– Semmiből lett város! – jellemezte első szocialista városunkat egy francia képviselő, akinek élénk gall képzeletét a pusztaság helyén tíz év alatt született város ragadta meg. Bár Dunaújváros korántsem a semmiből lett, de a magyar nép erejéből és a baráti szocialista országok felmérhetetlen segítségéből, a francia képviselő megjegyzésének mégis van valami regényes igazsága. Egy sáros kukoricaföldön született ragyogó, modern város az alkotó embernek olyan teljesítménye, amely kissé már a varázslattal rokon…

 

DUNAÚJVÁROS

Ahol a Dunántúl keleti peremének meredek löszfala lezuhan a Duna medrébe, egy patakvölgy szelíd mélyedésében feküdt a falu, amelyet Dunapentelének hívtak. A dunaföldvári átkelőhelytől északra magasodik a pentelei fennsík, mély talajú, széljárta plató, amely már az őskorban emberi települést hordozott, későbbi századokban történelmi útvonallá vált, de örökre és véglegesen 1950. május elsején írta be önmagát a történelem lapjaira.


Régi metszet a hajdani Dunapenteléről

Ekkor kezdődött meg az első magyar szocialista város és a Dunai Vasmű építése, sáros, puszta kukoricaföldön, ahol addig csak mélyen bevágott dűlőutak húzódtak keresztül s ma egy széles utcákkal, bámulatosan szép városnegyedekkel s egy monumentális gyárral büszkélkedő, közel negyvenezer lakosú város áll, amelynek újfajta regényessége egyre több látogatót vonz.

Mi vonzót lehet találni egy modern városban, amelynek nincs múltja, történelme, műemlékei? – kérdezik sokan, mielőtt Dunaújváros meglátogatására indulnának s rendszerint elfelejtik a kérdést, amikor autójuk, autóbuszuk, hajójuk vagy vonatjuk elhagyja az eleven lüktetésű és modernségében megejtő szépségű várost…


Dunaújvárosi Múzeum

A pécsi országúttól elhajló széles betoncsík előbb a völgybe ereszkedik le, áthalad a hajdani Dunapentele községen, amelyet már csak óvárosi negyednek neveznek s ebből a völgyből a fennsíkra kapaszkodó utast elragadó látvány fogadja. Geometriai idomokra emlékeztető, pompás háztömbök, merész kéményóriások tűnnek fel s ez a zárt, mértani látvány rendkívül megkapó, mert kénytelenek vagyunk arra gondolni, hogy ennek a hatalmas, nyüzsgő városnak a helyén alig egy évtizede még szántóföld volt.

A városba érkezve gépkocsink egy roppant ház­tömb sarkán a széles, látványos Fő útra fordul. Ez az első épülettömb foglalja magába az IBUSZ dunaújvárosi kirendeltségét és a városi Idegenforgalmi Hivatalt, mögötte pedig az Arany Csillag Szálló következik, amelynek kényelmes szobái, ragyogó étterme és cukrászdája akármelyik európai városban megállná a helyét. A Fő út palotái alkotják a város középpontját, innen erednek a széles parkövezettel tarkított, napfényes utcák s ez az út vezet enyhe kanyarral, meg­kerülve a várost a Vasmű füstjétől őrző, ma már igazi erdőhangulatú erdősávot, a Vasmű lenyűgöző arányú főbejáratához.

Mielőtt azonban ellátogatnánk a gyárvárosba, ismerkedjünk meg magával a várossal, amely állandóan új és új negyedekkel, intézményekkel bővül és gazdagodik. A tízéves város lakossága semmiben sem szenved hátrányt a nagymúltú, történelmi városokhoz viszonyítva. Ragyogó éttermei, modern filmpalotája, a Bartók Béla-kultúrház elegáns színházterme, a festői környezetben elhelyezett Vidám Park, a több, mint két kilométeres Úttörővasút, a sportkombinát és a versenyuszoda, a hangulatos Duna-parti halászcsárda gondoskodik szórakozásukról, kultúrájukról. Bolthálózata gazdag választékot nyújt mindenféle áruban s most épülő Supermarket-ja, – óriáspiaca, – az első ilyenszerű intézmény lesz Magyarországon. Dunaúj­város másik nevezetessége, hogy itt nincs lakás — fürdőszoba nélkül.

 

Ha már megismerkedtünk a szüntelenül terjedő város utcáival és tereivel, ha már megtaláltuk ennek a fiatal városnak egyéni báját és barátságos arculatát, ereszkedjünk le az érckikötőbe, amely tengeri méreteivel, roppant rakodógépezeteivel lebilincselő látványt nyújt. Innen, ahová hosszú tengeri s folyami utazás után érkeznek ércszállítmányok, kövessük a nyers vasérc útját a Vasműbe, amely 570 holdas területen fekszik, s amelyet már újabb, könnyűipari üzemek öveznek, ahol a dunaújvárosi nők találnak munkaalkalmat. A Vasmű óriáskohóinak és Martin-kemencéinek méreteire és teljesítményére jellemző, hogy működésük első három évében annyi nyersacélt adtak, amennyiből Magyarország tízmillió lakosa számára fejenként egy oldalkocsis motorkerékpárt lehetne gyártani. A nyersvas és acél gigászi tonnái mellett napi 1500 tonna kohókokszot, jelentős mennyiségű világítógázt, – amit hetven kilométeres távvezeték szállít a fővárosba, – villanyáramot, oxigént, műtrágyát, ként termel a dunai óriás, amelynek legérdekesebb és leglátványosabb üzemrésze a fél kilométer hosszú hengerműcsarnok.

A modern iparnak ebben a vasbeton fellegvárában háztömb méretű gépek dolgoznak s a munkások az óceánjáró hajók parancsnoki hídjához hasonló vezérlőtoronyban kapcsológombok és karok segítségével irányítják a sárgásán izzó acéltömbök vándorlását a robusztus erejű hengersorok között. Ha valahol, akkor itt válik döbbenetesen szemléletessé a tűz, az acél és az erő bonyolult viszonya…

Anno – Mesél a filmhíradó /2011

Sztálinváros-Komló

Az első magyar szocialista várost, Dunaújvárost légvonalban több, mint száz kilométeres távolság választja el néhány hónappal ifjabb testvérétől, Komlótól. Ez a két város szoros kapcsolatban él, hiszen a komlói fekete szén Dunaújvárosban alakul át kohókoksszá, gázzá, villamos energiává…

KOMLÓ


Komló

Komló hét dombon épült, mint Róma, az ódon és szépséges Pécs tőszomszédságában, a mecseki táj változatos délszaki szépségével övezve s amikor Pannónia római tartomány volt, erre már a római légiók bronzveretes bőr saruja csattogott a hadiutak kőkockáin… A hét dombon épült város 1951, augusztus 20-án emelkedett városi rangra, addig mint apró, elhagyott és szegényes kis bányászfalu húzódott meg a mecseki erdők alján…
Kökönyös, Gesztenyés, Kenderföld, Mánfa, Sóstó s a többi elszórt és magányos kis település fölött ezen a napon bontották ki a városépítők korunk jellegzetes munkáinak lobogóját s azóta a kökönyösi faluszéléből Magyarország egyik legszebb városi látképe bontakozott ki. A fennsíkon épült Dunaújvárosban a monumentalitás a vonzó és lenyűgöző, a komlói dombokon kanyargó kitűnő, széles utak és a hullámzó talajon elhelyezett, modernségükben oly festői, a tájhoz annyi bájjal simuló, művészi stílusérzékkel tervezett és nagyszerű harmóniában olvasztott városrészek nyújtanak csodálatos látványt.


Komlói látkép

Pillantásunk, amely a Komlóra vezető út legmagasabb pontjáról egyszerre átfogja ezt az erdők övezte várost, egyszerre megakad egy erős, nyurga acéltornyon, amely jelképszerűen emelkedik a város fölé. Ez Magyarország legmagasabb aknatornya, amely ötven méterre emelkedik a külszín fölé, 280 tonna súlyú s egy 64 méter mély függőaknába bocsátja szüntelenül a szállító berendezéseket… Komlót, ahol Magyarország legjobb minőségű szenét bányásszák, néhány évtizede még szekeres bányának hívták, mivel a kezdetleges eszközökkel, tömérdek erőfeszítéssel és veszedelemmel kitermelt szenet szekereken hordták eladni Pécsre s távolabbi településekre is… Mindez azonban már csak emlék, amelyet mosolyogva olvashatunk Komló múltjáról a fiatal város történelmi feljegyzései között… Elég megtekinteni a komlói vasútállomásnál épült s beláthatatlan méretű szénosz­tályozót, Közép-Európa legnagyobb s legmodernebb ilyesfajta építményét, hogy fogalmat alkothassunk arról a munkáról, amely ez alatt a fiatal város alatt folyik éjjel és nappal… Komló a magasságok és a mélységek városa, hiszen itt mélyítik a földbe hazánk legmélyebb aknáit, amelyek a külszíntől számítva megközelítik az egy kilométert.
Komlón a városépítés nagy népmozgalma előtt mindössze egy füstös kis italbolt működött, ma négy ragyogó, nagyvárosi étterem közt lehet válogatni, de van a városban két kultúrház, huszonöt kultúrterem, sportstadion és kórház, itt működik az ország első éjjeli szanatóriuma, ahol a kimerítő munkát végző bányászok a munka után orvosi ellenőrzés alatt, egy luxusszanatórium gondoskodásában pihennek és gyűjtik erejüket.

Komlói Béke Szálló

Külön színfoltja a városnak az a festői szépségű telep, amelynek tiszta házaiban Komló cigány-polgárai élnek. Ezek a dél-baranyai nomádok az építésre sereglettek össze s a sóstói oldalban vájtak maguknak szűk, egészségtelen barlanglakásokat… A Komlót építő s a bányákban dolgozó fiatal munkások kezdeményezésére kezdték építeni a házakat, amelyekhez iskolát is építettek s Komló a hányatott életű cigányság első, kulturált települése lett…
Messziről feltűnik a “komlói kehely”, e felfordított pohárhoz hasonló, 1200 köbméteres folyadéktárló, amely a világon először épült előregyártott betonelemekből, feszített eljárással s azóta olyan technikai világszenzáció, mint a dunaújvárosi Heller-Forgó-féle hűtőtorony… A Pécsre vezető utat mind újabb és újabb városrészek, családi villasorok szegélyezik s az utazóban azt az érzést keltik, hogy ez a gyönyörű ifjú város egy szép napon betoppan az öreg Pécsre…


Komlói Zrínyi tér

 

Dunaujvaros