Esti Budapest – 1954. augusztus 25.


Az épülő Sztálin út

SZTÁLINVÁROS

Sztálinváros tanácselnökének asztalán vendégkönyv. Minden oldalon más-más nyelven szól hozzánk a bejegyzés. Látni ott franciául írt sorokat éppúgy, mint angol és cirilbetűs mondatokat. Ott vannak a finn és svéd újságírók bejegyzései is. A kínai látogatók papírra vetett néhány sora pedig úgy hat, mintha nem is írás, hanem a távolkeleti nép valamelyik leányának legremekebb hímzését szemlélné az ember. A legutóbbi vendég né­metnyelvű bejegyzése:

Sztá­linváros számunkra felejthetetlen élmény. Ez a város megmutatja az új Magyarország erejét, amely gazdag sikereket ér el a szocializmus építésében. Sztálinvá­ros. 1954 augusztus 12. A. Csongár.


Esti hangulat a szálló éttermében

Ma angol vendégek nézelődtek, kíváncsiskodtak – milyen is a mi legifjabb városunk. Messziről úgy tűnik az a város, mint egy metropolis. Szépsége méretei és nagyszerűsége teszi azzá. Széles utcáin, a tisztára sepert aszfalton ragyog a napsugár, rávetődik a dúsan rakott kirakatokra és a lakások csipkefüggönyös ablakaira is. Ha már az üzleteknél tartunk – hatvan csinos üzlet kínálja portékáit a lakosságnak. Az Ápisz-t például nagyobb helyiségbe költöztették, mert sok tanszer kell ide. 1300 tanuló iratkozott be az idén iskolába. Csak úgy tudom elképzelni ezt a gyermekhadat, mintha szülőfalum valamennyi házát teleplántálnám ezekkel a gyerekemberekkel. Eszteregnye lakossága annyi – de valamivel még kevesebb is – mint Sztálinvárosban a diák.


Éles kanyar

Úgy beszélik a helybeliek, hogy Sztálinvá­ros már kezdi elérni valódi formáját. Meg is látszik az ifjú város arculatán. Házai csinosak, csak szórványosan látni olyan épületeket, amelyeknek kilátszik még a “bordája”. Itt-ott állvány tarkálik, legtöbbje apró, földszintes bölcsődéket ölel. Hamarosan lebontják majd az állványokat.


Bölcsőde

A tanácsházán elmondták azt is, hogy a kórházban 220 a férőhely, neves orvosok ápolják a betegeket. A gimnázium az idén a második osztályát nyitja meg. Van kohászati technikum is. Este pedig a dolgozók az építőipari technikumot hallgathatják. Zeneiskolába, középfokúra is sokan járnak az új városiak Nem régen a “vas” városának 40 aprósága lejtett könnyedén a színpadra és kitűnőre vizsgázott balettből. A 800 férőhelyes moziban most az “Ariberg express” című filmet vetítik. A szórakozásban bő a választék. Ha úgy tetszik, a Bartók Béla-kultúrotthonba megy, de a múzeumot is megnézheti a szabadidejét töltő dolgozó.
Most, az alkotmány ünnepén 16 falu cifraruhás lá­nyai, asszonyai és komotósjárású parasztjai kíváncsiskodtak el Sztálinváros utcáira. Legtöbben még nem voltak itt, azért csodálták meg úgy az új város minden kövét. A Vidám Parkban is volt csodálnivaló. Egy-két hintát gondoltam én is oda a parkba, amikor említették előttem. Valóban látni kell azt. Mintha a mi Budapestünk Vidám Parkja lenne, kisebb méretekben. Hullámvasútja még nincs ugyan, de szökőkútja vetekszik a Vá­rosligetével, amely egyszer rubinpiros gyöngyöket szór, másszor hasonló szivárványa a mennyboltéhoz. A két park közötti különbséget talán úgy határoznánk meg, hogy itt még hangulatosabb minden. Az embereknek már a beszédük is zamatosabb. Kevélyebb a lányok tartása, s merészebben kacsingatnak a legények. A férfiak csapatosan isszák a sört, közbe-közbe danolnak, alföldiesen, magyarosan. Nem csoda, hogy ilyen jó kedvvel 12 hektó sör fogyott a park sörkertjében.


Száll a hinta… magasra…

Mi épül még a városban, mire fordítanak még nagy összegeket? Százszemélyes otthont építenek a terhesanyáknak és csecsemőknek, parkosítják, víztelenítik, szebbé teszik a várost.
A vasműt a várostól elválasztó erdőhöz hatvan holdnyi csemetéd ültettek. A régi nagyobbacska fák alatt, már pihenésre hívogat az árnyék. Az erdő mögött büszkén terpeszkedik a vasmű. Az új martinkemencéből éppen most csapolják hetedszer az acélt. Alig 10 méterrel odébb az ikertestvérét, a második martinkemencét teremtik. Mint a méhek a virágot, úgy lepik el az emberek. Van, aki a kemence ajtaján munkálkodik, de a gyomrában is többen tevékenykednek. Mások a kemence hátán szorgoskodnak.


A Martin-üzemben

Azt hallottuk a trösztnél, hogy az erőműben az idén a 4-es, 5-ös kazán működni kezd. A nyersvaskeverő csarnok vasszerkezetét pedig most készítik a gépgyár vasszerkezeti műhelyében. A Mész- és Dolomit Mű építésén már az utolsó simításokat végzik. Hamarosan termelni kezdenek benne. A most készülő martinkemence is már az őszi hónapokban csurgatja majd az acélt.
Bizony, nemcsak a külföldieknek akad mesélnivalójuk az otthoniaknak Sztálinvárosról, ha hazamennek…


Árkádok

Németh Anna

Felhasznált képek:
Sztálinváros – Corvina kiadó 1958

Dunaujvaros