Mozidélelőtt I. – Konyec

A Konyec című több mint másfél órás film a Balaton-felvidéken, Du­naújvárosban és Buda­pesten 34 forgatási nap igénybevételével készült. Hitelességét – sok más mellett – bizonyítja, hogy a film éles eszű zsa­rui (Schell Judit és Schmied Zoltán) a for­gatás előtt a VIII. kerüle­ti rendőrőrsön napokon át tanulmányozták a nyomozók feladatát, hogy hitelesen legyenek képesek eljátszani a rá­juk szabott szerepet.

Enesei producer: Magyaros ízekkel fűszerezett másfél órás, izgalmas történet a filmvásznon

Az utolsó csekk a pohárban

Sajátosan kétarcú, krimi és szerelmi történet, játék és szocio a Konyec, avagy Az utolsó csekk a pohárban című  film. Az új magyar alkotás két idős ember különös “alkonyi” kalandjairól szól, élvezhető mozi, üzenet minden nemzedéknek, öregnek-fiatalnak egyaránt.

Finom dal szól (Madarász Gábor főcímdala a végén!), mi­kor pereg a szereplők névsora, pereg a stáblista. Szól a dal, a quimbys Kiss Tibor énekel: “Így éltünk mindig, / kezed a kezem­ben, / csepegett a világ / poha­runkba csendben”, majd tovább: “Ez van hát mögöttünk, / soha­sem felejtem, / minden más ott van / az utolsó csekken.” Igen, hiszen a történetet hétköznapi gondok, kifizetetlen csekkek emelik a filmes képzelet, a sztori, az izgalmak magasába. Mert hát a főhős, Kis Emil (a 82 éves Ke­res Emil alakítja) nem tudja ki­egyenlíteni tartozásait, gyűlik az adósság, bujkálnia kell a végre­hajtók elől és elszánja magát… Innen kezdődik az igazi – no persze magyaros ízekkel fűszere­zett – rablásos, üldözéses, szóval izgalmas krimi.


Rohonyi Gábor rendező, Mécs Mónika és Mesterházy Ernő producerek a forgatáson

– Egyszerűen beleszerettünk Rohonyi Gábor rendezővel a tör­ténetbe – nyilatkozta lapunknak Mécs Mónika, a Konyec egyik producere. Érdemes megjegyez­ni, hogy a másik producer az enesei származású Mesterházy Ernő. – A forgatókönyvet Pozsgai Zsolt író alapötlete alapján Lovas Balázs készítette. Nem egyszerűen két idős ember gon­dokkal tűzdelt sorsáról, és nem az utánuk nyomozó két fiatal rendőr, Ági (Schell Judit) és An­dor (Schmied Zoltán) bonyodal­mas szerelmi történetéről van szó, hanem mindenkit megszólí­tó tanulságokról. Hiszen éppen a körülményeik, stílusuk miatt szerethetővé válnak a szelíden “gengszterkedő” öregek, akik va­lami nagyon finom üzenetként mutatják meg a nézőnek, mi­ként kell megbocsátani, mit je­lent az összetartozás és hogyan kell leélni két egymásnak rendelt embernek az életét úgy, hogy közben egymásra tekintve, közös erővel és derűvel oldják meg az eléjük gördített problémákat.
Mécs Mónika elmondta: a film címe, a Konyec részben arra a szocializmusnak nevezett idő­szakra utal, amelyben az idős pár kapcsolata gyökerezik. Arra az ellentmondásokkal teli világra, amelynek egyik jellegzetes jelké­pe – a filmben is kulcsfontossá­gú járgány, “művésznevén” Szél­madár – a hajónyi Csajka volt.


A legendás Csajka a film egyik akciójelenetében

– Számomra nagyon kedves az egyik filmbeli retrojelenet, amikor is az ötvenes évek egyik sötét napján az állambiztonság emberei házkutatást tartanak egy kúriában. Emil, aki az elv­társak sofőrjeként valahogy odakerült, felment a padlásra és az ott összehalmozott könyvek között böngészget. Eközben mellézuhan búvóhelyéről Felleghy Hédi (Földi Teri), akivel szinte azonnal egymásba szeret­nek és a férfi megmenti az ávósoktól, kimenekíti a házból az úrilányt. Ekkor kezdődött az a közös útjuk, amely jó pár évti­zed múlva, az életük alkonyát beárnyékoló körülmények kényszerében, bűncselekmény­be fordul.
Rohonyi Gábor rendező, aki­nek számos sikeres reklámfilm és klip után ez az első nagyjátékfilmje, a Konyecről úgy véleke­dett: “A jó történetek sokszor kétarcúak. A két pólus feszültsé­ge energiát ad, hogy azokon a vékony szálakon egyensúlyoz­hassunk végig, amelyek össze­kötik a hétköznapot a kalandregénnyel, a valót a mesével.”

Részlet a filmből:

Gülch Csaba

Megjelent: Kisalföld – 2007. január 10.

 

Dunaujvaros