A Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyáregységében május 1-e méltó megünnepléseként, kedden délután, egy nappal a határidő előtt vízre bocsátották a nyolcadik 1300 tonnás Duna-tengerjárót. A hajógyárban még az egy nap megtakarításnak is nagy a jelentősége, mert a hosszú tél több hetes kényszerpihenője után kettőzött energiára volt szükség a terv teljesítéséhez. A hajóműhely dolgozói és a hegesztők két hónap alatt 2-3 hét elmaradást pótoltak.
Az
ünnepségen részt vett Rónai Rudolf közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, ott volt Tapolczai Jenő, a dunaújvárosi tanács végrehajtó bizottságának elnöke is. aki szocialista városunk dolgozói nevében köszöntötte a hajóépítőket. Az avató anya tisztét Csomány Ferencné, a dunaújvárosi posta vezetője töltötte be és a hajónak a Dunaújváros nevet adták. A csattanó pezsgősüveg jelére a 82 méteres hatalmas hajótest simán ereszkedett a Duna vizére.

megjelent: Magyar Nemzet, 1963. május 1.

Épült: Gheorgiu-Dej, Budapest
Vízrebocsátás: 1963 április
Hordképesség: 1180 DWT
Legnagyobb hossz: 81,50 m
Hossz a függ. között: 75,40 m
Legnagyobb szélesség: 10,60 m
Oldalmagasság: 4,70 m
Legnagyobb merülés: 3,10 m
Sebesség: 12 csomó
Főgép típusa: Láng 8 LD 315 RF
Épült: Láng Motor és Gépgyár, Budapest
Főgépteljesítmény: 2×800 LE
Személyzet létszáma: 23 fő


Fejér Megyei Hírlap – 1963. június 27.

Szombaton avatják a Duna legszebb hajóállomását – Dunaújvárosban

Dunaújvárosban felépült a Duna legszebb és legkorszerűbb hajóállomása, amelyet a Dunaújvárosi Tervező Iroda mérnökei: dr. Pavel Gyula, Szente László és Nagy Sándor terveztek. Építésére a MAHART három millió forintot fordított.
A földszintes és emeletes részből álló állomásépületet virágos fedett folyosó köti össze. A földszintes részben helyezték el az irodát, a pénztárt, az üvegfalú nagy várócsarnokot és a büfét, az emeletes részben pedig lent raktárakat, fent pedig két összkomfortos lakást, továbbá a nemzetközi hajózásban résztvevő hajósok részére négy vendégszobát és fürdőt építettek.
A kavicsos, hordalékos talaj miatt a hajóállomás 96 vasbeton cölöpön áll. A cölöpök hét-hét méter mélyen nyúlnak a földbe. Az épület előtt meghagyták a két ősrégi tölgyfát, amelyek nemcsak díszei a terepnek, de esetleges, jégzajlásoktól is védenek. A tervezők és építők egyébként a rendkívüli áradásokra és jégzajlásokra is gondoltak. Hogy az épület a mozgásoknak és töréseiknek ellenálljon, vasbeton alapjait csuklós szerkezetűre építették. A földszinti ablakok és ajtók tokjai pedig mind fémből készültek. Rendkívül magas vízállás esetén a fa ajtókat és ablakokat csak le kell emelni és a víz sem a fém ajtó-, vagy ablaktokokban, sem pedig a terméskővel borított épületben nem okoz semmi kárt.
A Hídépítő Vállalat dolgozói az utóbbi három hónap alatt végezték el a belső válaszfalazást és a szerelvényezést. Június elején lebontották a régi hajóállomás épületeit. Most a Dunaújvárosi Városgazdálkodási Vállalat parképítői a hajóállomás körüli terep rendezésén és parkosításán dolgoznak. Külön autóparkírozó is épül a hajóállomás mögött.
A modern vonalú hajóállomás ünnepélyes felavatására szombaton délelőtt kerül sor. Erre az alkalomra a Dunaújváros tengerjáró hajó is Dunaújvárosba érkezik és hozza a fővárosi vendégeket. Legújabb magyar tengerjáró hajónkat a város lakói egész napon át megtekinthetik. Az avatáson az ünnepi beszédet Rónai Rudolf miniszterhelyettes mondja.


Hajóállomás épülete – Fotó: József Attila Könyvtár


Népszava – 1963. június 30.

TENGERJÁRÓ HAJÓ DUNAÚJVÁROSBAN


A HAJÓ – még Budapesten (MTI Foto – Kácsor László felvétele)

A magyar folyam- és tengerhajózás “újszülötte”, az 1300 tonnás “Dunaújváros” első útján, szombaton, névadó városába látogatott. A 83 méter hosszú, 760 tonna önsúlyú hajóba két, egyenként 800 lóerős Láng-Diesel-motort építettek be. A hajó 8000 kilométeres útra elegendő üzemanyagot tud magával vinni. Napi üzemanyagszükséglete 5 tonna. A kormányzást a parancsnoki hídról távvezérléssel is el lehet végezni. A tájékozódást, a navigálást egész sor berendezés segíti. Az elektromos mélységmérő ezer méterig “hajszálpontos” adatot ad, a radar pedig 48 kilométeres távolságba “lát”, s mutatja, hogy hol helyezkednek el a sziklák, zátonyok, hajóroncsok és természetesen a közeledő hajók. A rádiós központ állandó kapcsolatot tarthat a legtávolabbi tengeri kikötőkből is Budapesttel. A jövő héten közel-keleti útra induló hajó a Gheorghiu-Dej Hajógyárban készült. Az idén még egyet adnak át rendeltetésének, s így 1963 végén már 13 magyar folyam-tengerjáró és tengerjáró közlekedik majd a vizeken.

Dunaújváros már Dunaújvárosban – Fotó: hajoregiszter.hu

Ezen a napon adta át (1963. június 29-én – szerk.) rendeltetésének Rónai Rudolf közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, valamint dr. Bélay József, a MAHART vezérigazgatója az ország legkorszerűbb hajóállomását is Dunaújvárosban. A tervezők és az építők nehéz feladatot kaptak. Rendkívül rossz, süllyedő, állandóan “mozgó” talajon, közvetlenül a Dunai partján kellett felépíteniük ezt az impozáns állomást, ezért 96, egyenként 7 méteres cölöpöt vertek a földbe, amelyeket acélhálóval fedtek be, s erre építettek. Így a munkát a Hídépítő Vállalat dolgozói egy év alatt végezték el – sokkal hamarabb, mintha a hagyományos módszert választották volna – és a költségeket kétmillió forinttal lehetett csökkenteni.
A délutáni órákban a tengerészek meghívták a dunaújvárosiakat sétahajózásra.

(moldován)


Dunaújváros Izmir partjainál – Fotó: hajoregiszter.hu

  • Besorolás:
    HAZÁM típusú tengeri áruszállító hajó
  • Hívójele/Callsign:
    HAAB
  • Állapot:
    elsüllyedt
    – 1963-DUNAÚJVÁROS, Detert, Budapest, HU
    – 1964-DUNAÚJVÁROS, Mahart, Budapest, HU
    – 1973-NINGPO VIOLET, Ningpo Shipping Co., Singapore, SP
    – 1975-CARPENTER
    – 1977-ANNA MINAK
    – 1979-SUNNY L
    – 1983. 08. 25.-én hajótörést szenved Salalahtól északra, személyzete elhagyja

Tompa János honvéd elvtárs írja. “Vita folyik kötöttünk a szakaszban a hajózásra vonatkozó néhány kérdésről. Ezekben szeretnénk most az Igaz Szó állásfoglalását kérni. Kérdéseink:

  1. Lehetséges-e, hogy a Dunán 10000 tonnás tengerjáró hajó feljöjjön Dunaújvárosig?
  2. Hány tonna az eddigi legnagyobb tengerjáró hajók teherbírása, merülése?
  3. Gyártunk-e búvárhajókat?

VÁLASZUNK:
1. A Dunán 10000 tonnás tengeri hajó semmiesetre sem tud feljönni Dunaújvárosig. Ekkora befogadó képességű hajó a Dunán csak Brailáig (Románia), tehát a Fekete-tengertől mintegy- 120-150 kilométerig tud felhajózni, de odáig sem teljes rakománynyal, Brailáig akkor haladhat ekkora tengeri hajó, ha a merülése nem haladja meg a 6-7 métert. Dunaújvárosig (Illetve Budapestig is) csak a magyar Duna- tengerjárók képesek feljönni. Ezek a különleges építésű hajók 1100-1200 tonnásak. Nálunk is mindig figyelembe kell venni a vízállást. Ha a víz túl alacsony, akkor a gázlóknál, ha túl magas, akkor a hidaknál megakadnak. Különben a Duna-tengerjárók lehajtható árbóccal és felső építménnyel vannak ellátva. Ilyen a tengeri hajókon nincs, márcsak ezért sem jöhetnek fel a Duna középső szakaszára. A Duna-tengerjárók számára – amelyek egyébként magyar építésűek – március és augusztus között van a Dunán a legkedvezőbb vízállás.

2. A tengereken, az óceánokon ma már mindennaposak a 45-60 ezer tonnás érc- és olajszállító hajók. Személyszállító óceánjáróban az angol Queen Mary és a Queen Elisabeth (ejtsd: Kvín Meri. Kvín Elizabet) a legnagyobb. Mindkettő 82000 bruttó regisztertonna vízkiszorítású. A teherhajók közül jelenleg a 130000 tonnás japán tartályhajó vezet. De hírek szerint Japánban, az Egyesült Államokban és a Szovjetunióban már dolgoznak egy-egy 150-160 ezer tonnás tankhajó építésén.

3. A búvárhajó kizárólag tengeri jármű. Közlekedéséhez nagyobb vízmélység szükséges, ennélfogva Magyarországon nem gyártható.

Megjelent: Igaz Szó 1963 június 15.


Mikrobusz és tengerjáró

Dunaujvaros