A dunamenti új város


Szabad Ifjúság – 1952. szeptember 24.

A dunamenti új város


Napról napra szépül, épül hazánk büszkesége: Sztálinváros!

Ha valaki látja ezt a nagyszerű várost és a távol­ból idetűnő Sztálin Vasmű gigantikus épületeit – a jö­vőbe tekint. Körül hatalmas toronydaruk, betonkeverőgépek dolgoznak, sebesen szá­guldó “billenő Zisz”-ek vi­szik a téglát, cementet az építkezésekre, emberek ezrei építenek – él, lélegzik az ifjú város. A magyar Komszomolszkról és hős építőiről köteteket lehetne írni.
Ezúttal a városnak és tör­ténetének csak néhány rész­letével ismerkedjünk meg.

A város helyén hat földesúr birtoka volt. Ott, ahol birkanyá­jak kóboroltak, most 51.200 méter sima, aszfaltozott út húzódik és szemet gyönyörködtetően új utcasorok ke­resztezik egymást. Itt min­den utcának története van, minden névhez valami emlék fűződik, amelyekre még az építők dédunokái is emlékezni fognak. Az elsők között épült fel például az egyetlen olyan utca, amely nem egyenesen húzódik. Ak­koriban még az utcáknak nem volt nevük, s a sztálinvárosiak Görbe-utcának ne­vezték. Ez lett most az utca hivatalos neve is. Vele pár­huzamosan halad a Szórád Márton-út. A városban min­denki tudja, hogy ki volt Szórád Márton. 1837-ben a dunapentelei zsellérek láza­dását vezette, s az úri rend bebörtönözte. A szabadságharc idején nemzetőrként harcolt a népért. Most Szórád Márton utódai új életet te­remtettek a hős hazafi szülő­földjén.
Sztálinvárosban eddig 1838 lakás készült el. Még ez év­ben 745 lakás építését feje­zik be. Építik a város leg­nagyobb épületét: a 220 la­kásos házat – a kőművesmunkák már befejezés felé tartanak. Egyedül ebben a házban két község: például a vasmegyei Onód és Torony községek lakosságát lehetne elhelyezni.
Az új tíztantermes iskolá­ban éppen a napokban kezd­tek el tanulni az ifjú város legfiatalabb lakói. Rövidesen teljesen elkészül a 75 és a 100 személyes óvoda is. A nyáron a diákok, kezdték el az elsőkerületi kultúrpalota alapjainak kiásását. A palo­ta építkezéséhez 50 ezer tég­lát használnak fel, s a mun­kálatok közben 2500 köbméter földet mozgatnak meg.

A Vasmű, az ifjú óriás 550 hold területen épül. A kohászati kombinát gyártja majd a legkes­kenyebb és legvastagabb acéllemezeket, az egyszerű kereskedelmi s a legkényesebb minőségi árut egyaránt. A Vasmű egyesíti az összes kohászati munkafolyamatokat. Az épülő gyárvárosban már egész sor üzem termel: a kazánkovácsműhely, a villamosjavító, a laboratórium, a mintaraktár, a kompresszor­ház, a légsűrítőgépház, a gépgyár mechanikai üzeme s az öntöde, amely hazánk egyik legjobban  felszerelt üzeme.
Mindenütt, amerre a szem ellát, új üzemrészek építésén dolgoznak. Építik a kohó- és kokszolóművet, az elegytért, az elegytéri összekötő vasbetonhidat és az elektro­mágneses törőműt. Az épülő erőmű hatalmas méreteiből hozzávetőleges képet ad a vízfogyasztás: a hatalmas üzem naponta annyi vizet fogyaszt majd, mint egész Budapest. Alapozzák már a kokszolómű 48 méter magas széntornyát. A torony vas­beton alaplemezébe annyi vasat dolgoznak be, hogyha ebből egy milliméter átmérőjű drótot készítenének, több mint tízezer kilométernyi huzalt kapnánk. Még ez évben átadják próbaüzemeltetésre a Tűzállótéglagyárat is. Ezen a nagykiterjedésű építkezésen 1954-ig 5 millió köbméter földet mozgatnak meg. Ha csupán ezt a földmennyisé­get kordélyokba raknánk, olyan hosszá láncot alkotna, amely az egyenlítőnél körül ölelné a földet.

Az építők, új városunk lakói büszkék arra, hogy sztálinvárosiak. Jogos ez a büszkeség, hiszen olyan feladat megvalósításán dolgoznak, amelynek csupán a tervrajzait ezer mérnök nyolc hónapig készítette. A hősi munka valóban hősöket nevel. Matola József, Turi Ferenc sztálinvárosi ifjúmunkások nevét országszerte ismerik. S itt szinte naponta formálódnak ilyen hősök. Nemrégen érkezett a városba Szabó Ferenc fiatal betonozó és brigádja, ők is hallottak a híres Turi-brigádról. Szabóék egyik este ellátogattak Turiék szállására. Beszélgettek s végül “kirukkoltak” jövetelük fő céljával: versenyre hívják Turiékat. Nagy csend támadt erre a bejelentésre. A Turi-brigád tagjai közben azon gondolkoztak: hogyan segít­sék majd ezt a “névtelen” brigádot, hogy ők is jó ered­ményt érjenek el. És augusz­tus 20-án megtörtént az, amit – Szabóékon kívül – senki sem várt: a Szabó-brigád 256 százalékot, Turiék csak 251 százalékot értek el – az új brigád győzött!
Turiékkal és Szabóékkal együtt újabb versenyre indul­nak a brigádok százai. Kezük nyomán szinte szárnyakat kap a munka, gyorsabban épül legnagyobb alkotásunk. Sztálinváros.

Sólyom József

Felhasznált képek:
Sándor András – Sztálinváros

Dunaujvaros