Az Úr lelke betölté a földkerekséget:

Pünkösdtől Szentháromság vasárnapján és Úrnapján át Jézus Szíve főünnepéig

A római katolikus anyaszentegyházban a több hetes húsvéti idő végén, tavasz és nyár határán “mozgó” (azaz a húsvéthoz igazodóan változó időpontú) főünnepek vezetnek át a több hónapos – általános – évközi időbe. Ezen szép és mély tanítással bíró ünnepek tárgya jellemzően nem egy-egy üdv-esemény, hanem azokban elrejtőző hitigazság, dogma.

Pünkösdvasárnappal (május 31.) befejeződik a húsvéti idő, a dunaújvárosi római katolikus templomokban eloltják a húsvéti gyertyát. Pünkösdvasárnap a Szentlélek eljövetelének főünnepe, amely a harmadik isteni személy, az Atyát és a Fiút (Jézus Krisztust) összekötő szeretet.
(Az Úr Lelke betölté a földkerekséget, s ki mindeneket összetart, annál vagyon a szó értelme. Az Úr kibocsájtja Lelkét, és életre kel minden, megújítja ezáltal a földnek színét. A Szentlélek betölti a hívek szívét, és ajándékaival a szeretetnek a tüzét gyullasztja föl bennük.)

Szentháromság vasárnapjának főünnepének (június 7.) lényege, hogy egy Istenben három személy van: az Atya, a Fiú (Jézus Krisztus), és a Szentlélek. Ezt Jézus Krisztus nyilatkoztatta ki, nélküle erről az emberiségnek nem lenne tudomása. A Szentháromság osztatlan egység. A háromságos lét az Isten belső életéhez tartozik, tehát nincs benne “előbb” és “utóbb”, hanem öröktől fogva és örök időkig tartó “állapota” Istennek.
(Ez egyébként óvárosi templomunk templombúcsú ünnepe, a templom tulajdonképpeni “születésnapja”, mely templom egyszerre az Isten háza, az egyház képe, a mennyország előcsarnoka, és az imádság háza.)

Úrnapja (június 14., vasárnap) Krisztus szent testének és vérének főünnepe. Ezt a római katolikus anyaszentegyház annak a titoknak ünneplésére szenteli, hogy a kenyér és bor külső színe alatt Jézus Krisztusnak, az Isten-embernek teste és vére, istensége és embersége, valójában, igazán és lényegileg jelen van: Jézus szavai nyomán “aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, bennem marad, és én őbenne”.
(Dunaújvárosban – járványügyi vészhelyzet avagy rossz idő kivételével – ezen szentmiséhez hármas értelmű körmenet szokott kapcsolódni. A körmenet egyszerre imádó jellegű (bensőséges buzgalomnak kell áthatni), kérő jellegű is (Krisztus jelenlétével szentelje meg világi életünket), s végül hitvalló jellegű is (évente láttára adja a világnak, hogy Krisztus titokzatosan, de valóságosan magához vonzza minden korban övéit)).

Jézus Szent Szíve (június 19. péntek) főünnepének lényeges mondanivalója egyfelől, hogy szent szívének gondolata nemzedékről nemzedékre az, hogy megmentse a haláltól lelkünket, és éhínség idején tápláljon minket. Másrészt Jézus szavai nyomán: vegyétek magatomra igámat és tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű, és nyugalmat talál lelketek.

A szentmisék rendje Dunaújvárosban a járványügyi vészhelyzet reményteli mérséklődésekor:

  • hétfőn és csütörtökön reggel 7:30-kor a nagytemplomban,
  • kedden, szerdán, pénteken és szombaton este 18:00 órakor ugyancsak a nagytemplomban,
  • vasárnaponként délelőtt 8:30-kor a nagytemplomban és 10:30-kor az Óvárosban.
Dunaujvaros