Kísérletezik is. De ez sem látványos, odadobott. Zo­máncképei a kis lakás konyhájának sütőjében ké­szülnek. A rajz, a vázlat után lemezre porral szór­ja a színt, – sőt a vonala­kat is. De a hamvas, vissza­fogott, tört színű zománc­képek – mint a mellékelt Dunaújvárosi madonna – megérik a fáradságot: a zo­mánc egészen különös, soha nem látott képet ad.


Cyránski Mária – zománckő

Olyan sokféle művészeti ág vonzotta, hogy tulajdonképpen véletlen, hogy éppen grafikus lett. He­gedűn, brácsán játszik, s diákkorában már ragja volt a Budai Barokk Ka­marazenekarnak. A Kép­zőművészeti Főiskolán az elvont, elméleti tárgyak ér­dekelték. A filozófia, az ábrázoló geometria, a pe­dagógia. Negyedikes fő­iskolás korától már az áb­rázoló- geometria tanárse­gédje volt. Jelenleg a du­naújvárosi felsőfokú tech­nikumban tanít.
Régóta, még főiskolás ko­rától kötődik Vásárhely művészetéhez. Állandóan szerepel is kiállításaikon.
A nagyvenyimi iskola sgrafittóját társadalmi munkában készítette el. Harminchat órát töltött a létrán – amíg a hatalmas 11 m2 alkotás elkészült – ,a szabad ég alatt. Közben az eső is esett. Ha ezért pénz járt volna …
Rajzok, portrék mellett – “aki embert tud rajzolni, annak kezében van a böl­csek köve” – a Tanácsköztársaság pályázatára ké­szül.
“Most, hogy a témával foglalkozom, egészen új ol­dalát találtam meg. Tudtam, hogy voltak remek plakátok. Tudtam, hogy felléptek nagyszerű politi­kusok. De nem tudtam, hogy ennyire egymásra ta­láltak. Most értettem csak meg, ennek a művészetnek a lényegét. Társult a for­radalmi forma a forradalmi tartalommal. És ezt az elvont formát megértették! Nincs igazuk azoknak, akik azt mondják, hogy a társa­dalmi haladást naturális, fotonaturális ábrázolással szolgáljuk jobban. Soha nem volt olyan összhang a művészet és a társadalom között, mint a Tanácsköz­társaság idején”.


Dunaújvárosi madonna – Koffán Károly Béla rajza

A műteremlakás műter­mi részében Koffán gra­fikák, Cyránski szobrok. Hogy tudják segíteni egy­más munkáját?
“Csak óvatosan. Korri­gálunk egymásnak. A szem­léleti egyetértés már meg­szokott. De meg kell érez­nünk. hogy mikor van korrekcióra, biztatásra szük­sége a másiknak és mi­kor jobb, ha önmagában oldja meg a művészi prob­lémát…”

Torday Aliz

Cyránski mosolya

A cikkben nem szereplő képek forrása:
– Dunaújvárosi Hírlap archívuma

2022.03.03.-án, csütörtökön 18 órától a Kortárs Művészeti Intézetben bemutatják Keserue Zsolt: Dunaújvárosi képzőművészek – ifj. Koffán Károly (72 perc, 2006) című dokumentumfilmjét.
Az Összkép – Cyránski Mária és ifj. Koffán Károly emlék-és retrospektív kiállítás kísérőprogramjaként először láthatja a közönség Keserue Zsolt dunaújvárosi művészeket bemutató portrésorozatának 2006-ban készült darabját, amelyben ifj Koffán Károlyt kérdezi pályája alakulásáról, s benne Dunaújváros szerepéről.
A programra a belépés díjtalan, maszk használata kötelező!

ifj. Koffán Károly – Keserue Zsolt dokumentumfilmjének vetítése

Dunaujvaros