Balogh Máté – fotó: Nagyillés Szilárd

Junior Prima-díjas, Artisjus-díjas kortárs zeneszerző, zenetanár, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanársegédje, családapa, és nem utolsó sorban Dunaújvárosból indult, ahogy megannyi tehetséges pályatársa.

Dalszerző.hu: Amolyan szivacsként alkotsz: irodalmi és képzőművészeti élmények is meghatározóak a számodra. Az interjúra is elhoztad a jegyzetkönyvedet, amiben ha jól tudom, minden olvasmányodról jegyzeteket készítesz. Közben tudatosan nyúlsz Esterházyhoz, Ovidiushoz, József Attilához.
Balogh Máté: Nap mint nap irodalmi élmények érnek. Például pár napja egy mecseki kirándulás apropóján ismertem meg egy gyönyörűséges Frederico García Lorca-verset, a Mementót, amelynek alcíme ennyi: „gitárkísérettel”. Inspirált, vizionált, megírtam. És persze, a jegyzetfüzet most is itt van, mindig velem van. De nem csak a „magasművészet” érint meg, egészen rossz darabok, írások is magukkal tudnak rántani a maguk módján. Itt van a Gangnam Style, amiben engem teljesen meglep az a bizonyos refrén előtti, nem átlagos hosszúságú szünet vagy kiállás, ott a titok. Pedig hát tudjuk, hogy mennyire felszínes kis hülyeség ez az egész dal. De kulturális jelenségnek és hatásnak vagy toposznak érdekes és nagyon is izgalmas, új könyvében Slavoj Zizek is ír erről a bizonyos szempontból „kulturális világvégét” jelentő dalról.

“Inspirál, vizionál, aztán megírom” – Interjú Balogh Mátéval – dalszerzo.hu

A Kult50 videójában pedig Szilágyi Zsófia, az Egy nap című film rendezője, és Balogh Máté kortárs zeneszerző, a film komponistája ült le egymással beszélgetni a filmről, a hétköznapokról és a művészet társadalomformáló erejéről.

Balogh Máté
A kortárs zeneszerzők üvegplafonja alighanem hő- és törésálló. Balogh Máté rendkívül fiatalon mégis megrepesztette a tükrét, pedig nem hiszem, hogy erre törekedett volna.Zene és irodalom, hagyomány és modernitás talál egymásra Balogh Máté gondolkodásában: nem is tudja, nem is akarja kikapcsolni a filozófiai értelmezést, bármilyen zenét hall. Az ember szerinte máshogy fogadja be Mozartot, ha megismerkedik mindazokkal, akik utána jöttek, a mai alkotónak sem kell feltalálnia a spanyolviaszt, elég, ha hozzátesz a kontinuitáshoz – valami újat.
Győrött született, zenészcsaládban. Jeney Zoltánnál tanult a Zeneakadémián, Eötvös Péter és Csapó Gyula mesterkurzusait is látogatta. Kívülről szemlélve azt mondhatnánk, kíváncsiságának köszönhet mindent: saját nyelvére egyaránt hat a zen buddhizmus és a magyar zeneszerzők pillanatnyi ómegája, Kurtág György. Már huszonöt évesen tanított a Zeneakadémián, három éve Artisjus-díjjal, 2018-ban pedig Junior Prima Díjjal tüntették ki. Szervezkedni sem lusta: Rajk Judittal, Tornyai Péterrel és Kedves Csanáddal a CentriFUGA kortárs zenei műhely alapítója.
Még nincsen harminc, vagyis zeneszerzőévekben mérve rendkívül fiatal, szédítő belegondolni, mit írhat még.
Az eddigi lista is csinos, tucatnyi zeneszerzőversenyen nyert már zeneműveivel, 2017-ben a zürichi Tonhallében Eötvös Péter vezényelte Jam Quartet c. ősbemutatóját. Tavaly pedig jó néhány napig egyetlen napról szólt a magyar filmművészet, Szilágyi Zsófia Egy napjáról, amelyben az ő zenéjét hallottuk. Sikerében talán része van, hogy húszas évei elején a Színmű produkcióiban edződött zeneszerzőként és zongoristaként. Száz éve szégyenteljes megalkuvásnak számított „komolyzeneszerzőként” filmzenét írni – ma már nem az, sőt. Milyen jó, hogy Balogh Máté is tudja, hogy “sőt”.

Csabai Máté

forrás, teljes cikk: “A kortárs komolyzene nem társadalomformáló tényező” – Szilágyi Zsófia és Balogh Máté a Kult50-benfidelio.hu

 

Dunaujvaros