Sztálinvárosi üzenet


Világosság – 1952. január 26.

Sztálinvárosi üzenet

Sztálinváros új általános iskolája Vasvári Pál nevét viseli. Far­kas József, az igazgató, fiatal ember, mindössze 28 éves, bányász fia, átképzett pedagógus. Igazgatói, kis szobája falán meggyőződését fejezi ki a felirat: “A jó nevelő odaadja tanítvá­nyának mindenét, ami értékes benne!”


Farkas József sztálinvárosi tanító, iskolaigazgató tanítványainak a régi Dunapentele földbevájt kunyhóit mutatja.
fotó: MTI/Fehérváry Ferenc

Sztálinváros általános iskolájának 26 esztendős igazgatója

– Menjünk a József Attila-őrshöz, a VII. osztályba – mondta elgondol­kozva, miután előadtam jövetelem cél­ját. A folyosó ablakai nagy térre, há­rom fenyőre néznek. Farkas József a gyermekekről beszél, névszerint és nem is egyről. Jól ismeri őket és olyan nyugodt, okos szeretettel, hogy látni rajta: született pedagógus.
A VII. osztályban néma csend. Ősz, magas tanár számtanból feleltet. Ami­kor belépünk, az osztály feláll és egy lélegzetre hangzik fel a köszöntés:
“Előre!”
A padokban egy fiú, egy lány.
– Pajtások leülni! – hangzik Far­kas igazgató szava. Az óraadó tanár padjába küldi a táblánál felelő kövér kisfiút. A gyerek vidáman és gyorsan teszi le a krétát és eltűnik az utolsó padban. Még mindig van abban va­lami öröm, ha nem kell felelni. Az igazgató megmondja, miért jöttem, ki vagyok. Magamon érzem a gyerme­kek figyelő, kérdő és vidám pillantá­sait. A padokban összesúgnak, valaki felnevet, azután csend lesz …
– Pajtások – kezdem a szót -, azért jöttem, hogy megismerjem a sztálinvárosi gyerekeket. Azokat, akik már szabadon játszanak, tanulnak, nem úgy, mint egykor mi. Néhány kérdést intézek hozzátok, feleljetek írásban, őszintén, szívetek szerint. – És máris sorolom a kérdéseimet.
Kis, izgékony fekete fiú ül az első pad szélén, majd kipukkad jókedvé­ben. A másik, hosszú fekete haját szántja tintaceruzával, már tintás is értelmes homloka. Emellett egy szőke, nyurga leányka, dús, szép haját világoskék szalaggal kötötte fel az anyja. Okos, barnaszemű, pisze fiú ül a har­madik szélén, vörös és szeplős, mint a rossz fiúk a filmekben. Az utolsó padokban ülnek a nagyok, a hórihorgasok. Van közöttük vicces és elmélázóan komoly, képzelődő és reális. Hány emberi vonás, mennyi vágy és törekvés bontakozik itt ki? Valamennyin tisztességes ruha, cipő, táskájuk­ban uzsonna. Őket már nem gúnyol­hatja senki szegénységük, rongyaik miatt – és eszembe jut egy vérsze­gény, örökké éhes kisgyerek a szívut­cai elemi iskola egykori padjaiból.
Mennyi szorongás, félelem volt ré­gen a szegénygyerekekben. És mennyi terv, meg nem fékezett szándék jel­lemzi ma a gyermekeket? Olyan ez a gyerekhad, mint a kirajzásra vágyó méhraj, siettetnék az időt, készülőd­nek, tudják, érzik, hogy rétek, napfény és szeretet várja odakint őket. Szép lett a munka, értelmet nyert a világ és határtalan a jövő. De tudják azt is, hogy kinek és kiknek köszönhetik mindezt, nagy kérdések összefüggéseit látják és ami mindennél több, érzik, minden érzékükkel érzik, hogy háláju­kat hogyan és miképpen kell majd le­róniok.
Írásaik, feleleteik tanúskodnak erről.

KIS SÁNDOR: “Sztálin elvtársnak sok mindent köszönhetünk, mert Sztá­lin elvtárs küldte a Vörös Hadsere­get, hogy szabadítson fel bennünket a tőkések kezei alól. De hogyha Sztálin elvtárs nem lett volna és nem küldte volna értünk a Vörös Hadse­reget, akkor még mindig a fasiszták uralma alatt, a nyomorúságban élnénk. Az a legfőbb vágyam, hogy tudjak mentül hamarább repülni, énnekem az a régi vágyam, hogy pilóta legyek. Legkedvesebb hősöm Cskálov. Azért mert átrepülte az Északi-sarkot leszál­lás nélkül.”

MAJOR MÁRIA: “Sztálin elvtárs a világ békeszerető népeinek nagy ve­zére és barátja. Mi sokat köszönhe­tünk Sztálin elvtársnak. Ha akkor a nagy Sztálin elvtárs nem segít a ma­gyar népnek, Magyarország még a kapitalista országok egyike. De Sztálin elvtárs nem akarta, hogy a magyar dolgozó nép keserülje meg azt, amit az elnyomó urak véghez vittek. Sztálinváros helyén egy évvel ezelőtt búza- és kukoricatáblák voltak. Ma már ha­talmas épülő város… Öröm itt dol­gozni és élni. Mi, úttörők is büszkék vagyunk, hogy itt járhatunk iskolába. Sztálinváros hazánk büszkesége, a béke műve.

 1951 – Épül a Békemű

Fiatalabb koromtól az volt a vá­gyam, hogy színésznő lehessek. Leg­kedvesebb regényhőseim: Oleg Kosevoj, Zoja Kozmogyemjanszkája, Vologya Dubinyin, Matroszov. Mind bátor és hősies viselkedéséért értékes számom­ra. Legkedvesebb írók: József Attila, Katona József, Ljev Kasszilij.”

KUTI JULIANNA: “Rákosi elvtárs minden dolgozó édesapja. Mindig bát­ran válaszolt ellenségeinek. Nem ijedt meg semmitől. Ezért a nyílt szavaiért és bátor kitartásáért sokszor bebörtö­nözték. Ez a kitartó erő lelkesít most minden népet, minden tanulót. Bár­milyen küzdelmek árán is harcba me­gyünk érte, mert érezzük és tudjuk jó­ságát, amit velünk tett. Neki köszön­hetjük, hogy most mi, úttörők tanul­hatunk, szüleink dolgozhatnak és leg­főképpen azt, hogy ilyen gyönyörű szép Sztálinvárosunk épül. Sztálinvárosban nincsen olyan ember, aki ne szeretne itt lenni és nem találná itt meg a szórakozását. Sztálinvárost szép, új házaiért, a nagy lelkes munká­ért és a gyönyörű szép iskoláért, a pajtásokért és a nevelőkért szeretem.”

ILLÉS MÁRIA: “Sztálin elvtárs a magyar nép legnagyobb példaképe. A béketábor vezetője és éber szemmel őrködik a világbéke felett. Az egész magyar nép szeretettel gondol rá, mint felszabadítójára és megmentőjére a fasiszták karmai közül. Én Sztálin elvtársnak köszönhetem, hogy itt tanulhatok Sztálinvárosban és hogy egyáltalán tanulhatok is. Hálás va­gyok az új gyárakért, a dolgozó nép jólétéért, a szabadságért és mindenért. Köszönetet mondok Sztálinnak, hogy új világot teremtett, amelyben nincse­nek elnyomók és elnyomottak, kizsák­mányolásmentes ország lett hazánk, amelyben a hatalom a dolgozó népé.
Rákosi elvtárs az MDP-nak vezetője és neki köszönhetjük ezt az apai gon­doskodást az úttörők iránt. Én a szeretetemet és hálámat nem is tudom leírni, mert annyi sok van. Nekem legjobban az építkezés tetszik. Néha órákig is elnézem, hogyan nőnek a falak. Ahogy növök én, úgy épül és szépül a mi városunk…”

BLASKOVICH JENŐ: “Rákosi paj­tás pártunk nagy vezére. Új gyárvá­rosok nőnek és nőttek ki a szántóföl­dek helyén és azt mind Rákosi pajtás­nak köszönhetjük. Ha nevét említik az iskolában, minden gyerekszem csil­logni kezd. És tudják, hogy őneki kö­szönhetjük, hogy mi Sztálinvárosban élhetünk és úttörők lehetünk… Akár­milyen pályát választok, minden mes­terségre szükség van, mert a szo­cializmusban minden szakemberre szükség van. Sztálinvárosban nekem legjobban a telefonközpont tetszik”

AZARI ERZSÉBET: “Rákosi pajtás biztos hallott Sztálinvárosról. Az Ő 60. születésnapja közeledik. Mi ezt a nagy ünnepet jótanulással és fegyel­mezett magatartással ünnepeljük meg. Rákosi pajtás, amikor iskolába járt, biztos nem volt parkettás iskolája és szép, egészséges tantermei. Mi ezt a szép iskolát Rákosi pajtásnak, édesapánknak köszönhetjük.”

PÉTER JÁNOS: “Én azt üzenem Rákosi pajtásnak a születésnapjára, hogy érjen meg még sok-sok évet és vezessen minket tovább a szocializ­mus felé. Azt szeretném, ha Rákosi pajtás még sokáig állna előttünk mint a bátorság, szerénység, erő, ki­tartás és tudás példaképe.”

Palotai Boris – Sztálinvárosi gyerekek

Mennyi érzés, gondolat, ismeret fénylik az irkalapokról. A gyer­mek nem hazudik. Őszinte, nagy érzés buggyan ki a tollak alól.
Késő este a pártbizottságban még dolgoznak az elvtársnők. Felolvastam nekik a gyermekek vallomásait; örültünk, derültünk és lelkesedtünk a vá­laszokon. Hosszú, szinte földigérő esőkabátban tizenhétéves, fekete fiú hallgatott bennünket. A falnak tá­maszkodott, szép szeme csillogott az érzéstől, az értelemtől. Amikor befejeztem a felolvasást, búcsúztam, in­dultam kifelé. Ekkor a fiú elém top­pant az ajtó mögül.
– Ha az elvtárs találkozik Rákosi elvtárssal, adja át az én üdvözletemet is. Mondja meg, hogy itt Sztálinvárosban van egy Berkes Lajos nevű tizenhétéves fiú, a pártbizottság futára, aki nyolcéves korától munká­val tartja el beteg édesanyját. Ez a fiú azt üzeni Rákosi elvtársnak, hog yéljen nagyon sokáig.
Csak szemének parázs villogását láttam a sötét folyosón és már ro­hant is lefelé a lépcsőn… Néztem utána. Lassan kimentem a Május 1 – utcába. Szűz hó ropogott a talpam alatt. Ezer ablak ragyogott az estben és éreztem, hogy nem élünk hiába…

Barabás Tibor

Dunaujvaros
Az oldal HTTP-sütiket használ a jobb működésért. View more
Cookies settings
Rendben
Privacy & Cookie policy
Privacy & Cookies policy
Cookie name Active

http://dunaujvarosmesel.hu

Melyek azok a személyes adatok, amiket gyűjtünk és milyen céllal gyűjtjük ezeket

Hozzászólások

Hozzászólás beküldésekor a hozzászólási űrlapban megadottakon kívül begyűjtésre kerül a hozzászóló IP címe és a böngészőazonosító karakterlánc a kéretlen tartalmak kiszűrése céljából. A weboldal külső, DISQUS hozzászólás rendszert használja.

Más honlapokról származó beágyazott tartalmak

A honlapon elérhető bejegyzések külső forrásból származó beágyazott tartalmakat (pl. videók, képek, cikkek stb.) használhatnak. A külső forrásból származó beágyazott tartalmak pontosan úgy viselkednek, mintha meglátogattunk volna egy másik honlapot. Ezek a webhelyek lehetséges, hogy adatot gyűjtenek a látogatókról, sütiket vagy harmadik féltől származó követőkódot használnak, figyelik a beágyazott tartalommal kapcsolatos felhasználói viselkedést, ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be vagyunk jelentkezve az oldalra.

Felhasználói adatok

Felhasználói személyes adatokat az oldal nem gyűjt. A külső hozzászólás rendszerben pedig a felhasználó saját maga rendelkezik a megadott információkkal. Erről a szolgáltatásról bővebben:

https://disqus.com/

A látogatók által beküldött hozzászólásokat automatikus spamszűrő szolgáltatás ellenőrizheti. Ha hozzászólunk, a hozzászólás és annak metaadatai nem meghatározható ideig a rendszerben maradnak. Ennek célja, hogy az összes ezt követő bármely hozzászólás általunk megismertté és jóváhagyottá váljon, azaz ne kerüljön fel a moderálandó hozzászólások listájára.

Kapcsolati adatok

Az oldallal kapcsolatosan az Impresszum oldalon tehetnek fel kérdéseket egy tetszőleges névvel, és egy email címmel, amennyiben választ is kérnek. Ezeket az adatokat a rendszer nem tárolja, csak továbbítja.

Save settings
Cookies settings